Horthy Istvánné emlékiratai Becsület és kötelesség címen jelentek meg Magyarországon a rendszerváltozás után. Történelmünk egyik tragikus időszakának olyan szemtanúja írta, aki az események fontos szereplője volt. A szerző nem véletlenül adta művének ezt a címet, a kötelességteljesítés és a becsület élete végéig fő jellemvonása maradt.

horthy istvanne

Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona emlékiratai

1918. január 14-én született Budapesten. Szülei felvidéki földbirtokosok voltak. Három leánygyermekük közül Ilona volt a legfiatalabb. Szüleik már akkor elváltak, amikor Ilona még csak egy éves volt. Az édesanya elhagyta a családot, összeházasodott nagy szerelmével, így a lányokat az apa nevelte fel. Ő is újabb házasságot kötött, és a második feleség egy negyedik testvért hozott a családba. Ilona emlékirataiban nagy szeretettel ír édesapjáról, és úgy tűnik, hogy mostohaanyjával harmonikus volt a viszonya. Kapcsolata édesanyjával csak évekkel később újult fel, akkor is hamar megszakadt.

A család felvidéki birtokait Trianon elszakította Magyarországtól. Ilona ezért gyermekkorát Csehszlovákiában élte, de magyarságát soha nem tagadta meg. Gondos nevelésben részesült, nyelveket és zenét tanult. Életében döntő fordulatot jelentett, amikor egy bálon megismerkedett a magyar kormányzó fiával, Horthy Istvánnal. Az 1945 utáni szocialista rendszerben a Horthy név démonizált lett. Horthy Istvánról is sok rosszindulatú hírt terjesztettek. Úgy állították be, mint egy mulatós, részeges fiatalembert, aki nem is akart igazán megnősülni. Valójában gépészmérnök volt, aki huzamosabb ideig az Egyesült Államokban dolgozott, és innen származott az angolszász kultúra iránti tisztelete.

Az ismeretségből 1940-ben házasság lett. A fiatal Horthy szenvedélye volt a repülés, így az ifjú pár repülőgépes nászutat szervezett. Ezt azonban a világháború eseményei miatt félbe kellett szakítani. Horthy Istvánt kormányzóhelyettessé választották, így a budai Várban éltek, ahol Ilona közvetlenül tudomást szerezhetett fontos politikai döntésekről. Nagyon jó kapcsolat épült ki közte és férje családja között.

A háborúban mindketten aktív részt vállaltak. István főhadnagyi rangban a keleti fronton szolgált a légierőnél, és több bevetésben is részt vett. Ilona önkéntes ápolóként dolgozott kórházakban, sebesült katonákat gondozott.
1942-ben férje tragikus körülmények között meghalt. Utolsó tervezett bevetésekor gépével lezuhant, és hősi halált halt. A baleset sok szóbeszédre adott alkalmat. Horthy István németellenessége közismert volt, ezért voltak olyan vélemények, hogy gyilkosság történt, amelyet a német titkosszolgálat szervezett. A szocialista történetírás pedig azt terjesztette, hogy előző napon bajtársaival nagy ünnepséget rendeztek, és ezért részegen szállt fel.

horthy istvanne eskuvoje

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona és Horthy István esküvője 1940. április 27-én – Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A második történetre nem érdemes szót vesztegetni. Semmi alapja sem volt, és a korabeli források egyértelműen cáfolják. Úgy tűnik viszont, hogy Ilona sem zárta ki a németek balesetben játszott szerepét. Emlékirataiban beszámolt arról, hogy amikor a férjét meglátogatta a fronton, a német parancsnok rendelkezésükre bocsátotta a saját házát. Itt pedig lehallgatták a beszélgetéseiket, amelynek során István kifejtette azt a véleményét, hogy a háborút a németek elveszítik. Ezt követően a férje lezuhant a gépével. Az esettel kapcsolatban ma már inkább az az elfogadott nézet, hogy a balesetet műszaki hiba okozta.

Ilona fia, ifjabb Horthy István születése után továbbra is aktív szerepet vállalt vöröskeresztes nővérként. Egyik vezetője volt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének, és feladatai különösen megnőttek a kórházakban, miután Budapest bombázása elkezdődött. A kormányzó különleges bizalommal viseltetett menye iránt, így betekintése volt azokba a titkos tárgyalásokba, melyek célja Magyarország kilépése volt a háborúból. 1943-ban már világossá vált, hogy Németország ezt a háborút nem nyerheti meg. Ezért Kállay Miklós miniszterelnök megpróbálta felvenni a kapcsolatokat a nyugati hatalmakkal. A tárgyalásokat Ilona és a kormányzó kisebbik fia, Miklós is támogatta.

Középen Horthy Istvánné a vöröskeresztesek között – Fotó: Honvedelem.hu

A magyar kormány céljai nem maradtak titokban a németek előtt. 1944. március 19-én a hitleri Wehrmacht megszállta az országot, és az új kormány (Sztójay Döme miniszterelnök) kiszolgálta a megszállókat. Ilona emlékiratai szerint apósa azért nem mondott le, mert úgy vélte, hogy kormányzóként még tud valamit tenni az országért. Egyébként is volt tengerésztisztként az volt az elve, hogy a kapitány utolsóként hagyja el a süllyedő hajót.

1944-ig Magyarország volt az az európai ország, amely nem engedélyezte a zsidóság deportálását. Kállay miniszterelnök az ezt szorgalmazó német követeléseket határozottan visszautasította. A német megszállás után azonban megkezdődött a vidéki zsidóság deportálása, amelyben – sajnálatos módon – a magyar hatóságok is részt vettek. Régóta folyik vita erről, hogy a magyar vezetésnek volt-e tudomása a zsidók sorsáról, a megsemmisítő táborokról.

Horthy Istvánné Ilona grófnő részletesen ír erről az emlékirataiban. Szerinte apósa nem tudott a holokauszt tényleges méreteiről. Ezt a tényt a baloldali történészek nem hajlandók elfogadni, de Ilona grófnő leírása meggyőzőnek tűnik. Szerinte Török Sándor, a magyar zsidóközösség képviselője 1944 júniusában adta át neki az Auschwitz-jegyzőkönyv néven ismert dokumentumot. Ezt a táborból sikeresen kimenekült szlovák foglyok hozták nyilvánosságra, és beszámoltak arról, hogy valójában mi történik Auschwitz-ban. A grófnőt hihetetlenül megdöbbentette ez a dokumentum, és azonnal továbbadta anyósának és apósának. Beszámolója szerint erre Horthy úgy reagált, hogy az a „történelem legnagyobb disznósága”.
horthy istvanne

Horthy Istvánné emlékiratainak 2. kötete (Európa Kiadó)

Ennek az volt a konkrét eredménye, hogy július 6-án a kormányzó leállította a zsidóság deportálását, amivel sikerült megmentenie a budapesti zsidókat. Sokan ezt úgy magyarázzák, hogy a kormányzót a németek egyre romló katonai helyzete kényszerítette erre az intézkedésre. De valószínűleg a grófnőnek van igaza, aki szerint apósa éppen azért volt képes a közbelépésre, mert a németek már nem tudták ezt megakadályozni. Tény, hogy a több mint 200 ezer fős fővárosi zsidó közösség nagy része megmenekült.

1944 szeptemberétől az ország helyzete tovább romlott. A szovjet csapatok elérték az ország határát. Horthy leváltotta Sztójayt, és saját bizalmi emberét, Lakatos Géza tábornokot nevezte ki miniszterelnöknek. A tábornok szerepe az volt, hogy végrehajtsa Magyarország kilépését a világháborúból. Az előkészítésben nagy szerepe volt a kormányzó mellett működő titkos irodának, amelyet ifjabb Horthy Miklós és Horthy Istvánné Ilona grófnő irányított. Októberben bizottság indult Moszkvába Faraghó Gábor vezetésével, és aláírta a fegyverszünetet a szovjetekkel. Október 15-én a rádióban elhangzott a kormányzó beszéde, amelyben bejelentette, hogy Magyarország kilép a háborúból.

Sajnos, az akció kudarcra volt ítélve. A németek segítségével a szélsőjobboldali nyilaskeresztes párt átvette a hatalmat. Az SS elrabolta ifjabb Horthy Miklóst, és ezzel zsarolta ki a kormányzótól, hogy mondjon le, és adja át a hatalmat Szálasinak. Ilona grófnőt a Horthy családdal együtt Németországba hurcolták. Hitler bukása után az amerikaiak szabadították ki őket. Horthyt végül nem nyilvánították háborús bűnösnek, csak tanúként hallgatták ki a nürnbergi perben.

Némi viszontagságok után Horthyék Portugáliában, Estorilban találtak menedéket. Szerény körülmények között éltek, emigráns magyar és zsidó családok támogatásából. Ilona grófnő mindvégig kitartott apósa és anyósa mellett. Emlékirataiban nagy szeretettel emlékezett meg róluk, a kormányzó család- és hazaszerető emberként jelenik meg, aki sorsát türelemmel viselte. Ilona 1952-ben ismerkedett meg a lisszaboni angol katonai attaséval, Guy Bowden ezredessel, akihez 1954-ben feleségül ment. Házassága ellenére apósa és anyósa mellett maradt egészen halálukig.

Családi kép (1951.VII.10.) Liszabonban – balról jobbra: ifj. Horthy Miklós, Horthy Miklósné, Horthy Miklós és Horthy Istvánné (Fotó: All that is Hungarian)

A kormányzó 1957 elején hunyt el. Halála előtt Ilona ígéretet tett neki, hogy amennyiben hazája felszabadul a szovjet uralom alól, holttestét haza fogja vitetni. Ilona már az 1980-as években hazalátogatott Magyarországra, de apósának tett ígéretét csak a rendszerváltozás után tudta valóra váltani. A kormányzó újratemetése Kenderesen megtörtént, így hamvai hazakerültek a családi kriptába.

Ilona grófnő harmonikus házasságban élt angol férjével. Öt unokája és több dédunokája született. Fiával szoros kapcsolatot tartott. A grófnő élete végéig megőrizte mélyen vallásos katolikus hitét. Hazáját többször is meglátogatta, ahol mindig nagy tisztelet fogadta. 2013-ban hunyt el angliai otthonában, Lewesben.

Horthy Istvánné gróf Edelsheim Gyulai Ilona egész életében példát mutatott a hazaszeretetre, a családszeretetre és a kötelesség teljesítésére. Az általa átélt nehéz, történelemformáló korszakot figyelembe véve ez nem volt könnyű. Méltán sorolhatjuk történelmünk kiemelkedő nőalakjai közé.

 

Weninger Endre

 

Kapcsolódó cikk a Híres magyar nők című sorozatban:

Tormay Cécile – Híres magyar nők

 

 

Hozzászólások