Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj –

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

Kevésbé ismert tény, hogy ugyanazon időben volt egy másik nyelvész, Mészöly Gedeon, akivel viszont igen jó volt a kapcsolata. Sajnos, a Horger-affér dolgában nem tudott sikerrel kiállni tanítványa mellett. A nemrég elhunyt Mészöly Dezső ekképp idézte föl édesapja szavait:

„Én, aki akkor még a verseit nem ismertem, arra figyeltem fel, hogy nyelvi problémák iránt, stílusproblémák iránt ő a legérzékenyebb, a legintelligensebben fogékony.”

József Attila mindig kitűnően vizsgázott nyelvészetből Mészöly Gedeonnál!

És még inkább alátámasztják József Attila nyelvi-stiláris tudását az avatott költők, írók. Kosztolányi Dezső így ír:

„József Attila karakán, gyöngéd, izgága, emberi, mérges, ellágyuló, komoly és humoros lélek. Anyagát, a szavakat pedig meg tudja tanítani, hogy minden esetben kezesen simuljanak szeszélyeihez és hangulataihoz. Mindez azt jelenti, hogy költő.”

Illés Endre találó krétarajzai egyikében fölveti:

„Ideje volna már, hogy nyelvészeink összeállítsák a József Attila-szótárt.”

És megkérdezi:

„Mi a titka?
A válasza pedig:

„Jelzője: felboríthatatlan meghatározás. Főneve: fogalmi sűrítés. Igéje: kulcs a világ szerkezetéhez. Hasonlatai olyanok, mint a modern fizika képletei: összefogják a bonyolultat, miután előzőleg rendbe rakták és átvilágították. …”

A hazánktól távol élő Makkai Ádám jellemzése szerint József Attila „a magyaron túl az európai és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója.” Értő szemmel veszi észre és vallja „A csodaszarvas nyomában” című versantológiájában:

…”Költészete megújította a magyar nyelv szóhasználatát, nyelvében zenei ritmika, játékosság, filozófia és bölcsesség ötvöződik.”

Illő, hogy megszólaltassuk magát a költőt. „Nyelvünk ízei” című töredékében avagy följegyzésében gyönyörű vallomása, sőt hitvallása érhető tetten:

„Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete.

Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai. Mi is ősiek és modernek vagyunk, európai magyarok. Mérnökök, üzletemberek, szántóvetők és költők népe.”

József Attila a hetvenöt év eltelte után is tanítja a magyar nyelvet …

Elhangzott a Magyar Rádió Tetten ért szavak című műsorában 2012. december 3-án.

Hozzászólások