Brunszvik Teréz a  XIX. századi magyar pedagógia-történet egyik kiemelkedő képviselője volt. Őt tekinthetjük a magyar óvodarendszer megteremtőjének.

 

brunszvik1

 

1775. július 27-én született Pozsonyban arisztokrata család gyermekeként. Apja gróf Brunszvik Antal, édesanyja Seeberg Anna bárónő volt. A házaspárnak Terézen kívül három gyermeke született, Ferenc, Jozefin és Karolina. Teréz nevét a születésekor uralkodó nagy királynőről, Mária Teréziáról kapta. Apja egy német kereszteslovag leszármazottja volt, és sokat adakozott jótékony célokra. Elkötelezett volt a vallás és a műveltség iránt, ezért Teréz életében mindezek nagy szerepet játszottak. A lány kitűnő nevelésben részesült, jól rajzolt és festett, különleges tehetsége volt a zene iránt.

 

brunszvik2

 

Édesapját korán, 1793-ban elveszítette. A családi kastély Martonvásáron volt, de Teréz sokat utazott, járt Oroszországban, Svájcban, Bécsben és Itáliában is. 1799-ben Bécsben ismerkedett meg Beethovennel, akivel bensőséges barátságba került. A zeneszerző többször járt a martonvásári kastélyban, de a leveleiben említett halhatatlan kedves valószínűleg nem Teréz, hanem húga, Jozefin volt.

 

brunszvik_beethoven

Ludwig van Beethoven zeneszerző

Teréz magánéletéről azt tudjuk, hogy 1805-ben Szily Antal huszárkapitány menyasszonya volt, de a házasságot a család meghiúsította. Teréz számára ezután húga gyermekeinek nevelése volt a legnagyobb öröm. 1808-ban Svájcban találkozott a híres pedagógussal, Pestalozzival, aki menhelyeket hozott létre elhagyott gyermekek számára. A találkozás nagy hatással volt Teréz későbbi pályájára, ekkor tanulta meg, hogy a gyermekek nem kis felnőttek, hanem életkori sajátosságuknak megfelelő nevelést igényelnek.

34 éves korában Itáliában egész életére kiható élményben volt része. Naplójában ezt lelki ébredésének nevezte. 1809-ben a nagyhét alkalmából járt Pisában, amikor Istennel való találkozás élménye után azt a döntést hozta, hogy egész életében szellemi anyaként a közjavító nevelést fogja szolgálni. Meggyőződésévé vált, hogy a nevelés jelenti annak az alapnak a lerakását, amelyre minden embernek építenie kell. Teréz volt az első, aki felhívta a figyelmet a 6-7 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésének fontosságára.

 

brunszvik04

 

1824-ben ő állította az első karácsonyfát Magyarországon, Martonvásáron (a karácsonyfa német hagyomány, abban Teréz az őseit követte). Az 1820-as években kezdte meg gyakorlati tevékenységét a nevelés területén. Társat is kapott, mert 1825-től kezdve ő irányította unokahúga, Teleki Blanka nevelését. 1828-ban hozta létre az első óvodát, az Angyalkertet édesanyja budai házában. Ezt követően rövid időn belül még 11 óvodát alapított.

 

brunszvik6

Barabás Miklós festménye

Az óvodák mellett a nevelés más területein is tevékenykedett. 1828-ban megszervezte a Krisztinavárosi Ipari Iskolát, majd egy évvel később egy iskolát cselédlányok számára. Egyesületet alapított az óvodák terjesztésére, és ehhez megszerezte több arisztokrata hölgy támogatását. Tanulmányozta az angol kisgyermekiskolát (infant schools) működését, és 1835-ben itáliai óvodákat látogatott. 1841 és 1845 között magyarországi óvodákat látogatott. Támogatta unokahúgát, Teleki Blankát az első magyar női középiskola megszervezésében.

 

brunszvik07

 

Brunszvik Teréz az óvodákba elsősorban nem a gazdag, hanem az elhanyagolt gyermekeket várta. Szerinte az óvoda célja az volt, hogy pótolja az otthoni nevelés hiányosságait. Ugyanakkor mindig hangsúlyozta a család kiemelkedő szerepét, azt, hogy a gyermek sorsa a családon, és elsősorban az édesanyán múlik.

 

brunszvik3

 

A szabadságharc bukása után meghurcolták, és többször is kihallgatták a hadbíróságon. 1855-ben korára való tekintettel felmentették. Tevékenységét ezután is folytatta. Haláláig a magyar óvodák száma már 80-ra nőtt. Még 82 éves korában is dolgozott egy tanítóképző intézet felállításán. 1856-ban unokahúga birtokára, Bikára költözött. 1859-ben még egyszer, utoljára találkozott Teleki Blankával. 1861-ben halt meg Bikán.

 

brunszvik_terez

Józsa Judit kerámiaszobrász alkotása
Fotó: Gedai Csaba fotóművész

Brunszvik Teréz óriási és eredményes munkát végzett a magyar óvodák beindításában. A kortársak körében nagy tiszteletnek örvendett, amit az is mutat, hogy arcképét a híres festő, Barabás Miklós alkotta meg. Nevét ma is sok óvoda őrzi a hálás utókor tanúságaként. Egész életét a gyermekek nevelésének szentelte.

 

Weninger Endre

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

Hozzászólások