Milyen a fűtés? Milyen a fürdőszoba? A méret mellett talán ez a legfontosabb kérdés, amelyet egy lakással kapcsolatban felteszünk, ha új otthont keresünk. A fával, szénnel fűtött kályháktól, az árnyékszéktől és a dézsától, amely a 20. század elején, sőt egyes helyeken a század közepén is még megszokott dolog volt, mára eljutottunk a számítógép vezérelte megújuló energiát felhasználó fűtésű, több fürdőszobás luxuslakásokig. Ma egy átlagos lakásban is bonyolultabb, a lakók kényelmét maximálisan kiszolgáló berendezéseket találunk a fürdőben, a konyhában és az egész házban. Ez az épületgépészet fejlődéstörténete. Mindenki használja, de szinte soha nem gondolunk rá.

Az Épületgépészeti Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös kiállítása ezt az érdekes, de rejtett történetet meséli el. Bemutatja azokat a gyönyörű készülékeket, amelyek előbb csak a különcködő, modernizálódó lakásokban jelentek meg, és meleg vizet adtak, szén és fahalmok nélkül meleget sugároztak a szobákban, majd egyre puritánabb, egyre észrevétlenebb kialakítással minden lakás részesei lettek. Ékes példa erre az a réz öntöttvas fürdőhenger, amely a kiállítás egyik legnagyobb darabja. Kialakításában, megmunkálásában is szemet gyönyörködtető, a maga idejében, száz évvel ezelőtt szoborként állt a díszes, oroszlánkörmű fürdőkád mellett. Mai társai, a modern vízmelegítők sokszor láthatatlanul bújnak meg a lakás egy szegletében.

A november 24-ig meghosszabbított kiállításon számtalan hasonló történet elevenedik meg a látogatók előtt. A kiállítás egy olyan interaktív fallal egészült ki, amely a környezetkímélő és zöld energián alapuló házi energiafelhasználást mutatja be.

Bővebben a kiállításról  

Szöveg és fotó: Magyar Közlekedési Múzeum

2013. október 29.

Hozzászólások