Híres magyar nők 16. – Zrínyi Ilona

Írta: Antalffy Yvette | 2024. júl 3. | Történelem | 0 |

Zrínyi Ilona (1643-1703) az egyik legismertebb magyar történelmi nőalak, aki hírnevét elsősorban Munkács várának férfiakat megszégyenítő hősies védelmének köszönhette. De egész élete egy határozott, tiszta jellemű nőt tükröz, akinek fia, II. Rákóczi Ferenc nemzeti történelmünk kiemelkedő alakja lett.

Zrínyi Ilona

1643-ban született a történelmi nevezetességű Zrínyi családban, a horvátországi Ozalj várában. Apja Zrínyi Péter horvát bán volt, anyja Frangepán Katalin, egy másik híres délvidéki főúri család sarja. Nagybátyja volt a híres költő és hadvezér, Zrínyi Miklós.

Ilona 1666-ban ment férjhez I. Rákóczi Ferenchez, a korábbi erdélyi fejedelem, II. Rákóczi György fiához. Tipikus főnemesi házasság volt két főúri család tagjai között, így Ilonát valószínűleg nem fűzte szerelem első férjéhez. A házaspárnak három gyermeke született, György (csecsemő korában meghalt), Julianna (1672) és Ferenc (1676).

A kor a magyar történelem egyik zavaros időszaka volt. A magyar főnemesség azt várta a bécsi udvartól, hogy fellép a gyengülő török hatalom ellen. A török háborúkat azonban 1664-ben a szégyenletes vasvári béke zárta, ami a sikerek ellenére a törökök számára volt előnyös.

A magyar főurak egy része Wesselényi Ferenc nádor vezetésével Habsburg-ellenes összeesküvést szervezett, amelyben számítottak a törökök és Erdély támogatására. Az összeesküvés egyik vezetője Zrínyi Ilona férje volt, aki az erdélyi fejedelmi címet akarta megszerezni.

Az összeesküvés kudarcot vallott, és Zrínyi Ilona számára nagy családi tragédiát jelentett. Apját, Zrínyi Pétert és nagybátyját, Frangepán Ferencet felségárulásért lefejezték. A Zrínyi család birtokait elkobozták, Ilona nővérét zárdába kényszerítették, öccsét pedig császárhű katonának nevelték.

Anyját Bécsben túszként tartották fogva, ahol hamarosan megtébolyodott. Ilona férjét nem tartóztatták le, mert édesanyja, Báthori Zsófia a jezsuiták segítségével kegyelmet eszközölt ki számára. Ennek nagy ára volt, óriási összegű (400 ezer forint) váltságdíjat kellett fizetnie.

I. Rákóczi Ferenc 1676-ban, néhány hónappal fia születése után meghalt. Az özvegy Ilonának sok problémája volt erőszakos, parancsolni vágyó anyósával, akit ennek ellenére odaadóan ápolt, amikor az súlyosan megbetegedett. Ilona nagy határozottsággal irányította az óriási Rákóczi birtokokat is.

Az 1670-es évek végén kezdődtek a kuruc hadjáratok Észak-Magyarországon. A Habsburgellenes harcokat az erdélyi fejedelem, Apafi Mihály is támogatta. Amikor egy tehetséges vezér, Thököly Imre került a kurucok élére, sikereket értek el, és Kassa központtal önálló fejedelemséget hoztak létre, amit a törökök támogattak.

A fiatal Thököly (1657-ben született) és az özvegy Zrínyi Ilona között szerelem szövődött. 1682-ben házasságot kötöttek a 14 év korkülönbség ellenére (Ilona ekkor már 39 éves volt). Látszólag érdekházasság volt, mert Thökölynek szüksége volt a hatalmas Rákóczi birtokok jövedelmére. A később történtek viszont azt bizonyítják, hogy a házaspár őszintén szerette egymást, amit Ilona férjéhez írott levelei is tanúsítanak. Ezekből a férjét szerető, hűséges asszony képe rajzolódott ki.

Második férjétől gyermekei is születtek, de nem érték meg a felnőttkort. Ilonának komoly lelki válságot okozhatott, hogy fia, Ferenc gyűlölte mostohaapját. Emlékirataiban kígyónak nevezte, aki belopakodott anyja ágyába. Még azzal is megvádolta, hogy meg akarta mérgeztetni.

1683-ban a törökök óriási hadsereggel megtámadták Bécset, és a nagyvezír ragaszkodott hozzá, hogy a hadjáratban Thököly kurucai is részt vegyenek. Thököly magával vitte mostohafiát is hadigyakorlatra, akinek ez csaknem a végzete lett. Az osztrák fővezér, Lotharingiai Károly és a lengyel király, Sobieski János egyesült serege döntő vereséget mért a törökökre. A zűrzavarban nevelői csak nagy nehézség árán tudták a kis Rákóczit megmenteni.

A nagy győzelem után megkezdődött a török kiűzése. Thökölyt kurucai nagy része cserbenhagyta, és csatlakozott a török elleni küzdelmekhez. Thököly nyolcéves mostohafiát Sztambulba akarta küldeni túsznak, hogy biztosítani tudja a további török támogatást, de végül Ilonának sikerült rávennie, hogy ezt a tervet feladja. Ezt követően a házaspár hosszú évekig nem találkozott. A kurucok által korábban elfoglalt terület a császári hadsereg kezére került, és Ilona gyermekeivel Munkács várába zárkózott.

A császáriak 1685-ben kezdték meg a vár ostromát. Ilona hősiesen irányította a védelmet, az ágyútűzben is személyesen bátorította a védőket. Két császári tábornokkal szemben is sikeresen védte Munkácsot több mint két éven keresztül. Thököly megpróbálta felmenteni a várat, de a hadi helyzet ezt nem tette lehetővé.

Végül, 1688-ban Ilona kénytelen volt feladni a várat azzal a feltétellel, hogy gyermekei megtarthatták birtokaikat.

Zrínyi Ilonát Bécsbe vitték, ahol a szerződést megszegve gyermekeit elválasztották tőle. Leánya, Julianna egy bécsi kolostorba került, míg fiát egy jezsuita iskolában nevelték Neuhausban. Anya és fia többé nem is találkozott, Ilona ugyanabban a kolostorban élt, ahol leánya nevelkedett.

Thököly továbbra is részt vett a harcokban a török hadsereg oldalán. 1690-ben betört Erdélybe, és a zernyesti csatában foglyul ejtett két császári tábornokot. Rövid időre megválasztották Erdély fejedelmévé, de a császári fővezér, Badeni Lajos kiűzte az országból. 1692-ben a két elfogott tábornokért kiváltotta feleségét a fogságból.

Zrínyi Ilona csatlakozott férjéhez, és megosztotta vele a tábori élet nehézségeit.
Thököly még részt vett az 1697-es zentai csatában, amely a törökök döntő vereségével végződött. A csatát követő békekötés (1699. Karlóca) véget vetett a 150 éves török uralomnak Magyarországon.

A császáriak azt is követelték, hogy a szultáni udvar Thökölyt és híveit az oszmán birodalom egyik távoli tartományába internálja. Így a házaspárnak el kellett hagynia Sztambult, és a messze Nikodémiába költöztek.

Thököly ekkor már súlyos beteg volt, köszvény kínozta, és Ilona hűségesen ápolta annak ellenére, hogy az ő egészsége is megrendült. Arról még értesülhetett, hogy Ferenc fia sikeresen elmenekült a halálos ítélet elől a bécsújhelyi börtönből.

Zrínyi Ilona 1703. február 18-án halt meg. Hamvait a magyar kormány 1906-ban hazahozatta, és a kassai Szent Erzsébet templom kriptájában helyezték örök nyugalomra fiával, II. Rákóczi Ferenccel, és annak hű barátjával, Bercsényi Miklóssal együtt. Második férjének, Thököly Imrének hamvait ugyanebben az évben temették el a késmárki templomban.

Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők

1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1974)
33. Salkaházi Sára (1899-1944)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)