Manapság az európaiak közel fele (46%), a magyarok pedig több mint fele elsősorban a közösségi médiában olvassa és onnan osztja meg a híreket. Általában anélkül, hogy leellenőrizné a forrásukat. Riasztó, hogy felmérések szerint tízből hat (!) hírt elolvasás nélkül osztanak meg. Ez különösen nagy probléma a politikai propaganda és a gyűlöletbeszéd esetében, mert a hamis információk és az álhírek így egyre könnyebben és gyorsabban terjednek.

alhirek

Motivációk a fake news (álhírek) mögött

A félretájékoztatásnak és az álhíreknek több célja is lehet. Egyik az, hogy manipulálják az olvasókat például politikai céllal. A hamis információkra a Facebookon többen kattintottak, mint az igazi hírekre. Ez annyit jelent, hogy a közvélemény formálásában a tények másodlagosak, és az érzelmek és személyes meggyőződések számítanak igazán.

A kamuhírek születhetnek szimplán profitszerzési szándékkal is: a szenzációhajhász („clickbait”) címek és leadek célja, hogy minél több kattintást vonzanak az adott oldalra, és így minél több olvasót szállítsanak különböző hirdetéseknek.

Mindezek egyértelműen káros hatással járnak, megtévesztik az olvasókat, amelynek nagyon komoly – akár pénzügyi, egészségügyi, pszichikai – következményei is lehetnek. Éppen ezért az álhírekkel szemben mindenképpen fel kell lépni, de úgy, hogy közben a fontos alapvető szabadságjogok – a sajtó- és szólásszabadság, a médiapluralizmus – ne sérüljenek.

Legyünk résen!

Az álhírek gyors terjedése mögött gyakran az áll, hogy sokan, akik az interneten olvasnak híreket, nincsenek tisztában az információk ellenőrzésének fő szabályaival, eszközeivel és lehetőségeivel.

Az anyag az International Federation of Library Associations and Institutions, az Európai Parlament és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete Álhírvadász oldala anyagai alapján készült.)

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Korábbi cikkünk az online médiáról is

 

 

Hozzászólások