Szinte már csak hetek kérdése, és egy nagyon izgalmas csillagászati eseménynek lehetünk tanúi. Évekig tartó utazás után végre ebben az évben megérkezik a Plútóhoz a New Horisons űrszonda, hogy megvizsgálja a törpebolygót. Ez azért is fontos, mert még ember készítette űreszköz sosem látogatta meg, ellentétben a Naprendszer többi bolygójával, melyet már számos szonda vizsgált.

 

szonda

 

Most foglaljuk össze röviden, hogy eddig mit tudunk a Plútóról. Átlagos távolság a Naptól 5,9 milliárd km. Hőmérséklet a felszínen -230 Celsius fok. Átmérője: 2304 km. Térfogat (Föd=1): 0,006. Holdak száma: 5. Forgási periódusa:6,38 nap. Keringési periódusa: 248,6 év. Tömege (Föld=1): 0,002.

KULTÚRTÖRTÉNETE
A törpebolygók kategóriájába tartozik. Felfedezésére 1930-ig kellett várni. 2006-ig bolygóként tartották számon. Plútó a görög mitológiában Hadész, az alvilág istene, testvérei Zeusz és Poszeidón. A hatalom megosztásakor a holtak birodalma jutott neki.

 

persephone-and-hades

Hadész és Perszephone

 

Sötét királyságát a Sztüx és négy más folyó határolta, bejáratát Kerberosz, a háromfejű kutya őrizte. Az ide kerültek sorsát az alvilág bírái, Minósz, Rhadamanthüsz és Aiakosz döntötték el. Az alvilág isteni lényei voltak az erinnüszök, Thantalosz, Hüpnosz, Hekaté és Lamia. Hadész erőszakkal szerezte meg feleségét, Perszephonét, Demeter lányát. A döntés szerint az év felét az alvilágban, másik felét a felszínen tölti. Ez jeleníti meg a természet körforgását, a tavaszt és a telet. Hadész alakját számos szép vázakép őrzi az ókorból. Legnevesebb újkori szobra Berninié, mely Perszephone elrablását ábrázolja. Ezt a mozzanatot Rembrandt is megfestette.

Egy nagy holdja van, a Charon. A görög mitológiában Kharon a révész, aki a holtakat az alvilágba szállítja.

 

Planet-Pluto

 

PÁLYÁJA
A Plútó pályája jócskán eltér a köralaktól. A Plútó 2:3 rezonanciával kapcsolódik a Neptunuszhoz, ami azt jelenti, hogy a Plútó a Napot kétszer kerüli meg, mialatt a Neptunusz ezt háromszor teszi. Keringési ideje alatt 20 éven át közelebb kerül a Naphoz, mint a Neptunusz. Azonban mivel a Plútó keringési idejének nagy része alatt jóval a Naprendszer síkja fölött, illetve alatt tartózkodik, a Neptunuszt nem tudja 2,5 milliárd km-nél jobban megközelíteni, viszont az Uránusz és közte a távolság 1,6 milliárd km-re is csökkenhet.

 

Pluto_felszine_fantaziakep

 

SZERKEZETE
A Plútó szerkezete nagyban hasonlít az előző fejezetben tárgyalt Neptunusz hold, a Triton szerkezetéhez. A Plútó sűrűsége arra utal, hogy 70% kőzetből és 30% jégből áll. A kőzet radioaktivitása lehetett az, mely bizonyos mértékben felmelegítette a belsejét. Ez biztosította, hogy gömb alakot ölthetett, valamint a differenciálódását. A kőzet lesüllyedt, a jég pedig köpenyt alkotott. A vízjég mellett található még nitrogén, szén-monoxid és metánjég is. A hőmérséklet a belsejében, a köpeny alján 0 Celsius fok lehet, a kőzetmag pedig ennél valamivel melegebb.

LÉGKÖRE
A Plútó légkörének létezését 1988-ban erősítették meg egy csillagfedés alkalmával. A légköre nagyban hasonlíthat a Tritonéhoz. A felszínnél 50 Celsius fokkal melegebb. Az égitest kicsi tömege miatt a légkör fokozatosan elszökik, de a felszín párolgása pótolja. A légkörnek vannak évszakos váltakozásai, naptávolban kifagy a felszínre. Légköre 99.7% Nitrogén.

 

Pluto_tavcsoben

 

A CHARON
Az 1180 km átmérőjű Charon tömege a Plútó tömegének 15%-át teszi ki, ez messze a legnagyobb arány a Naprendszerben, ezért kettősnek is nevezhetjük őket. A Charon keringése kötött. Távolsága a Plútótól 19 600 km. A Charonon túl még 4 kis holdat fedeztek fel a Plútó körül.

Dr. Garzó László

 

 

Hozzászólások