Újragondolt hetési öltözetek – Kiállítás a fővárosi Népi Iparművészeti Múzeumban – Két tájegység köszön vissza a tárlaton: Göcsej és Hetés. Hetés a határon túl terül el, Göcsejjel szomszédos, és a Lendva patak környékén elterülő 11 falu vidéke. Kultúrája a szomszédos délnyugat-dunántúli tágabb környezetével azonos. 1920-ban szakították ketté a területet.

gocsej

Fotó: Tripadvisor.com

A női népviselet fehér vászonból készült. A nagy ráncokba szedett vászonszoknya alatt az asszonyok alsóinget viseltek. Vászoningjüket nyakban megkötötték. Az ujja buggyos volt, könyéknél pedig háromujjnyi széles piros szőttes díszítette. Fekete kartonkötényt, “elükötüt” hordtak, melynek alját színes virágok szegélyezték. Hímzett vállkendőt viseltek. Különleges módon elkészített fejfedőjük a “pacsa” volt.

A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala megye területén.

Nagy múltú néprajzi táj. A göcseji asszonyok 19. századi népviseletének jellemző darabjai a széles fakeretre hajtogatott, fehér vászon főkötő (pacsa), a hosszú alsóruha (alsóümög), a kékfestett ráncos szoknya (vászonpéntő), valamint a télen mellényként használt kengyeles bundamelles.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület 2005 óta nagy hangsúlyt fektet a tárgymegújításra, a tradicionális népművészetünkből kiinduló, a mai kor igényeit szem előtt tartó, funkcionális alkotások létrehozására a népművészet valamennyi szakágában. 2016-ban „Zalai Népi Design Stúdió” néven megalakult az egyesület alkotócsoportja. A Stúdió szellemi, inspirációs működésének köszönhetően a viseletkészítés területén két nagyon fontos szakmai projekt is megvalósult.

A Hetéssel szomszédos Göcsejnek nem alakult ki jellegzetes paraszti viselete, a kisnemesek lakta vidék már a 19. század végétől a városi polgárság viseletét vette át. A parasztpolgári ruhákból azonban csak töredékek kerültek be a múzeumokba.

Az Újragondolt Hetés – a történeti Hetés viseletkultúrájának megújítása projektben 5 alkotócsoport – 25 népművész, iparművész és ruhaipari szakember – a történelmi Hetés néprajzi tájegység hagyományos paraszti viseletét dolgozta fel mai modern öltözetekké. A projekt mentorai voltak: Molnárné Riskó Erzsébet népi iparművész, Illés Vanda népművészet ifjú mestere, Takács Zsuzsánna népi iparművész, Koleszár Éva népi iparművész, Sennyei Gyuláné cipőipari szakember.

A közös tervezésben és kivitelezésben követték a mára klasszikussá vált viselet- és jelmeztervező Tüdős Klára alapelveit: a népi viseletek feldolgozása során a ruha alapanyagban, díszítményében vagy formavilágában kövesse az eredetit, amiből kettő még igen, de mindhárom szempont ne jelenjen meg egyszerre, egy öltözeten belül. Nem utánozni kell a népi viseletet, hanem újragondolni, a mai körülmények között viselhetővé tenni.

                                           

A Göcseji parasztpolgári viseletek újjáélesztése c. projektben az alkotók múzeumi és családi fotókból indultak ki. A Csoóri Sándor Alap pályázati támogatásával Molnárné Riskó Erzsébet népi iparművész, népviseleti babakészítő múzeumi kutatásai alapján és a „Rokolya Varróműhely” jeles szakemberei – Borbásné Budai Valéria, Donkóné Birkás Tünde és Tajti Erzsébet viseletkészítők – magas szintű tudásának, gyakorlatának, elhivatottságának köszönhetően 11 résztvevő és 3 mester 60 órás műhelyfoglalkozások során és otthoni felkészüléssel 14 öltözetet készített el háromféle szabásminta felhasználásával.

Megtörtént az első lépés, hogy a 100 évvel ezelőtti ruhák megújulva, a 21. század igényeinek is megfelelve, viselhető göcseji öltözetté váljanak. Modern ruhákat, viselhető, népi motívummal díszített cipőket, népi ihletésű táskákat, tetszetős, többféle technikát ötvöző ékszereket látunk a tárlókban és a próbababákon.

Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
1011 Budapest, Fő utca 6.
(+36) 30 615 4134

A kiállítás 2022. március 04-ig látogatható.
Új nyitva tartás:
Szerda-szombat: 10:00-17:00
Vasárnap-kedd: zárva

„Göcseji szótár” a kiállításhoz:

bokrosujjú ingváll: ráncolt, buggyosra felhúzott ujjú női blúz
vászonpéntő: a hosszúing felett viselt, ráncokba szedett alsószoknya, pendely
előkötő: kötény
kápli: kontyfa, ezzel rögzítették a feltekert hajat
pacsa: fehér, összetett hajtogatással elkészített lepelkendő
pendely: a női alsótestet fedő, házi vászonból készült ruhanemű, alsószoknya
rékli: könnyű anyagból készült, bő szabású, szűk nyakú női blúz
bőgatya: több szél háziszőttesből készült, derékban korccal összehúzott rácos férfinadrág
lajbi: vastagabb posztóból készült fémgombos kabát
melles: prémes juhbőrből készült férfi mellény
kucsma: férfiak báránybőrből készült téli fejfedője

A legújabb viseletkutatásokról szóló további érdekességek:

Miért nincs göcseji népviselet?

Tudományos előadás a Göcseji Múzeumban

Göcseji viselet

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

A szerző előző cikke itt olvasható

 

Hozzászólások