Hosszú, kényszerű zárvatartás után 2021. május 12-én a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelye végre megnyithatta kapuit a látogatói előtt. A várva várt nyitást egy vadonatúj, különleges tárlat teszi még örömtelibbé. A „Lészen ágyú! – Gábor Áron rézágyúja” című tárlat, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum vándorkiállítása 2021. július 25-éig a Cifrapalotában vendégeskedik.

Magyarországon nincs olyan gyermek, aki ne tudná már óvodás kora óta kívülről fújni a „Gábor Áron rézágyúja” kezdetű népdalt. A közismert katonadal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc székely ágyúöntő hőséről, Gábor Áronról szól.

Gábor Áron kultusza már 1849-ben kibontakozott, amikor a magyar közönség a háromszéki ellenállás részleteiről először értesült. Erre erősített rá az ágyúöntő tüzér őrnagy hősi halála. A kultusz igazi felvirágzására az 1890-es években került sor. Ekkor még éltek Gábor Áron harcostársai, megindult a vonatkozó emlékiratok kiadása, hagyatékának megjelentetése. Jókai Mór is önálló elbeszélést írt róla a „Forradalmi és csataképek” című novellagyűjteményében, ebben említve, hogy szerinte az első ágyú neve Jancsi volt.

Gábor Áron mindenkihez közelálló hős lett, alakjában ott van a székely találékonyság, a meg nem alkuvás, a tettrekészség és a hősiesség. Emellett „emberi” hős, nem hérosz, hanem olyan személy, aki akár a szomszédunk vagy ismerősünk is lehetne.

gabor aron rezagyuja

„Lészen ágyú” kezdetű legendás beszédét 1848. november 16-án tartotta Gábor Áron, elnyerve ezzel az ágyúöntésre a felhatalmazást. Irányítása alatt körülbelül 70 löveg készült, amelyből csak egyetlen egy hiteles ágyúcső maradt fenn. A most kiállításra kerülő löveget 1906. augusztus 18-án találták meg vízvezeték-szerelés közben Kézdivásárhelyen, a hajdan a löveggyárnak is otthont adó Rudolf Kórház udvarán. Az ágyú 1923-ban Kézdivásárhelyről a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került. 1971-ben azonban Bukarestbe, a Román Nemzeti Történeti Múzeumba szállították. A székely ereklye hosszas politikai előkészítés után, 2010-ben kerülhetett vissza a Székely Nemzeti Múzeumba, ahol 2011. március 15-től állandó kiállításon volt látható.

Gábor Áron rézágyúja, a hányatott sorsú, becses műtárgy, sok egyéb, 1848-49-es ereklyével együtt most Kecskemétre érkezett, s 2021. július 25-éig a Cifrapalotában vendégeskedik.

Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelye

Együttműködő partnerek:

Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy

Hadtörténeti Múzeum, Budapest

 

Cikkünk a Cifrapalota egyik kiállításáról

 

Hozzászólások