A Fiumei Úti Sírkert síremlékei – Egy színház építőköveinek új élete – Az egykori Nemzeti Színház kupolacsarnokának szürke márványából készült Jászai Mari síremléke.

fiumei uti sirkert

Fiumei Úti Sírkert

Kősírok, falsírboltok, öntöttvas mauzóleumok, modern üveg síremlékek. A Fiumei Úti Sírkert több mint temető, a magyar történelem nagyjai leltek itt végső nyugalmat. A sírkertben sétálva az ő történetük, emlékük, sírhelyeik története is megelevenedik. Ez utóbbi legalább annyira színes és különleges, mint az itt nyugvó személyek élettörténete.

Színházból síremlék

Jászai Marit sokszor nevezik a Nemzeti Színház nagyasszonyának. Talán az egyik legnagyobb és legismertebb tragika volt, aki kiválóan játszotta el Shakespeare, Racine vagy Ibsen nőalakjait, de talán a színháztörténet szempontjából a legnagyobb alakítása Szophoklész Elektrája volt.

Jászai Mari síremléke 1915 óta áll a sírkert díszsorán, holott maga a művésznő csak 1926-ban hunyt el. A legendás színésznő nemcsak elkészíttette saját sírját, de rendszeresen gondozta is azt. A síremlék anyaga a régi, még 1837-ben épült, később lebontott Nemzeti Színház építőelemeiből, egészen pontosan a kupolacsarnok szürke márványából származik.

A legmagasabb mauzóleum

A sírkertben több látványos építmény található. A legmagasabb mauzóleum, amely egyben Magyarország legnagyobb funerális építménye, Kossuth Lajosé. A tetejét díszítő szoborral együtt 26,1 méter. A 290 négyzetméter alapterületű síremlék gyakorlatilag minden politikai korszakban hazafias ünnepek színhelye volt, a történelem során a nemzeti függetlenség szimbólumává vált.

Egyes rendezvényeken 5-6000 személy is a mauzóleum köré gyűlt. Az építményen olyan neves alkotóművészek dolgoztak, mint Stróbl Alajos, Kölber Dezső. A belső tér mozaik díszítése pedig Róth Miksa műhelyében készült, ahogy a színes üvegablakok is. Stróbl és Róth neve nemcsak e mauzóleum kapcsán tűnik fel, de részt vettek a mindössze 10 centiméterrel alacsonyabb, és ezzel a sírkert második legmagasabb épületének, a Deák-mauzóleumnak a kialakításában is. Utóbbi kapcsán építészeti különlegesség, hogy kupoláját Zsolnay-kerámiából készült díszcserepek borítják.

Anyagok színes palettája

A sírkertben lévő nyughelyek legjellemzőbb anyaga a kő. Némelyik építmény egészen egyedi formával és építészeti különlegességgel rendelkezik. Ilyen például Károlyi Mihály síremléke. A „vörös gróf” nyughelyéhez tartozó kupolaszerkezet akusztikája igen kiváló, hangerősítőként is tud működni.

Szintén igazi építészeti remekmű Ganz Ábrahám mauzóleuma. A síremléket az özvegy felkérésére Ybl Miklós tervezte. A sírépítmény tetejére a második világháború után a Szent István-bazilika tetőborításának kicsinyített mása került. Később eredeti formájára építették vissza.

A sírkertben a fal menti síremlékek őrzik a legnagyobb egybefüggő területen a 19. századi formájukat. A legrégebbi síremlékek között találjuk például Vörösmarty Mihály sírhelyét, ő az egyik első ide temetett neves személy volt.

De láthatók itt öntöttvas mauzóleumok is, például Gozsdu Manó sírboltja.

A klasszikus anyagokon túl a modern megoldások is fellelhetők, erre példa Bethlen István síremléke. Az egykori miniszterelnök jelképes sírját 2001-ben avatták fel. Az itt elhantolt urna tartalma Bethlen feltételezett oroszországi tömegsírjából származik.

Az Almási Balázs tervezte modern síremlék nem a méretével, hanem anyaghasználatával és kompozíciójával teremt méltó összképet. A fekete gránittömb mögött egy nagyméretű matt üveglap áll, amely napsütéses időben begyűjti a napsugarakat, és ezzel erős kontrasztot képez az előtte álló sötét sírkővel.

Itáliai mintára

Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendenek az itáliai eredetű árkádos sírboltok. Ezek egyik nagy előnye, hogy az itt elhelyezett sírok nincsenek kitéve a csapadéknak, ami nagy ellensége a nemes kőből készült nyughelyeknek. A Fiumei Úti Sírkertben két árkádsor is található. Ezek az építmények a falsírboltok szerepének átvételére és a temető főtengelyének hangsúlyozására épültek meg Gerle Lajos közreműködésével 1904 és 1908 között.

Az árkádsorokon olyan ismert családok temetkezési helyei találhatók meg, mint a Gundel-, a Korányi vagy éppen a Kilián család. De itt kaptak helyet Ráday Gedeon földi maradványai és Görgey Artúr síremléke is, valamint az árkádsorok végén lévő köröndön látható Jókai Mór sírhalma, amelynek első fejfája az író saját házának kapufélfájából készült.

Több mint temető

A felsorolt történeteken és érdekességeken túl még számos különlegesség jellemzi a sírkertet. Ha már az építészetet helyeztük a fókuszba, akkor érdemes tudni, hogy itt található az Országház tervezőjének, Steindl Imrének a sírja is. Kevésbé díszes sírkő, de a nyitott szemmel járók megtalálhatják a sírkertben a Pesti Vígadó tervezőjének, Feszl Frigyesnek a nyughelyét is. A 19. századi Magyarország egyik leginkább megbecsült, köztiszteletben álló építésze, Ybl Miklós 1891-ben hunyt el, és szinte természetes, hogy neki is e kiemelt helyszín lett a végső nyughelye.

Hosszasan lehetne írni még a sírhelyekhez kapcsolódó történetekről, vagy a számos különlegességgel bíró, több korszakot és stílust felvonultató sírszobrokról is. De talán kevesen tudják, hogy a Fiumei Úti Sírkert a főváros egyik legnagyobb összefüggő zöld felülete. Egy fél Margitszigetnyi park. 10 fafajta lelhető fel itt, és mintegy 110 féle madárfaj figyelhető meg, ezek közül 40 itt is fészkel.

Ha mindent egybeveszünk, méltán mondható, hogy a sírkert több mint temető. Egy park, amely nemcsak kertészeti értelemben park, de szoborpark is. Ugyanakkor nemzeti emlékhely, az egyetlen temető, amely teljes egészében elnyerte ezt a kitüntetett rangot.

Voltaképp nemzeti panteon, ahol a nemzet legnagyobbjai nyugszanak. Sorsának alakulásában benne van az egész modernkori Magyarország története. Ennélfogva úgy is tekinthetünk rá, mint egy szabadtéri történelemkönyvre, ahol az itt nyugvó személyek sorsa, tetteik, emlékezetük éled újjá.

Ha a külföldi ismert temetőket (Pere-Lachaise, Highgate Cemetery stb.) nézzük, akkor egyike sem rendelkezik a Fiumei Úti Sírkert azon különlegességével, miszerint egy adott nemzet történelmének nagyjai ilyen számban nyugszanak egyetlen helyszínen.

Ide el lehet jönni egyszerűen csak sétálni, babakocsit tologatni. De ha már csak egy kicsit is nyitott valaki a kulturális értékekre, akkor sokkal tartalmasabban is el tudja tölteni itt az időt évente többször, havi vagy heti rendszerességgel ingyenes tematikus sétákon, kulturális rendezvényeken vagy akár rendhagyó iskolai tanóra keretében.

A sírkert üzemeltetője a Nemzeti Örökség Intézete

Céljuk, hogy ezen a nemzeti emlékhelyen is minél inkább ki tudjon bontakozni az emlékezetpedagógia, és egy olyan kulturális, turisztikai helyszín legyen, ami segít a magyar embereknek megtalálni helyüket a világban, erősíteni nemzeti identitásukat. Az ide látogató külföldieknek pedig átfogó képet ad arról, milyen értékeket adtak a magyarok az egyetemes történelemnek, milyen gazdag kiválóságokban a magyar kultúra, művészet és tudomány.

 

Forrás: salt.hu

 

Hasonló cikkünk:

Bizony por és hamu vagyunk – Legendás helyek Budapesten: Farkasréti temető

 

Hozzászólások