Évekig felvételiztem, közben a Csepel Művekben műszaki rajzoló voltam, és alkotótáborokba jártam. Csak negyedszerre vettek fel; akkor viszont egy évre Zalaegerszegre behívtak katonának. Elvesztegetett idő volt, de utána kezdődött hét csodálatos év: négy év után diplomáztam, aztán Mesterképzőbe jártam három évig. A sokszorosító szakra jártam, rézkarcot, litográfiát, szitanyomást készítettem. Utána szakkörben rajzot tanítottam és kiállítottam, ebből éltem.

Miért épp a grafikát választottad leggyakoribb önkifejezési formádnak?

Próbáltam festeni is, amikor a felkészülés évei alatt képzőművész táborokba jártam, de a rajz ment a legjobban. A vonal, a folt, a grafitceruza tónusa kimeríthetetlen. Ma már színesedem, vannak színes munkáim is.

Melyek a legfontosabb, legérdekesebb témáid?

Mindig az emberi alak érdekelt. Nagyon sok tanulmányrajzot készítettem felvételi előtt is, a Főiskolán is, és sosem untam meg. Az embernél nincs érdekesebb téma: egy arc, egy tekintet mindent elmesél, ha tudja valaki olvasni.
Csendéleteket, tájakat, lovakat is szoktam rajzolni. Mindegyik más hangulatot kíván, de igyekszem ugyanolyan szeretettel dolgozni bármilyen témán. Remélem, a sok befektetett idő, munka átjön a néző számára is.

Mikor és hol állították már ki a műveidet?

Volt kiállításom Budapesten az Eötvös Kollégiumban, a Dürer-Teremben, a Vigadóban (

csoportos), a Bartók Galériában. Kecskeméten először az Iparkamarában, azután a Művész Kávézóban és az Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziumában láthatták a műveimet.

Biztosan zsűrizettek a munkáid, hiszen olyan szemet gyönyörködtető, lágy, harmonikus formák jelennek meg a rajzaidon, ami mindenkinek tetszik. Hogyan történik a zsűriztetés folyamata?

A zsűri képzőművészekből áll, a fő szempont a szakmaiság: a technikai és esztétikai alapoknak kell megfelelni.

Eladók-e a rajzaid? Szívesen megválsz tőlük? Megrendelésre is készítesz képeket?

Van olyan munkám, ami nem eladó, mert személyes kötődésű: valamelyik családtaghoz kötődik vagy nagyon belső érintettségű. Egyébként minden munkám személyes, hiszen én készítettem. A munkáim eladók, és örülök, ha valaki megtisztel a vásárlással, ilyenformán szívesen megválok tőlük. Néha van megrendelésem, azokat is ugyanazzal a szakmai alázattal szoktam elkészíteni.

Mi inspirál a munkában? Családod – feleséged és gyerekeid – szolgáltatnak-e ötleteket, vagy felébresztik-e alkotói kedvedet?

Változó, mi indítja be az „alkotni vágyást”, mert sok mindent grafikus szemmel nézek: milyen grafika lenne abból, amit éppen látok. Egyébként mindig kereső üzemmódban figyelek, mert a legváratlanabb helyen találhatok valami nagyon érdekeset. A családom nem szokott beleszólni a munkámba, viszont mindig érdeklődve nézik a legújabbat, látják a kezdéstől a befejezésig.

Vannak-e terveid a jövőre nézve? Hogyan képzeled el a további művészi tevékenységedet? Hol láthatjuk legközelebb a képeidet?

Manapság nagy méretben dolgozom, és amikor összegyűlik elég anyag egy kiállításra, láthatják majd, akiket érdekel. Amikor kiállításra készülök, elfelejtem a hétköznapokat, pedig nem könnyű a körülöttünk zajló folyamatokból kivonni magamat. A mindennapi létről van tudomásom, de nem engedem be a munkáimba. A rajzaim egy ideális világot tükröznek: minden egyszerű, letisztult. Nem szeretném, ha nyomasztóak lennének: gyönyörködtessék a nézőt témájukkal, kidolgozott, apró részleteikkel.

Legközelebb májusban láthatják majd a képeimet Kecskeméten a Rákóczi út 4. szám alatti kiállítóhelységben más művészek alkotásaival együtt.

Weninger Endréné

Hozzászólások