Nemrégiben vetítette a TV a Robotzsaru című filmet, amely érdekes kérdéseket vet fel. A műben Alexet, a rendőrt egy korrupciós ügy miatt likvidálják, felrobbantják az autóját. Olyan súlyosan megsérül, hogy nem sok esélye marad a túlélésre.

robotzsaru1

Ez az eset kapóra jön az OmniCorp-nak, és megkörnyékezik a feleségét, hogy engedélyezze azt az eljárást, amellyel a sérült testet egy gépre cserélik. Így születik meg a Robotzsaru. Felesége döntése igencsak megviseli Alexet. A film egyik döbbenetes pillanata, amikor Alex kéri, hogy mutassák meg számára, hogy mi marad belőle. Ekkor szembesül azzal, hogy csak a feje és a tüdeje. Testének többi része gépi, azaz mesterséges. Ez a nézőnek is megdöbbentő. Ember és gép teljesen összeolvadt. Az eljárás etikai kérdéseket is felvet. Vajon joga volt-e így döntenie a feleségnek, még akkor is, ha ez volt az egyetlen esély. A másik etikai kérdés, hogy a filmben befolyásolják Alexet, olykor elektronikusan, máskor kémiai úton. Mindez történik a tudta és a beleegyezése nélkül.

robotzsaru2

Nagy kérdés, hogy valóra válhat-e az, amit a filmben látunk? Nos, a bionika, az élő anyag ötvözése a mesterségessel nagy léptekkel halad előre. Mindannyian hallottuk és láttuk azokat a csodálatos kar- és lábprotéziseket, amelyeket sérült embereknek fejlesztenek. Ezekkel ma már teljes életet lehet élni, már ha az illető meg tudja fizetni. Az idegekhez kapcsolják a művégtagot, így azok akarattal mozgathatók, sőt korlátozottan ugyan, de érezni is lehet velük. Ez már a jelen. A jövőben bizonyára tovább fejlődik a bionika tudománya, és akár talán mesterséges gerincet is tudnak majd alkotni, mint az történik a filmben.

A nagy kérdés az, hogy van-e létjogosultsága a bionikának, ugyanis van más lehetőség is a szervpótlásra. A szervtenyésztés tudományával ma már, vagy a közeljövőben biztosan képesek az orvosok a beteg genetikai állományával egyező, eredeti végtagot gyártani. Így pótolható az elvesztett kar, láb vagy más – akár belső – szerv is. Ha természetes szövettel megoldható, akkor miért kellene az idegen, gépi anyag? A filmben erre az a válasz, hogy ők harcost gyártanak. Az életben azonban gondolom mindenki a testazonos élő szövetet választaná.

RoboCop (2014) Joel Kinnaman

RoboCop (2014)
Joel Kinnaman

Ha pedig az egész test sérül oly mértékben, hogy az már nem, vagy csak nehezen volna helyrehozható, mint az történik Alex-szel is, akkor ott van a klónozás tudománya, mellyel egy új, tökéletesen azonos test állítható elő. A probléma jelenleg csak az, hogy hogyan költöztethető át egy ember tudata az új testbe. Ez irányban is folynak a kísérletek. Néhány tudós már azon kísérletezik állatokon, hogy a fejátültetést megvalósítsák. Elmondásuk szerint az eredmények biztatóak. Nos, nem tudom, én egy kicsit szkeptikus vagyok, de nem kizárt, hogy a probléma előbb-utóbb megoldható lesz. A másik lehetőség, hogy akárcsak az informatikában, úgy ebben az esetben is az agy információ-tartalmát valamilyen módszerrel letöltik és átprogramozzák az új test agyába. Ez is egy ígéretes lehetőség.

Továbbra is fenn áll azonban a film etikai kérdése, hogy felhasználható-e egy ember olyan célokra, hogy fegyvert gyártsanak belőle? Etikai megfontolásból a kérdésre a válasz nemleges. Tudjuk azonban, hogy ez sosem volt vagy sosem lesz gátja annak, hogy megtegyék. A múltban is bevett dolog volt gyermekkoruktól kiképezni a harcosokat az egyes kultúrákban, hogy azután azok elit, élő fegyverek legyenek. Ez az eljárás is etikátlan volt, mégsem kérdőjelezte meg senki sem. A jövőben pedig egy gépember létrehozása is hasonló lehet.

robotzsaru4

Mint láttuk, a lehetőségek szinte korlátlanok. Legyen az akár a bionika vagy a biotechnológia, az ember teste pótolható, javítható és lecserélhető. Egy egészen új kor előtt áll az emberiség. A kérdés azonban az, hogy ezekkel a lehetőségekkel hogyan bánik. Jól és etikusan-e, vagy etikátlan és gátlástalan módon? Mindig szem előtt kell tartani, hogy az egyes ember számít, és ezt nem írhatja felül semmilyen vállalati vagy magánérdek, mint azt teszik a filmben.

 

Dr. Garzó László

 

 

Hozzászólások