Elmélkedés Király Lajos költő új köteteiről – 2020 húsvétjától augusztusig Király Lajos ismét három kötettel jelentkezett olvasói előtt. A hármas már a szerencseszáma is lehetne a Krúdy Kör elnökének, hiszen tavaly – nagy betegsége és lábadozása idején – is három frissen megjelent könyvről számolhattunk be a Montázsmagazinban. ITT és ITT olvashatóak a cikkek.

Orosz Margit költő, újságíró augusztusi beszámolója ezekkel a mondatokkal kezdődik: 

„Szellemi táplálékban, katartikus élményben részesültek a művészetkedvelők a Krúdy Irodalmi Kör rendezvényén. Király Lajosnak, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnökének négy kötete került bemutatásra a budapesti Zila Kávéházban 2020. augusztus 13-án. Ő is egyike azoknak, ki másokért is éli életét.”

elmelkedes

Király Lajos, az ifjú és az érett költő

Nos, azóta Király Lajos költő ismét sokat alkotott. Úgy, mint kinek lelke örök tűzben ég. Mint aki tudja, hogy fogy az idő, és neki még annyi mondanivalója van. El is mondta, ki is adta. Csak el kell olvasnunk, és elgondolkodnunk rajta.

Talán a húsvéti ünnepkör is hatással volt egyik kötetének témaválasztására: A lélek titkaiból (Válogatott versek). Az 54 év alatt megírt 1400 verséből válogatott, s szinte mindegyikben a lélek mélységeit, rejtelmeit kutatja. Alaposan körüljárja a témát a válogatás során. Az emberi lélek viszonyát vizsgálja a természettel, az emberséggel, a szeretettel, Istennel és a Bibliával, a szerelemmel és az egész világgal.

A legelső oldalon a szerző már szükségét érezte annak, hogy egy rövid versben összegezze, számára mit jelent

A LÉLEK 

A lélek hatalmas
arany-labirintus
melyet a jóság és öröm
gyémánttal díszít
a gonoszság
és bánat pedig
sárral és mocsokkal
fröccsenti teli

E kötetből még kiválasztottunk egy verset, mely különösen megtetszett. A csönd, a nyugalom a kulcsszava. Hányan próbáltuk már megverselni lelkünk nyugalmát? Amikor nem történik semmi, csak nyugodtan létezünk. Hogy lehet ezt színesen érzékeltetni?

A költő ilyen szavakat hív segítségül: csend, béke, zene, csillag, éjszaka. Majd megszemélyesíti őket, ezáltal lassú cselekvőjévé válnak a versnek: a csönd nyugalma rám terül, béke hegedül, sok csillag zengene. Jelzős szókapcsolatai még szebben bemutatják a nyugalom állapotát: tiszta csönd-zene, puha bársony éjszaka, szerelmes csönd-szimfónia.

S ha mindez nem lenne eléggé kifejező, jön egy formai bravúr: a harmadik részben ugyanazokat a sorokat olvashatjuk, csak fordított sorrendben. S ugyanolyan kellemes hangulatot sugároznak! A vers közepén lévő két sor felkiáltása (vagy óhajtó-kérdő mondata) zavarja csupán meg a csendes nyugalmat: / Milyen tud lenni a világ / mikor nem jajdul s nem kiált.

elmelkedes

A CSÖND NYUGALMA

A csönd nyugalma rám terül
szívemben béke hegedül
csodás e tiszta csönd-zene
mintha sok csillag zengene
a puha bársony éjszaka
szerelmes csöndszimfónia

Milyen tud lenni a világ
mikor nem jajdul s nem kiált

Szerelmes csöndszimfónia
a puha bársony éjszaka
mintha sok csillag zengene
csodás e tiszta csönd-zene
szívemben béke hegedül
a csönd nyugalma rám terül

Meglepő és egyedi volt számomra Király Lajos katonaéveinek „látlelete”. Talán csak nyolc éve ismerem Lajost, ezért elképzelni sem tudhattam, hogyan érzett, miként vélekedett a világról fiatal korában. Különösen izgalmas volt egy fiatalember bőrébe bújva átélni a katonaság okozta változásokat a személyiségében, életmódjában, érzéseiben.

Ez utóbbi a legfontosabb a verses kötetben: az érzelmek. Mert a költő naplószerűen összeválogatott, akkortájt írt versei bepillantást engednek ifjú életébe. Nem rejteget titkokat. Így ír az Előszóban erről:

„Tiszta és őszinte hangon írtam a verseket és vallomásokat, hogy érezzék a sorok olvasása közben a szavak mögött rejlő reménykedő, küzdő, szenvedő, álmodozó és szerelmes embert is. Írok az akkori katonaság nehéz, Janus-arcú, de rendre, pontosságra és fegyelemre nevelő hatásairól, valamint arról, hogyan próbáltak hazaszeretetre is nevelni.”

Ízelítőül olvassuk el az egyik lázasan szerelmes verset!

SZENVEDNI HIÁNYODAT

Szenvedni hiányodat,  ̶  oly nehéz
átélni magányos perceket,
mikor a forrongó ész  ̶
felidéz.

A lélek ezernyi húrja
oly rettentőn didereg,
mint ágakon vacogó
levél.

Szenvedni hiányodat,  ̶  oly nehéz
és nehéz hazudni érted:  ̶
hogy lássalak és érezzem
robbanó véred.  ̶

Amit megteszek,  ̶  kegyes hazugság,
a sors úgyis megbocsát:  ̶
az együttlétünkért vívok
mindig csatát.

(Körmend, 1969 áprilisa)

Király Lajos harmadik friss kötete életrajzi összefoglaló. Öt nagyinterjút tartalmaz, amely felöleli egész életét és munkásságát. Vallomások az életemről címmel dr. Laczkó András irodalomtörténész, a Magyar Jövő című folyóirat főszerkesztője készített vele interjút 2007-ben. Ebben Király Lajos kimerítő részletességgel vall életéről, és gyermekkorától kezdve 2007-ig sok jelentős eseményt, történést megismerünk belőle.

Lajos ezekkel a szavakkal zárja az interjút:

„Mindenkinek a maga munkaterületén, alkotóterületén  ̶  nemesen, példamutatóan, másokat is megértve, tisztelve és nem bántva, türelmesen és erőszakmentesen, a hibákat ostorozva és nem az embert  ̶  kell még jobban cselekednie…”

A második életút-interjút Nagy L. Éva készítette. 2013-ban a Montázsmagazinban jelent meg folytatásokban, három részletben. Megismerhettük belőle az EMBERT, először a kicsi embert, majd a fiatalt, és az élete teljében lévő alkotót. Szerteágazó közéleti és irodalmi tevékenységéről nehéz számot adni, azt mind meg kellett élnie.

A költészettel már korán elkezdett foglalkozni, különösen, amióta diákként sikerült találkoznia Weöres Sándorral, és hallgatnia őt. A nagy élmény elkísérte egész életében. Mesélt a köteteiről, a műfordításairól is. Íme egy műfordítása:

Federico Garcia Lorca
(spanyol költő, 1898-1936)

SZERENÁD

Hullámzó folyó partjai
áznak a bús, magányos éjben.
Lolita melléhez érve
ágak halnak meg vágy tüzében.

Ágak halnak meg vágy tüzében.

Márciusi hidak fölött
dúdolgat a meztelen éjjel.
Sós, balzsamos fürdő készül
játszani Lolita testével.

Ágak halnak meg vágy tüzében.

Az éjben ánizs-illat száll,
házak és folyó ezüst-fényben.
Combjaid ánizsa árad,
és szép bőröd vakít fehéren.

Ágak halnak meg vágy tüzében.

A kötet harmadik interjúját Szabó László újságíró készítette a Zila Kávéházban 2015-ben. Szabó László is a Krúdy Kör tagja. Mivel jól ismeri a riportalanyát, tudja, milyen lényeges kérdéseket kérdezzen, hogyan legyen egységes egész a költő életútja. Azt emelném ki egyik legfontosabb információként, hogy Lajos sokat segített fiatalabb pályatársainak. Tanácsaival is, de antológiákat, verses köteteket is szerkesztett többek számára. Itt köszönöm meg, hogy a Montázsmagazin három antológiáját megszerkesztette, és közben megtanított engem is erre a tudományra. Szó esik arról, hogy Király Lajos a Kultúra Lovagja lett munkásságának elismeréseként.

elmelkedes

A negyedik interjút is Nagy L. Éva, a Montázsmagazin riportere készítette abból az alkalomból, hogy Király Lajos 70 éves lett. Ebben sok szó esik a Krúdy Kör és a Montázsmagazin, valamint a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körének közös rendezvényeiről. Ezek felváltva hol Budapesten, hogy Kecskeméten kerültek megrendezésre. Lajos mesélt a külföldi útjairól, tapasztalatairól és terveiről is. Így fogalmazta meg: Írni, írni, írni és fordítani, fordítani, fordítani.

Az ötödik interjú Fehér József költő munkája, amely az Új Verőfény III. évfolyamának 2020/1. számában jelent meg. Ebben napjainkig bemutatja a költő életrezdüléseit, pályafutásának állomásait, betegségének hatását a munkájára és eljövendő terveit.

Mind az öt életút-interjú nagyon érdekes tartalommal bír. Néhol fedik egymást, de mindegyik tartalmaz újabb és újabb információt a költőről. Ezért aztán érdemes mind elolvasni, mert akkor áll össze bennünk a kép Király Lajos életéről és munkásságáról. Befejezésül őt idézzük, s ez szinte ars poetica is lehetne:

„A költővé válás, sőt az egyszerű, de tisztességes és példamutató emberré válás is nagy energiát, kitartást, küzdelmet követel. A nagy célok eléréséhez ez kell.”

Kedves Lajos! További kitartást kívánunk sikeres életutadhoz!

 

Weninger Erzsébet

 

 

Hozzászólások