Az őshonos diófa termését már a honfoglaló magyar őseink is ismerték. Rontáselhárítóként és gyógyszerként is használták. Manapság is ismerik gyógyító hatását.

dio3

Napjainkban is jellegzetes szokás még a karácsonyi dióevés és jóslás. A vaktában kivett diót a családtagok megtörik, s akié belül nem egészséges, annak rossz éve lesz az elkövetkező esztendőben.
Nyitra megyében karácsonykor diót dobáltak a szoba négy sarkába és közben ezt mondogatták: “Édes angyalkáim, megajándékoztatok erővel, egészséggel, én megajándékozlak egy-egy szem dióval.”

Egy másik jóslási módszer inkább Szilveszterhez kapcsolódik: Dióhéjba vizet öntöttek és megfigyelték, hogyan apad. Ha gyorsan tűnt el a víz, az nem hozott szerencsét a gazdájának.

dio2

Közmondások, kifejezések dióval

A jó meg a dió. (Igazán jó!)
Kemény dió! (Fogas kérdés vagy hajthatatlan ember).
Kemény dióba harapott. (Nehéz feladatra vállalkozott.)
Üres dión kocódnak. (Semmiség miatt veszekszenek.)
Akkor már diót dobálnak csontjaimmal! (Én már régen halott leszek.)
Diót lehetne verni vele. (A kelleténél hosszabb bot.)
Diót törne a homlokán, úgy szereti! (Gyűlöli.)
Egy férges diót sem adnék érte! (Semmit sem ér.)
Törd meg a diót, ha a belét meg akarod enni!  A kitűzött cél eléréséért a nehézségeket is vállalni kell.)
Üres dió, üres pohár, ha eltörik, sem nagy kár! (Vigaszként mondták, ha egy pohár eltörött.)
Adjon Isten minden jót, diófából koporsót! (Tréfás jókívánság.)
Diófának, szamárnak, asszonyembernek verve veszik hasznát!
Nincs annyi esze, mennyi egy dióhéjba beleférne! (Ostoba)

dio1

Szeli Sára gyűjtése nyomán….

Hozzászólások