Dalmácia története röviden

A dalmát partvidék római uralom alatt állt, a középkorban azonban többen is versengtek a gazdag kereskedővárosok (Zára, Spalato, Sebenico, Trau) feletti uralomért.

Könyves Kálmán magyar király a horvát királyi ház kihalásával megörökölte a trónt, őt 1102-ben horvát királlyá koronázták. A velenceiekkel több évszázados ádáz küzdelem kezdődött Dalmáciáért, változó sikerrel. Nagy Lajos a 14. században visszafoglalta Zárát, de Luxemburgi Zsigmond idejében (1410 körül) végleg elvesztettük a dalmát városokat. A partvidékre a 7. századtól délszláv népcsoportok érkeztek. A több száz szigetből álló szigetvilág bizánci, majd velencei fennhatóság alá került.

A 20. században, 1918 végétől Jugoszlávia részét képezte, és csak a délszláv háború tudta szétfeszíteni a mesterségesen létrehozott állam kereteit. Horvátország 1991-ben vált függetlenné, megnyitva a lehetőségét annak a lendületes fejlődésnek, amely egészen napjainkig tart. Az idegenforgalom népszerűsége töretlen, hiszen az országnak minden adottsága megvan hozzá: tengerpart, hegyek, tóvidék, ókori romok és középkori-reneszánsz épületek, valamint modern szállodák.

A dalmát városok közös történelmi múltjuknak köszönhetően hasonló felépítésűek: a hangulatos belső mag igazi mediterrán óváros szűk utcákkal, terméskőből épült, piros cseréptetős házakkal, a tengerparton pálmafás sétány húzódik kávéházakkal, éttermekkel.

Zadar óvárosa

Zadar

Zadarban a velencei uralom emlékét őrzi az oroszlános címeres díszkapu.  Az Öt Kút terétől rövid sétával elérhető a 9. századi Szent Donát templom, a Szent Anasztázia-katedrális, melynek harangtornya ma a város egyik jelképe, valamint az Assisi Szent Ferenc-templom és kolostor (Dalmácia legrégibb gótikus temploma 1280-ból).
A tenger felől a Zadari Egyetem hatalmas neoklasszicista épülete uralja a panorámát. A város főtere a Nemzeti tér egy 11. századi templommal, a városi őrség épületével és a harangtoronnyal.

Trogir főtere

Trogir

Splittől 27 km-re található, festői fekvésű kisváros a Kastelanski-öböl végénél, Ciovo-sziget és a szárazföld között. IV. Béla király 1242-ben ide menekült a tatárok elől, hiszen a szigetre már nem tudták követni.
A városfalakon belül meghúzódó 13-15. században épült óvárosa a Világörökség része. Védelmi rendszerének fő részei a Kamerlengo citadella és a Szent Márk torony.
A város főterén áll a Szent Lőrinc-székesegyház, főkapuja díszesen faragott. A templombelsőben érdemes megcsodálni a gótikus kápolnát, a kórust, az itáliai mesterek által készített freskókat és a keresztelőkápolnát.
A katedrális múzeumában értékes egyházművészeti gyűjtemény tekinthető meg.

Primosten

Szigetre épült romantikus kisváros Trogirtól északra kb. 35 km-re. Kellemes sétát tehetünk a városka utcáin, körbesétálhatjuk a sziklás partszakaszt. A domb tetején kápolna és festői kilátás várja a látogatókat, a főtéren pedig egy kávézó teraszán ülve élvezhetjük a tengerparti település hangulatát.

Split hangulatos tengerparti sétánya

Split

Közép-Dalmácia kulturális és gazdasági központja. Közelében találhatóak a régi, római kori Salona település romjai, ahonnan a 7. században a barbár hódítók miatt költöztek el az emberek.
Diocletianus császár, aki maga is dalmáciai származású volt, palotát építtetett a 3-4. század fordulóján egy kis halászfaluban, hogy az uralkodás fáradalmait kipihenje. Az épület méretei nem lettek túl szerények: mindössze 38 700 négyzetméteres.
A középkori város a falak felhasználásával épült, a kereszténység felvételével templomokat, majd a velencei és magyar uralom alatt újabb palotákat építettek.
1979-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította az épületegyüttest. Székesegyház (eredetileg Diocletianus császár mauzóleuma), templomok, paloták, reneszánsz kolostor a patrícius családok síremlékeivel, püspöki palota, bizánci ikonok és archeológiai múzeum egyaránt megtalálhatóak ebben az egyedülálló hangulatú városban.

További képek:

{gallery}horvat1{/gallery}

Weninger Nóra

2013. június 19.

Hozzászólások