Csúzy Zsigmond nemesi családból származott, szülőhelye Csúz, – ma Szlovákiában Dubnik, – Érsekújvártól 22 km-re. Ma is magyarajkú lakosság többsége ebben a faluban. Rokonai között volt sok híresség: horvát bán, Nagy Lajos király hadvezére, császári-királyi kamarások, honvéd őrnagyok.

csuzy zsigmond

A Csúzy család leszármazottai, rokonai évszázadokon át a legjelentősebb helyi földbirtokosok voltak. Egyben a római katolikus plébánia és templom mecénásai. E tények sok szállal összekötik a települést a családdal. Kastélyukat a XVII. században 12 hektárnyi, egzotikus fákkal és szobrokkal díszített park vette körül, ami az idők során az enyészeté lett. Alig hihető, de mégis igaz, hogy a községet a legszebb korában kilenc nemesi kúria és hét kastély ékesítette.

Csúzy Zsigmond 1670-ben született, tehát éppen 350 éve! Több nyelvet tudott: latin, görög, szlovák, szerb-horvát, – ezeket használta is. Ékesen írt és beszélt magyarul. Bár iskoláiról nincsenek források, de valószínűleg jó alapokat kapott, mert munkássága, írott művei alapján megállapítható, hogy biztos és széleskörű ismereteket birtokolt.

Erre az is bizonyíték, hogy 1702-ben Erdélyben missziós szerzetes, a szónoklatok mestere. 1706-1708-ig Rákóczi Ferenc seregében tábori lelkész. Néha életveszélyes helyzetbe is belesodródott. Káromkodó katonát akart megfegyelmezni, aki ezért fegyverrel rátámadt. Végül is az összecsapásban a katona vesztette életét…

csuzy zsigmond

1709-ben az újjáépülő sajóládi kolostor kormányzójává nevezik ki. Irányítja az újjáépítést. „Rendtársai között méltánylásra talált, tekintélyt szerzett” –áll róla a korabeli feljegyzésben.

1714-ben Pápán perjel (rendházfőnök.). Közben irodalmi munkásságot is folytatott: művészi prédikációk, versek, szónoklatok születtek ez időben keze nyomán. Ő a népi barokk megtestesítője, Pázmány Péterhez hasonló. Kortársai az irodalom területén Koháry István költő, Gyöngyösi István költő. Beszédei nagy részét egész életen át írta, folyamatosan tökéletesítette. Ezek 5 kötetet tesznek ki , s Pozsonyban 1723-25 között adták ki őket.

Cím szerint:

1. Zengedező sípszó
2. Evangéliumi trombita
3. Evangéliumi kenyér
4. Kosárba rakott aprólékos morzsalék 
5. Egész esztendőre való hármas prédikáció

Csúzy a korabeli nyelvújítók egyike, Kazinczy Ferenc elődje. Talán nem is gondolnánk, hogy az általunk gyakorta használt napóra, rövidlátó, majomszeretet, javasol, elhibáz, aranyszabadság, csekélység, háziszolga stb. az ő szóalkotásai. Beszédeiben gyakori kifejező eszköz a szatíra, mely egyben társadalomkritika. Álljon itt egyik művének részlete illusztrációként:

„A részegeskedőkről:
Igen kár, …ez a személy méltó volna a becsületre, akár melly felső hivatalra, de mivel gyakorta eszén kívül jár, kupákban botlik, kocsmatorok.
A részeges asszony és Csúzy párbeszéde:
Asszony: – A bor igen kedves, -nem konty alá való a víz, – állj félre páter, moslékos vizeddel!
Páter: – A részeges embernek dögletéses, igen nehéz szaga vagyon, dögletes leheteti és mészkemence gyanánt égő, feneketlen gyomra.”
*Eredeti helyesírás szerint közölve.

A szerzetesi életet Pápán 1717-ben a perjel, rendtartományi tanácsadó (definitor) ; vitás kérdések vizsgálója,(discretus) pozíciókban folytatja. Ezek magas egyházi tisztségek. Találkozhatunk nevével Pécsett, ahol hitszónok, Elefánt nevű földrajzi helyen, ahol alperjel. 1722-25-ig Máriavölgy hitéletének irányítója, majd Pápán hitszónok. 1725-ben visszakerül (immár harmadszor és utoljára) a sajóládi kolostorba. 59 évesen itt hunyt el, porai a helyi kriptában pihennek.

Sokoldalú, figyelemreméltó egyéniséget ismertünk meg Csúzy Zsigmondban, a kurucvilág prédikátorában, a magyar barokk népies zamatú nyelvművészében. Műveltsége tiszteletre méltó lehetett, s példát adott az egész életen át tartó tanulásra. A rászabott kötelességek fáradhatatlan teljesítéséből is mintaszerűen kivette a részét mindenhol. Alapjellemvonása volt az állhatatosság. Bátor férfi volt, ezért merte vállalni a tábori lelkészséget, s amint már tudjuk, ez életveszéllyel járt, de képes volt megvédeni önmagát. Hazaszeretetből is példát mutatott.

csuzy zsigmond

Irodalmi munkásságát napjainkban is számon tartják és kutatják. Részese és egyik úttörője volt a magyar nyelv megújításának, Kazinczy Ferenc egyik elődjének tekinthető. Ezek együtt úgy hatnak, mintha nem választana el minket 350 év. Alakja, munkássága méltó arra, hogy szélesebb körben megismerjék. A pálos évforduló kapcsán (750) Csúzy Zsigmond életútjának megismerésével gazdagíthatjuk ismereteinket.

„A munka (…) nem engedi, hogy könnyelmű gondolatok verjenek gyökeret lelkünkben, (…) nem hagy időt a rosszra.” Bajza Lenke

 

Felhasznált irodalom: Farkas Ferenc: Aki háromszor volt barát Sajóládon c. munkája (Ládi Körkép 2020. júliusi ünnepi különszám)

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Kapcsolódó cikkünk:

Pálos évforduló – „Magyarország, közöm van hozzád!”

 

Hozzászólások