Cserna Ferenc költővel a Krúdy Gyula Irodalmi Körben találkoztam. Csendes, nyugodt lénye, feleségével, Hermann Marika meseíróval, költővel előadott verseik harmóniája azonnal megérintett. Előadásaik két lélek finom rezdüléseit sugallják, melyekben az alkotói lélek összecseng.

Cserna Ferenc

Budapesttől nem messze, Dabason élsz. Hol születtél? Mely vidékhez kötnek erős szálak? Mesélj gyermekkorodról, szüleidről! Mi foglalkoztatott gyermekkorodban? Mi volt első versélményed?

Örkényben születtem (Dabastól 10 km-re). Nem kötődöm szorosan sem hegyvidékhez, sem síksághoz. Minden vidéknek és településnek megvan a maga hangulata, bája, csak fel kell tudni ismerni, és alkalmazkodni kell hozzá. 15 éves koromig a szülőfalumban éltem. Szüleim egyszerű, egyenes, becsületes falusi emberek voltak, ennek szellemében neveltek. Szerencsémre az általános iskolában és a középiskolában is irodalomszerető tanítók, tanárok vettek körül. Az első versélményem: József Attila Perc című versét szavaltam 2. osztályos koromban. Pár évvel ezelőtt baráti beszélgetés során eszembe jutott az eset, és egy szó kihagyással – több, mint 60 évvel később – elszavaltam.

Kisiskolásként szeretted meg az irodalmat. Érdeklődésed a versek, az irodalom iránt csak erősödött a középiskolában. Fiatalkorodban miből táplálkozott a versszereteted? Ki terelgette útjaid a költészet világa felé?

Valamilyen belső késztetésre mindig az irodalom közelében maradtam. Szerettem olvasni, szerettem szavalni. Ifjú koromban több irodalmi és színjátszó körnek voltam tagja, több szavalóversenyen is előkelő helyezést értem el. Néha írtam verset is, prózát is, de többnyire felénél-harmadánál nem jutottam tovább. Akkor nem éreztem késztetést a folytatáshoz.

Mely költők, írók voltak a példaképeid? Jelenleg kit vagy kiket tartasz mesterednek?

Nem volt konkrét példaképem, úgynevezett „mindenevő” voltam. Talán egy picit Arany János állt legközelebb hozzám. Ma is vegyesen olvasok verset, prózát, hazait és külhonit. Hogy kit tartok mesteremnek? Sok írót, költőt kellene összegyúrni az ideámhoz.

Mikor volt az a „szent pillanat”, amikor úgy érezted, írnod kell? Bár ifjú korodban is írtál egy-két novellát, ám az aktív írás időszaka későbbre tehető. Ki inspirált, biztatott tollforgatásra?

Középiskolában korosztályos irodalmi pályázaton 2. helyezést értem el egy novellával. A fiókomnak többnyire elbeszéléseket, novellákat kezdtem írni, amelyek rendre befejezetlenek maradtak. Már „fehér fejjel” bekerültem egy alkotó közösségbe, ahol is egy kedves hölgy biztatott az alkotásra. Ő a feleségem. Szavai öntöttek belém bátorságot, önbizalmat. Nélküle most nem beszélgethetnék veled.

Cserna Ferenc költő és felesége, Hermann Marika költő, meseíró

A novella helyett a versek felé fordultál. Ez a fordulat mivel magyarázható?

Nem fordultam el véglegesen a prózától, de megkedveltem a versírás szépségét is. Egészen más szabályok vonatkoznak a versre, és mások a novellára, elbeszélésre. Versben sokkal tömörebben kell leírni a gondolataimat, de úgy, hogy az olvasó megértse és átérezze azt.

Több versműfajban és versformában is merítkezel. Melyek ezek?

Többnyire a klasszikus versírásnak vagyok a híve, de akad egy-két szabadversem is. Szeretem a rímes, ütemes, lüktető verseket. Nagyon jó érzés, ha a bennem szunnyadó mondanivalót ebben a formában is ki tudom fejezni. Ezen kívül a másik kedvenc versformám az APEVA. Ezzel nemcsak olvasmányos, de látványos elemeket is bele tudok csempészni az alkotásomba.

Témaválasztásod is változatos. A beszédes csend versbe dalolja a természet szépségét: „Erdei illat járja át testem,/Ábrándozón pezsdíti a lelkem,”az ifjúkor igaz útját:”Nem volt hamisság szívemben!”, az időskor erényét: a bölcsességet, a hitet és a reményt, s nem utolsósorban a szülői szeretetet, az álmokat:”…a csodás, rejtélyes világot”, a haza iránti ragaszkodást. Ez mind-mind Cserna Ferenc költészete.

Örülök, hogy így látod. Valóban, csak azon műveimet adom közre, amelyek bensőmből fakadnak, az akkori való énemet adják vissza. Nyitott vagyok minden témára. Szoktam vidám dolgokhoz is nyúlni. Mosolyt varázsolni az emberek arcára, ezt az egyik legszebb, legmagasztosabb feladatokhoz sorolom.

Mikor jelent meg először nyomtatásban írásod, aztán ezt hogyan követték a megjelenések?

Az Alkotó c. folyóiratban rendszeresen publikálok, amely 3 éve jelent meg először. A Kláris című folyóiratban a „Szecesszió” c. versem jelent meg először nyomtatásban. Jelenleg több irodalmi folyóiratban és antológiákban jelentek, jelennek meg műveim.

cserna ferenc

Hermann Marika és Cserna Ferenc előadás közben

Alapító tagja vagy a Dabason működő Gyóni Géza Irodalmi Körnek, ahol aktívan tevékenykedsz. Mit jelent ez az aktivitás? Miként segíted a kör tevékenységét, miközben gondolom, te magad is kiteljesedsz az alkotói munkában?

A Dabasi Gyóni Géza Irodalmi Kör lelke a feleségem, Hermann Marika. Nagyon sok energiát, eredeti ötletet fektet bele, aminek eredményeként már nem csak a környezetünkben, vagy kis hazánkban, de határainkon túl is tudnak rólunk. Ötleteimmel segítem a műsorok összeállítását, különböző periférikus, de fontos teendőket látok el.

A Petőfi estre nagy izgalommal készültetek. Hol került megrendezésre ez a bemutató? Milyen a visszhangja? Kik voltak a szereplői, közreműködői az irodalmi estnek?

Táborfalvára, a Jókai Mór Művelődési Háztól kaptunk meghívást. Nagy örömmel és lelkesedéssel készültünk. Az Irodalmi Kör szinte teljes létszámban részt vett az eseményen, ami igen nehéz feladatot rótt a műsor összeállítójára, az Irodalmi Kör vezetőjére. A közönség körében nagyon nagy sikert arattunk. Sok-sok gratulációt kaptunk. Egy ott lévő irodalom szakos pedagógus úgy nyilatkozott, nem is gondolta volna, hogy Petőfit így is be lehet mutatni, meg lehet ismerni.

A Gyóni Géza Irodalmi Körön kívül tagja vagy még irodalmi köröknek?

Igen, a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek is tagja vagyok. Eléggé időigényes és sok energiát emésztő a saját Irodalmi Körben végzett munka. Még egy feladatot bevállalni felelőtlenség volna. Olykor megjelenünk más irodalmi körök lapján is.

A Gyóni Géza Irodalmi Kör vendége volt Németh Nyiba Sándor, a Krúdy Kör elnöke

A közelmúltban vehetted át a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnökségétől a bronz Krúdy-emlékérmet, amelyhez ezúton is gratulálok. Gondolom, a dabasi kör szoros kapcsolatot ápol a Krúdy Irodalmi Körrel. Miben nyilvánul ez meg?

Én meg neked gratulálok, hiszen egyszerre kaptuk meg a neves elismerést. A Gyóni Géza Irodalmi Körünkből többen is aktív tagjai vagyunk a patinás Irodalmi Körnek. Közelmúltban Németh Nyiba Sándor, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke volt a vendégünk. Pánti Anna operaénekes, az Opera Nagykövete két alkalommal látogatott el hozzánk. Kanizsa József, a Krúdy Irodalmi Kör volt titkára az Irodalmi körünknek tiszteletbeli tagja.

Befejezésül szóljál jövőbeli terveidről!

A tervem: folytatni szeretném, amit elkezdtem. Mosolyt varázsolni a lelkekbe, örömet a szívekbe. A közeljövőben jelenik meg egy verseskötetünk, amelyet feleségem, Hermann Marika, Figula Csaba és én jegyzünk. Jövőre tervezzük a novelláskötetünk megjelentetését. És természetesen, amikor igény van a műsorunkra a környezetünkben, szívesen és lelkesen teszünk eleget a meghívásnak.

A magam és a Montázsmagazin szerkesztői, olvasói nevében további sikereket, jó egészséget, alkotókedvet kívánunk Cserna Ferencnek.

 

Cserna Ferenc versei

 

ERDŐ CSENDJE 

Járom az erdőt, hallom a csendet,
Látom a rókát, ki mókust kerget,
Madár is hallgat, néma a csőre,
Száraz levél lágyan hull a földre.

Égen a nap most ért delelőre,
Megpihent ma is egy kis időre,
Éltető fényét a földre ontja,
Vadrózsa virága szirmát bontja.

Távol hallik a templom harangja,
Elhalkul, s újra csend ül a tájra.
Hangja, mint dongó szárny suhogása,
Elenyészik a száraz avarba.

Lábam alatt egy ágacska reccsen,
Puskalövésnek hallik a csendben.
Néha behallik gerle búgása,
Hívja a párját, ki nem találja.

Odébb egy őz raj patakhoz lépdel,
Oly kecsesen és olyan szelíden,
Felém néznek, majd tovahaladnak,
Dermedten állok, nehogy zavarjak.

Erdei illat járja át testem,
Ábrándozón pezsdíti a lelkem,
Erdő békéje szívem ringatja,
Hamvas melegét felém árasztja.

Fák susogása töri a csendet,
Egy perc se múlik, újra sír csend lett.
Szellő se járja, levél se rebben,
Érzem, lebegek e-révületben.

Sokáig állok, csendesen, némán,
Tisztásra tekintek, lassan és mélán,
Valaki áll ott, nekem integet,
Itt kell már hagynom e kies helyet.

Sok idő telt el, mióta jöttem,
Lassan éled az erdő köröttem.
Magammal viszem az erdő csendjét,
Békés nyugalmát, természet rendjét!

 

IFJÚ VOLTAM

Ifjú voltam, bátor, deli!
Társam volt a hit, reménység!
Nem volt előttem gát, kétség.
Víg éltem célokkal teli!
.
Ha utam akadály szegte,
Tartóztatott, hátráltatott,
Tovább mentem emelt fejjel!
Egyenesen, csak előre!
.
Olykor társaim is lettek.
Segítettek, támogattak.
Voltak, akik lemaradtak.
Keserűen búcsút vettek!
.
Jártam az igazak útját.
Nem volt hamisság szívemben!
Szerettek és szerethettem,
Megleltem a bölcsek kútját!
.
Ifjúságom elszállt régen.
Tapasztaltabb, bölcsebb lettem.
De a hitem és reményem
Velem vannak, elkísérnek!

 

TEMPLOMBAN

Templomi csönd,
Csendes áhítat.
Érzem, hogy velem vagy.
Lényed átitat!

Jó Veled itt.
Ketten egyedül.
Mindenki más távol,
Hangod bennem ül!

Hallom a szót,
Nekem szól a hang!
Édes reménységem,
Kérlek, el ne hagyj!

Te vagy az út,
Melyen lépkedek.
Hiszem, hozzád érek,
Elnyerem kegyed!

Szép kedvesem,
Ki itt vagy velem.
Kérem a teremtőt,
Hagyjon meg nekem!

 

UTAZÁS AZ UNIKORNISON!

Unikornisom sebesen szárnyal,
Egyre fel a csillagok közé.
Szférák zenéjét hallani vélem,
Angyalok kórusa zeng felém.

Szédítő iram, mégsem félek én!
Suhanok kis lovacskám hátán,
Sejtelmes csodák tárulnak elém
Álmaim sokszínű világán!

Bíborszín, arany, sárga és szürke
Felvillannak és tovatűnnek!
Űr harmóniák zenélnek egyre,
Oly üdén a lelkembe zengnek.

Fényével lágyan átölel a nap.
Hold ezüst udvarán áthaladunk!
Mögénk kerülnek bolygótársaik,
Mi a tejúton vágtázgatunk.

Visszatekintek lovam hátáról.
Honnan jövök én, olyan parány.
Oda vágy szívem, le, a vén Földre.
Kárpátok völgyében a hazám!

Búcsút intve gyönyörű lovamnak
Hazatérek, itt az én helyem.
Ám a csodás, rejtélyes világot –
Amíg élek -, el nem feledem!

 

Orosz Margit

 

A szerző korábbi interjúja:

„A mese szebbé tehet egy világot”- vallja Hermann Marika költő, meseíró

 

 

Hozzászólások