Fiume

A félszigethez vezető úton először a Kvarner-öblöt érjük el. Központja Rijeka (a hajdani Fiume) iparváros és kikötő. A 19. század 80-as éveiben építették ki, és a kikötő ma is Baross Gábor, akkori közlekedési miniszter nevét viseli.

A régi, Monarchia-korabeli, klasszicista-szecessziós épületek mellé modern üvegépületeket, stílustalan szocreál házakat húztak fel, ezáltal a város erősen veszített szépségéből. Központi részén, a Korzón üzleteket és kávézókat találunk. Sétánk során mindenképpen keressük fel a Piac szecessziós épületét, a Nemzeti Színházat, a Városházát, valamint a Habsburg-császárok mellszobrait és sast ábrázoló városkaput (a kancsó a vízzel a névadó folyót jelképezi).

A román és gótikus stílusban épült Mária mennybemenetele-székesegyház mellett áll Fiume saját ferde tornya, mely nem olyan híres és látványos, mint pisai rokona, viszont kétségkívül nem mondható egyenesnek.

Fel-felvillan egy-egy igazi mediterrán hangulatot árasztó utcácska vagy kis tér, terméskő házak, vagy egy-egy régies jellegű épület, Fiume azonban ma már nem a műemlékeiről nevezetes.

A Fiume és Abbázia közötti 12 kilométeres festői tengerparti utat hegyek és öblök, villák és elegáns házak tagolják.  A panorámaút Abbáziától Rabacig folytatódik, átellenben Cres szigete nyúlik el, ahová komppal juthatunk át.

Pula

Hazánkhoz legközelebb Pula városában (a félsziget déli részén) találhatók majdnem teljesen épen maradt római műemlékek. Lélegzetelállító látvány, ahogy megpillantjuk a római arénát, ahol egykor gladiátorok küzdöttek egymással és a vadállatokkal a nézők kegyeiért. Bár méreteit tekintve messze elmarad a Rómában álló Colosseumétól, a 23 000 nézőt befogadni képes amfiteátrum fenséges mementóként magasodik a ma már elsősorban kikötőként és ipari központként működő város fölé.

A padló alatt hajdan a gladiátorok celláiként és a vadállatok ketreceiként funkcionáló helyiségek ma békésebb célokat szolgálnak: helytörténeti, a környék borászatával és mezőgazdaságával kapcsolatos kiállításnak adták át a helyüket.  A zord legionáriusok helyett ma csupán jelmezbe öltözött ál-rómaiak őrzik a bejáratot, jó pénzért fényképezkedni is hajlandóak.

Pula –hasonlóan más isztriai testvéreihez – kis óvárossal rendelkezik, ahol olaszos hangulatú házacskák, szűk utcák, régi templomok várják a kultúra és a mediterrán hangulat szerelmeseit.

Az óváros bejárata a Sergius-diadalív. A falakon belül kiemelkedő látványosság még a főtéren álló Podeszta (kormányzósági) Palota és az Augustus-templom, melyet a császár uralkodása idején építettek, és gyakorlatilag eredeti állapotában maradt meg. A ferences templom, a bazilika és harangtorony, a Herkules-kapu és a Régészeti Múzeum szintén említésre méltó.

A horvát Riviérán végestelen végig

Rabac csodaszép fekvése miatt közkedvelt üdülőhely. Sziklás tengerpartja gyorsan mélyül, a kilátás a szomszédos Cres szigetre azonban páratlan.

Labin egy hegyre épült város Rabactól 5 km-re. Meredek szerpentinút vezet a már messziről látszó  fenséges óvároshoz, melyhez közeledve feltárulnak színpompás épületei. Mesevárosnak is beillene apró méreteivel: kis terek, templomok, utcák, parányi Városháza, tornyok, szinte minden egy nagyváros kicsinyített mása, mégis jóval hangulatosabb. Egy óra alatt körbejárható, még úgy is, ha felmászunk a 30 méter magas harangtoronyba, és készítünk néhány panorámaképet a környékről.

Rabacból elindulva szinte mindegyik tengerparti település tartogat valami érdekeset. A legtöbb város kicsi, nagyon kevés az állandó lakója. Belső magjuk hasonló, mégis minden alkalommal rá lehet csodálkozni a szűk utcák végtelen bájára, állandóságára, az apró házak, ajtók és ablakok időtlenségére. Egy régebbi kor jeleit hordozzák, a múltba is utazást tehetünk a léptektől kikoptatott, fényes köveken járkálva. Egyik sarkon egy kis étterem asztalai bukkannak fel, máshol egy ajándékbolt cégére és a kirakott holmik keltik fel az érdeklődést. Felfelé nézve kőcsipkés ablakok, virágok a párkányon, vagy éppen kötélre terített száradó ruhák látványa fogad. Az óvárosból kiérve a tengerparton folytathatjuk utunkat: cukrászdák, kávézók és éttermek hangulatos teraszain pihenve megkóstolhatjuk az óriási adag fagyikat vagy egy kávé mellett tervezgethetjük a további programot.

Plomin egy tengerszoros fölött magasodó hegyen fekszik, a látkép már önmagában is megér egy rövid kitérőt. Lovran és Moscenice kifejező stílusukkal, Abbázia (ma Opatija) pedig eleganciájával nyűgöz le. Utóbbi a 19 – 20. század magyar és osztrák arisztokráciájának közkedvelt nyaralóhelye volt, Abbáziába járni a jómód és előkelőség szimbólumának számított. A Monarchia-korabeli szállodák és nyaralók egy része még ma is látható, mellettük azonban számos modern és elegáns szálloda várja a látogatókat. A parti sétányt végig pálmafák és leanderek szegélyezik.

További képek:

{gallery}isztria1{/gallery}

Weninger Nóra

2013. július 21.

Hozzászólások