Kultúra és kerékpározás 1. rész – Eltűnt szigeteink dinoszauruszai

Írta: Korompai Mónika | 2026. júl 31. | Utazás | 0 |

Kultúra és kerékpározás – Békéscsabán és Gyulán jártunk 1. rész – Eltűnt szigeteink dinoszauruszai – Mindig figyelemmel kísérem a hazai kiállításokkal, múzeumokkal kapcsolatos friss híreket. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum tavasszal megnyitott kiállítása különösen felhívta magára a figyelmemet.

Az Eltűnt szigeteink dinoszauruszai címet viselő időszaki kiállítás kapcsán ne a filmekből ismert hatalmas ragadozókra gondoljunk. Ezen az interaktív elemeket is tartalmazó tárlaton a „mi” kárpát-medencei dinoszauruszaink feltárásáról, kialakulásáról kapunk teljes képet.

„A jura és kréta időszakban ezen a területen szigetek voltak, így az itt élő dinoszauruszok kisebb termetűek voltak, ugyanakkor rendkívül különlegesek tudományos szempontból” – fejtette ki Váncsa Klára, a kiállítás kurátora.

Kedves indítás: be lehet bújni a tojásba is

Az első teremben az erdélyi Hátszegi-medencében megtalált őslényekről láttunk átfogó ismertetetést. Ez számunkra azért is volt nagyon érdekes, mert egyik dél-erdélyi utunk során elvetődtünk Hátszegre, a Dinoszaurusz Geoparkba. Ott hallottunk először a kalandos életű báró Nopcsa Ferencről, aki több, mint 130 éve, ma úgy mondanánk, hobbyból kezdett érdeklődni szülőföldje dinoszaurusz maradványai után. Történt ugyanis, hogy mikor 1895-ben, 18 évesen egy vakációra hazatért, a húga megmutatta neki az általa talált dinoszaurusz csontokat. Érdekessége az egyik felfedezett hátszegi őslény névadásának, hogy később tudományosan Magyarosaurosnak nevezték el.

Akkor nagy híre kelt ennek a felfedezésnek, a bécsi akadémián tartott tudományos előadást a 22 éves Nopcsa Ferenc. Felfedezése nyomán Kadic Ottokár, a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársa folytatott tudományos ásatásokat, és térképezte fel a területet. Ezután közel 100 évig nem került sor újabb kutatásokra. A hátszegi emberek vígan járkálnak a dinoszaurusz rétegek felett, és szántják be kukoricával a földeket. 6-7 éve azonban az ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tudományos munkatársainak vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport újabb ásatásokba kezdett, és hamar sikerrel jártak. Ezt a feltárási folyamatot, új fajok azonosítását mutatja be ez a kiállításrész.

A Hátszegen talált dinoszaurusz maradványok rekonstrukciói

A másik magyarországi lelőhely a Bakonyban található. Az Iharkúton megszűnt külszíni bauxitbánya területei ritka kréta kori kincseket rejtenek. A Magyar Dinoszaurusz Alapítvány lelkes geológus csapata évek óta számos nagyjelentőségű őslénytani kutatást végzett ezen a területen. A kiállítás másik termében az ő eredményeiket mutatják be. A 2000-es évek elején két lelkes fiatal geológus – Ősi Attila és Torma András – megtalálta az első fosszíliákat. A kutatások azóta rendszeresek lettek.

Több, mint 30 egykor élt gerinces állatfajt írtak le itt a kutatók, köztük olyan különlegességeket, mint a Hungrosaurus (páncélos dinoszaurusz), Iharkutosuchus (növényevő krokodil) és a Bakonydraco (repülő hüllő). A kiállításon sok érdekes ismertető ábra és szöveg mellett a megtalált iharkúti leletek rekonstrukcióit is láthatja a látogató. Egy vetítőteremben a kutatások nehéz, de ugyanakkor sokszor vidám mindennapjaiba is betekintést nyerünk.

Iharkúti dinoszauruszok

„Ez az első alkalom, hogy a nagyközönség e két lelőhely leletegyüttesét – köztük fosszíliákat, maketteket és élethű rekonstrukciókat – együtt, egy tárlat keretében tekintheti meg. A kiállítás nem csupán a szakmabelieknek szól, de ők is rengeteget tanulhatnak belőle. A szervezők kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a látványos elemek – mint a dinoszaurusz-rekonstrukciók – mellett interaktív élményelemek is segítsék a megértést. A látogatók végigkövethetik a magyar dinoszaurusz-kutatás 130 éves történetét az első felfedezésektől egészen a legfrissebb, modern tudományos eredményekig” – írta a Behír a kiállításról szóló cikkében.

Iharkúti dinoszauruszok rekonstrukciói

És a múzeumlátogatás után jött a sportolás. Kerékpárjainkra pattantunk, és Gyula felé vettük az irányt, hogy ott egy másfajta, de nem kevesebb kultúrális élményben legyen részünk. A két város között nem nagy a távolság. Több útvonalon lehet elindulni: az egyik a Wenckheim kerékpárút, amiről egy korábbi cikkemben írtam. Mi most az Élővíz-csatorna melletti egyirányú kisforgalmú közutat választottuk. Ezen addig kerekeztünk, amíg el nem értük azt a kerékpárutat, ami egy rendkívül hangulatos, ártéri erdei környezetben halad. A gerlai elágazásnál Gyula felé kell venni az irányt, majd innen egy jelzett kerékpáros útvonalon, Gyulán pedig többnyire kerékpárutakon haladtunk egészen a kitűzött célunkig. Mivel ekkor már a harangok elütötték a delet, útközben egy ikonikus csárdában meg is ebédeltünk.