Ki a világ legrégebbi és még ma is élő belsőépítésze? A válasz: a Jóisten. (Az indoklás később…)

10-szek-zsambek-tpl1

A 10. SZÉK – Szakrális építész-belsőépítész konferencián, mint az ARS SACRA fesztivál egyik rendezvényén jártam a FUGA Budapesti Építészeti Központban.

 

Mottó: „Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige.” (Jn 1.1)

 

A mottót olvasva a bibliai idézet folytatása is eszembe jutott, miközben a konferenciára igyekeztem. Ezt a folytatást úgy 10 éve egy kis szoborban láttam megjelenni, amikor a férjemet elkísértem Londonba egy üzleti útján.

ige3

A londoni St. Martin in the Fields katedrális oszlopai alatt

ige5

Íme az Ige testté lett (János evangéliumának folytatása) A londoni St. Martin in the Fields katedrális oszlopai alatt (saját fotó)

 

Sőt korábban elmélkedtem is erről a megtestesülésről a Montázs Magazinban is.

Benyomások a konferenciáról:

szek-1SIPOS Mihály (prímás, Muzsikás Együttes) zenéjével és hozzáfűzött gondolataival indult a program:

A régi idők olyan köszöntéseit, mint az Adjon Isten jó napot…, s világi életünket is mennyire áthatja a szakralitás. A népzenében az ember csendes esőért fohászkodik, s megrendül a természet előtt, vagy amikor az elmúlással találkozik. A csángóknál a hegedű szolgál a halottkísérő zenékhez.

szek-2Rainer Péter (építész-belsőépítész), a rendezvény házigazdája Ha nem teszünk, elveszünk! bevezetőjével folytatódott a rendezvény.

Néhány kiemelés e bevezetőből:

 

 

„Ha azt akarjuk, azt szeretnénk, hogy a magyarság, Magyarország, az utódaink még újabb ezer évig meg-, illetve fennmaradjanak, azért tennünk kell, nem holnap, hanem még ma, most!
Megmaradunk vagy elveszünk!Ez a konferencia a Kárpát-medence, Magyarország 1100 évének tárgyi – elsősorban építészeti, belsőépítészeti – emlékeinek bemutatásával, megmentésével, megőrzésével, megtartásával, továbbörökítésével az identitástudatunkat, életben maradásunkat hivatott fejleszteni, erősíteni. Mindehhez nagy hit, remény, szeretet és kitartás szükséges!Kérem és kívánom, hogy minden magyar a maga területén; munkájában, környezetében, családjában, életében tegye meg azt a napi kis pluszt, amit megtehet. Higgyék el, a közérzetük is sokkal jobb lesz! Derűsebbek, boldogabbak lesznek, leszünk. S Kölcseyvel szólva: „… a Haza fényre derül!”

 

Majd köszöntők következtek

szek-3Prof. emeritus dr. FEKETE György (elnök, MMA) néhány gondolata:

A művészet a „sohasemvolt” létrehozása. Érdekességként beszélt arról, hogy milyen szimbolikus jelentőségű az, hogy egy Hollandiában megszűnt templom orgonája került Zalaegerszegre.

szek-4BÁLINT Imre DLA (elnök, BÉK) köszöntőjében pedig arról beszélt, hogy elkötelezettség szükséges az emberek és az épített környezet iránt. Az Ige egy n betűvel megtoldva szójáték Igenné válik, ami egy Igen – az Igére.

 

 

szek-5DRAGONITS Márta (elnök, Ars Sacra Alapítvány) a “szeretet civilizációjáról” beszélt. Sipos Mihályt idézte, hogy a csárdásban is ott a szakralitás, sőt az egész világ csupa szakralitás, amiből csak kicsinyke rész a profán.

 

szek-6KRIZSÁN András DLA (elnök, MÉSZ) a szakrális építészet változásairól szólt a történelmi idők során, s hogy mostanában az egyszerűségre való törekvés figyelhető meg. Helyekről, ahol az ember legmélyebb önmagát ismerheti meg, kapcsolatba léphet Istennel, ahol különös erők jelennek meg, ahol a szavak lábujjhegyre állnak, és az Isten beszélni kezd hozzánk.

 


szek-9HARMATI Béla László
(művészettörténész)
: A szószékoltár, mint kifejezőeszköz címmel tartott vetített képes elődadást.

Az egyik oltárkép érdekességekéntszek-10 elmesélte, hogy a képen a középső lámpás miért kerülhetett Jézus feje fölé.

Az ok, hogy a szerény anyagi körülmények miatt és festővászon híján, a művész búzaszemeket tároló zsákra festette ezt a képet, és a középső vonal valójában a zsák varrásának eltüntetése miatt került rá az Utolsó vacsora festményre, Jézus feje fölé.

 

szek-11HOLNAPY Dénes Márton (pap) a zsámbéki templom múltját, jelenét, jövőjét tárta elénk, s hogy mennyire fontos az állagmegóvás egy rom esetében is. Megismerhettük röviden a 900 éves premontrei rend magyarországi történetét is a zsámbéki templomrom felújítása okán.

 

szek-13

HOLLÓ László (kertépítész) Jászdózsa tervezett főtere, templomkertje címmel tartott előadásában új fajta szemléletet sürgetne a városrendezésben. “Ahol a karbantartás befejeződik, ott kezdődik a “Balkán”- ez az idézet a Kossuth Rádióban hangzott el korábban. Különböző korok megkérdőjelezhetően fel-felújított emlékművei, szobrai elszórtan állnak a községben, a templomkert növényeinek át nem gondolt, elhanyagolt állapota egységes koncepcióért kiált.

 

szek-14KŐNIG Tamás (építész) a Magyarországi zsinagógaépületek továbbélési lehetőségeiről beszélt érdekes diákon keresztül. A Kozma utcai zsidó temető családi kriptái is hasonlóan felújításra várnak.

 

 

szek-15MÁRTON Judit (építész) a gyulafehérvári székesegyház helyreállításának elmúlt kilenc éve munkálatairól beszélt,  s arról,  hogyan oldották meg az akadálymentesítést. Egy kedves példamesével illusztrálta azt, hogy csak közös erővel lehet ilyen projektekben részt venni.
Jövő héten pedig nagy eseményre készülnek, Márton Áron szarkofágját a felújított régi sekrestyében helyezik el.

szek-17

Rainer Péter a következő, nem építész előadót egy költői kérdéssel mutatta be.

 

“Ki a világ legrégebbi és még ma is élő belsőépítésze?
A válasz: a Jóisten.
A magyarázat pedig:
Ő alkotta az ember legelső, legszakrálisabb, legfontosabb terét. Ez pedig az anyaméh.”

 

 

szek-19BENDA József (szakértő) Magyarország népességgyarapításának „szakrális terei” előadásában számomra teljesen új megvilágításban arról beszélt, hogy a mai gyerekek diszlexiájának, hipermobilitásának egyértelműen a szüleik, nagyszüleik 50-60-as évekbeli hajszoltsága az oka… A korábbi 28%-os női foglalkoztatottság 1980-ra közel 100% lett. Akkor az volt rendszer, hogy hat hetes csecsemőket vittek bölcsődébe. Voltak akkor nem csak egynapos, hanem hetes és hónapos bölcsődék is, a három műszakban dolgozó nők számára. Hogy alakulhatott volna ki szeretetteljes kötődés anya és gyermeke között?

Most az ő gyerekeik gyerekei nem születnek meg, ők a meg nem született nemzedék. A megoldás egészségügyi, oktatási szakszolgálatok létrehozása, s olyan környezet kialakítása, amelyikben bátran vállalhatnak gyereket a fiatalok. Eléggé megdöbbentő statisztika mutatja feketén-fehéren a szinte kilátástalan helyzetet, s hogy pusztán két évünk van arra, hogy a népességfogyást megállítsuk.

szek-22NAGY Tamás (építész) a mátraverebély-szentkúti zarándokközpont megálmodója és tervezője beszélt a koncepcióról.

 

 

 

Előadása zárásaként pedig ezt a különleges videót vetítette le a közönségnek:

KRIZSÁN András (építész) „…köveket keres, hogy templom épüljön” címmel a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezetnek tervezett templomát mutatta be, mely egy “Kádár-kocka épület” hozzáépítése lesz egy saroktelken. Az evangélikus hitélet sajátossága, hogy a miséken kívül nagy közösségi életet is élnek. Ezért a liturgikus tér mellett egy ugyanakkora közösségi teret is kialakítanak majd. Jelenleg az adománygyűjtés folyamatában várnak a kivitelezésre.

RAINER Péter (építész-belsőépítész) Katolikus templomaink oltárai, szószékei (ambói) vetített képes előadása zárta a rendezvényt, melyben a Normafánál, az Anna réten lévő kis Szent Anna-kápolnától, a soproni gótikus templomba tervezett “hokedlioltárig” mutatta be ezen liturgikus belsőtér-építményeket, illetve bútorokat.

Befejezésként BÉRES György atya vezetésével a Schola Gregoriana Budapestinensis zsoltárokat énekelt.

 

Budapesti Építészeti Központ – A FUGA elsőrendű üzenete:

 

Az építészet a kultúra elválaszthatatlan része. A különböző művészeti ágakból érkező kortárs alkotók bemutatásával az építészet és a társművészetek kapcsolatát kívánjuk erősíteni. Célunk, hogy a kultúrafogyasztó közönség a Budapesti Építészeti Központban otthonosan érezze magát.

 

Antalffy Yvette

Forrás: yvette-hildegard figyelmem önéletrajza blog

Hozzászólások