A 2014 őszén megalakult kecskeméti önkormányzatban a kulturális élettel, az ezzel kapcsolatos értékek ápolásával és megőrzésével az Értékmegőrzési Bizottság foglalkozik, melynek elnöke Hörcsök Imre önkormányzati képviselő lett. Vele és néhány munkatársával beszélgetünk most.  

 

horcsok2

Kedves Képviselő úr! A Montázsmagazin egy kulturális folyóirat, egy non-stop működő on-line magazin. Természetes tehát, hogy szeretnénk hírt adni a város lakói számára a bizottság munkájáról, melynek Ön az elnöke. Melyek a legfontosabb mérföldkövei, feladatai a munkájuknak?

Az Értékmegőrzési Bizottság feladatkörében elsősorban a kulturális, közművelődési, közgyűjteményi, idegenforgalmi, nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok gondozása áll.
Ez a széles terület átfogja a város teljes kulturális életét, benne a művészetek lélekformáló szerepével, az igényes szórakoztatás feladatán át a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének megszervezéséig. A Bizottság döntési, döntés előkészítői, javaslattevői, véleményezési és ellenőrzési jogosítványokkal felhatalmazva felelősséget vállal a városvezetés és az intézményhálózat irányítóival együtt arra nézve, hogy Kecskemét hagyományosan gazdag és színvonalas kulturális életét megőrizve és továbbfejlesztve mindenki otthon érezze magát városunkban.
Jelentős beruházások biztosítják az infrastrukturális feltételeket ahhoz a munkához, mely gazdag hagyományokon nyugodva széles kínálatot biztosít mindenki számára tehetsége, érdeklődési köre és igénye szerint.

 

horcsok5

Az Értékmegőrzési Bizottság tagjai is esküt tesznek: Elnök: Hörcsök Imre, alelnök: Süli Csontos Ottó, képviselő tagok: Lévai Jánosné, Falusi Norbert, külső tagok: dr. Sárközy István, Győrfi Róbert, Pál Attila.

1972-ben ének-zenetanári diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Tagozatán. Hosszú évekig a zeneoktatásban lelte örömét. Hol és milyen pozíciókban tevékenykedett?

1972-ben mint Bács-Kiskun megyei ösztöndíjas kerültem az Állami Zeneiskolába, (ma M. Bodon Pál egykori igazgató nevét viseli) mint szolfézs tanár. A pályakezdő éveket nagy ambícióval végeztem, így szakmai munkámra felfigyelt az akkori megyei szolfézs szakfelügyelő, néhai Sipos Károly tanár úr és a Megyei Oktatási Osztály illetékesei is, ezért 1977-től függetlenített szakfelügyelői megbízást kaptam Bács-Kiskun megye valamennyi zeneiskolájának szakmai ellenőrzésére.

Bő 5 év után nagy megtiszteltetés volt számomra az, amikor a volt gimnáziumom igazgatója felkért, hogy a Kodály Iskola hangszeres szakmai vezetését igazgatóhelyettesként vállaljam el. Krisztusi életkorban, 33 évesen kitüntetés volt ez számomra, hogy egykori tanáraim munkatársaként részt vehettem a világhírű Kodály Iskola vezetésében.

Ebben az időszakban kezdődött meg a Kodály Iskola szakközépiskolai tagozatának kiépítése is, amelyet igazgatóhelyettesként a 80-es évek végétől 1994-ig irányítottam.
Ekkor egy nem várt fordulattal újabb fejezet kezdődött az életemben, amely azóta is a Református Általános Iskolához fűz.

Tehát a Kodály Örökség Program ápolása is közel áll Önhöz….

A Kodály Iskolához kötődő időszak nemcsak igazgatóhelyettesként töltötte ki az életem. Előtte ott voltam középiskolás diák 1964-1968-ig, majd a főiskola elvégzése után 1972-től tanárként itt is dolgoztam a zeneiskolai főállásom mellett. Így ez az időszak folyamatosan, egészen 1994-ig szakmai hitvallásomként meghatározta zenei munkásságomat, a művészetről, a népi kultúráról, a zenei anyanyelvről vallott gondolataimat.
Az itt töltött évek idején az oktatás – a központi irányításból adódóan – számos reformon esett át, amelynek során fokozatosan csökkent a művészetekre fordítható óraszám a közoktatásban, ezen belül is kevesebb lett az énekórák száma. Ma már messze kerültünk attól a gyakorlattól, hogy naponta énekeljenek a gyerekek, ez által meggyengült az a kóruskultúra is, amely a ’60-as, ’70-es években még virágzott.

 

horcsok1

Kodály Zoltán látogatása gimnáziumi osztályomban

Kecskemét és Kodály Zoltán neve összekapcsolódva a nagyvilágban ismert fogalom, mondhatnánk, szinte szinonimája egymásnak.
A városban két intézmény, a Kodály Intézet és a Kodály Iskola fémjelzi a Kodály örökséget. Nagy ajándék egy-egy Kodály kultúrán felnevelkedett zenetanár munkássága, ilyen pl. a Jámbor házaspár a Református intézményekben, de a fent említett szűk mozgástér a legtöbb iskolában minimális szintre vetette vissza az énekoktatást.
Nem kis áldozatot igényel az iskola, a gyermek, a szülő hármasától a hangszertanulásban való elköteleződés sem, így az amatőr muzsikálás népszerűsége is alábbhagyott, és ez a tény kihatással van a profi zenészek megélhetésére és munkálkodására is.

Ezek a körülmények alapvetően meghatározzák azt a mozgásteret, amelyben felelős vezetők, szakmai irányítók keresik a kitörési lehetőségeket, a megújulás felpezsdítő erejét. Nincs könnyű dolga egyetlen egy szereplőnek sem. Ugyanakkor meggyőződéssel vallom, hogy egy ekkora örökség, ilyen gazdag hagyomány, ennyi tudás és felkészült szakember nem veszhet el a gyorsan változó divatok örvényében

Ön saját életében más módon is megvalósította az értékmegőrzést, hiszen egyik alapítója (majd 2012-ig, nyugdíjba vonulásáig az igazgatója) volt a Református Általános Iskolának 1994-ben. Mennyire volt ez gigászi feladat?

Amikor meghívást kaptam a Református Általános Iskola életre hívására, városunkban még több mint 20 általános iskola működött.
Ezt az intézményhálózatot bővítve az első legfontosabb és parancsoló indíttatás az volt, hogy csak jó általános iskolát szabad megszervezni. Az alulról építkező szervezés az indulás 43 kisdiákkal és 4 tanítóval kezdődött. Ez egyrészről sok bizonytalanságot és kiszámíthatatlan tényezőt hordozott magában, nem volt tanterem, nem volt felszerelés, csak remény és hit a jövő felől. Másrészről viszont egyedülálló lehetőséget adott arra, hogy a nevelőtestület meghívása során a legkiválóbbakat szólítsam és nyerjem meg ehhez a küldetéshez. A feladat nagy megtiszteltetés, óriási felelősség volt számomra. Ebből következett, hogy lemondtam a Kodály Iskolában lévő álláshelyemről.

Pál apostol írja: …”ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”

 

horcsok3

2014-ben Imre Sándor-díjat vehetett át Hörcsök Imre (a szerk.)

A kezdetektől kitűnő eredményeket felmutató nevelő-oktató munka híre gyorsan szárnyra kelt, így az alulról építkező iskola látványos mértékben növekedett. A kiváló felkészültségű, hivatásának élő pedagógusok, az emberséges nevelés, a gyermekek iránti szeretet, állandóság a magas színvonalú minőségben, nyitottság az újra, de mégis megőrizve a szilárd erkölcsi alapokon álló értékeket, a Krisztusra tekintő emberarcúság, és mindaz, ami a felsoroltakon túl a közösség és a vezető összetartozásának igazi titka – ez emelte az elismertség magas fokára 18 év alatt, sok küzdelem mellett a Kecskeméti Református Általános Iskolát.

Most milyen tisztségeket tölt be a református egyház berkeiben?

Presbiteri tisztséget 1991-től töltök be a Kecskeméti Református Egyházközségben. Megtisztelő megbízásként a Bács-Kiskunsági Egyházmegye világi elnöke lettem 2003. január 1-től, immáron harmadszor a 6 évenkénti választási ciklusban. Ebben a minőségemben, ugyancsak az eltelt időben, a Dunamelléki Református Egyházkerület Iskolaügyi Bizottsága elnökének választottak meg.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának megválasztott tagjaként 2003-tól szolgálok mai is. Ezen belül a Zsinat Oktatási bizottságának tagja, majd elnöke lettem. Mindezekkel párhuzamosan 2012 januárjától a Kecskeméti Református Egyházközség főgondnokaként, azaz világi elnökeként veszek részt az egyházközség vezetésében.

 

horcsok4

Kárpát-medencei református tanévnyitó

Önkormányzati képviselőként hogyan tud segíteni a gondjaira bízott terület lakosainak?

Életem új kihívásaként 2014. év nyarán felkérést kaptam, hogy egyéni képviselőként induljak az őszi önkormányzati választásokon.
Választóim bizalmából Kecskemét város belvárosi képviselőjeként a programomban meghirdetett területek gondozását kívánom felvállalni. Ezek elsősorban a környezeti kultúrára, a közrendre és közbiztonságra, az egészséges életmódra vonatkozó törekvések.
Eddig számos közérdekű és egyéni ügyben kerestek meg választóim, akiknek bizalmát megköszönve igyekszem eljárni a hivatalokban, segítve a felvetett és jelzett gondok megoldását.

Az egyre szépülő belváros és főtér kulturális életének szervezéséből az Értékmegőrzési Bizottság elnökeként igyekszem kivenni a részem, hogy a közjót szolgálva kiérdemeljem a választóim megelégedettségét.

 

levai_judit

Lévai Jánosné 

Lévai Jánosnétól azt kérdezem, hogy milyen speciális célok, feladatok vezérlik a bizottsági munkáját?

Az értékmegőrzési bizottság egyik feladatköre az Egyházügyi Munkacsoport létrehozása, melynek a vezetője vagyok. Ezen belül feladatul tűzzük ki például:
•    a városban lévő történelmi egyházakkal való kapcsolattartást
•    az egyházi oktatási intézmények (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok) programjainak, nyári táborainak segítését
•    az egyházi kapcsolatok kiszélesítését
•    egyházi rendezvények koordinálását (pl. 2015. május 6. Mindszenty Társaság ülése, Mindszenty szobor szentelése, október 16. II. János Pál emlék-konferencia, Újvilág passió népszerűsítése, Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás által tervezett zarándokútvonal létrehozása, a vallási turizmus kiszélesítése, programok szervezése stb.).
•    egyházi kiadványok szerkesztése, (pl. Mindszenty emlék-konferencia imafüzet, Zarándokok rózsafüzér imafüzete, Pio atya emlék-konferencia, II. János Pál emlék-konferencia, Bács-Kiskun megye lelki kincsei c. kiadvány,
•    Határon túli Magyar Szervezetekkel Együttműködő Munkacsoport tagjaként:
1.    a határon túli magyar szervezetekkel, (egyházak, civil) való kapcsolatfelvétel kezdeményezése,
2.    közös programok szervezése (elsősorban a testvérvárosokkal)
3.     közös pályázatokon való részvétel kezdeményezése, koordinálása,
4.    kulturális rendezvények koordinálása
5.    a kecskeméti értékek határon túli bemutatása (pl. néptánc, népdal, vert csipke)

 

sarkozy_istvan1

 Dr. Sárközy István

Dr. Sárközy István a 2015. február 17-én megrendezett Városi Civil Fórumon tett rövid előadásában arra ösztönözte a civil szférát, hogy bátran vegyen részt mindenki a város kulturális értékmegőrzésében. Várják javaslatainkat. Hogyan történjen ez?

Rendkívül fontos, hogy állandóan változó világunkban lépést tudjunk tartani a közönség széles rétegeinek elvárásaival. Már a munkacsoport megalakulása előtt is számtalan javaslat, kérés jutott el hozzánk az un. civil szférából. A fesztiválok, az egyéb főtéri rendezvények, a művészeti intézmények kínálata szinte mindenkit érdekel. Tekintettel arra, hogy a munkacsoport ülései nyilvánosak, bárki eljöhet ezekre az alkalmakra, s elmondhatja javaslatait. A Városi Civil Fórum vezetőit személyesen buzdítottam arra, gyűjtsék össze a hozzájuk beérkezett észrevételeket, a megújulásról szóló elképzeléseiket. A megfogalmazott javaslatokról – reményeink szerint – a helyi sajtó is tájékoztatást fog adni. Ezzel teljessé válhat a nyilvánosság.

Pál Attila színész a következő kérdésemre válaszolt: A bizottság külső tagjaként és a Katona József Színházban vállalt sok-sok feladata mellett milyen segítséget tud nyújtani a város kulturális életének alakításában, ápolásában?

A munka szempontjából mindegy, hogy külső vagy belső tag az ember. A különbség csupán az, hogy a belső tagok képviselők is. Mi nem vagyunk képviselők, csak bizottsági tagok. De a munkában egy csapatot alkotunk, egyformán kivesszük a részünket a feladatokból. Még csak most alakult meg a bizottság, nincsenek kiosztva konkrét tennivalók. Menet közben találkozunk a feladatokkal, amire oda kell figyelnünk és meg kell oldanunk. Korai még elvégzett munkáról beszélni, hiszen még csak két bizottsági ülésünk volt. Természetesen a tennivalók körvonalazódtak már: középpontban a kulturális, közművelődési, közgyűjteményi, idegenforgalmi, nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok gondozása áll.

 

pal_attila

Pál Attila színművész

Nehéz helyzetben leszek, mert én vagyok egyedül az, aki kulturális intézményt képviselek, a többiek inkább az oktatáshoz állnak közelebb. De a feladat nem jelent sok újdonságot számomra, hiszen már 30 éve dolgozom a kecskeméti Katona József Színházban, azóta szolgálom ennek a városnak a kulturális életét, benne élek a kulturális folyamatokban, és segítek mindenütt, ahová hívnak. A könnyebb műfajtól a komolyabbakig sok-sok városi programban részt vettem. Elsőként voltam kint a Nyíri erdőben verset mondani, amikor elindultak az ottani programok március 15-én. Az idén is meghívtak, szívesen megyek.

Úgy gondolom, tanácsot tudok majd adni a szervezőknek a különböző fesztiválok megszervezéséhez és lebonyolításához. Célunk az, hogy a város minden kulturális rendezvényén – ahová meghívnak bennünket – vegyen részt legalább egy bizottsági tag, mert nagyobb hangsúlyt, odafigyelést kapnak ez által a programok, jelenlétünk emeli a rendezvény komolyságát és színvonalát. Legyen szó városi szervezésű fesztiválról vagy akár civil szerveződésű programokról. Így tettünk már eddig is, én például már többször részt vettem a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti körének rendezvényein, de sok más programon is. Örülök, hogy segíthettem ezzel.

Weninger Endréné Erzsébet

Hozzászólások