Pesten egy bentlakásos leánynevelő intézetben tanult, és igen érdeklődött a természettudományok iránt. Ám akkoriban további tanulmányok elvégzésére nőknek nem nyílott lehetőség.

18 éves korában férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, akinek viszont nem volt tudományos érdeklődése, sokkal inkább érdekelte a kártya és a dorbézolás. Később el is kártyázta a vagyonát. Bár ebből a házasságából Vilmának született egy gyermeke, a tudományos érdeklődése egészen Zürich-ig hajtotta, ahol beiratkozott az orvosi egyetemre. Férje elengedte ugyan, de anyagilag nem támogatta, ezért a grófkisasszony igen nehéz körülmények között tengette az életét.

Orvosi diplomát szerzett

1879-ben Zürich-ben orvossá avatták, és egy ideig az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott. De ő nem svájci karrierre vágyott, hazatért Magyarországra, hogy itt gyakorolja orvosi hivatását. Ez viszont nagy akadályba ütközött: hiába kérte orvosi diplomájának elismerését, az akkori magyar törvények ezt nem tették lehetővé. Hogy mégis dolgozhasson, szülésznői diplomát szerzett, és ezen a területen segített a rászorulókon. Ez saját maga számára is megélhetési lehetőség volt, mivel addigra már elvált a férjétől, ezért betegek sokaságát kezelte.

Fordulat életében

1887-ben férjhez ment Wartha Vincéhez, aki vegyész és műegyetemi tanár volt. Kislányukat Vilmának keresztelték. A férj kérésére inkább tudományos, elméleti tevékenységgel próbálta szolgálni embertársait: „A nők munkaköre” című írása után segített németből magyarul megjelentetni „A nő mint háziorvos” című könyvet. Számtalan más írása is jelent meg.

Természetesen nem adta fel diplomájának elismertetését sem, és ez 1897-ben meg is történt, Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Ettől kezdve hivatalosan is a nők és a szegény betegek orvosa lett.

Mit köszönhetünk még neki?

Lelkes kezdeményezője lett a nők szellemi képzésének, a leánygimnáziumok szervezésének. Tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismérveit. 1914-ben még katonaorvosi tanfolyamot is végzett – ekkor már 67 éves volt -, hogy az I. világháború sebesültjeinek segíthessen. Betegmegfigyelő állomásokat szervezett, és munkájának hála sok száz vöröskeresztes nővér és számos orvosnő társult a kezdeményezéséhez, akik azóta szereztek orvosi diplomát magyar egyetemen, mióta Hugonnay doktornő ezt kiharcolta.

Utóélete 

Az első magyar orvosnő 1922. március 25-én halt meg Budapesten. Hamvai a Kerepesi úti temetőben nyugszanak. Nevét iskolák és szobrok őrzik. Életéről Kertész Erzsébet írt olvasmányos regényt Vilma doktorasszony címmel. Annak idején a csíkos könyvek sorozatban jelent meg, különösen teenager leányainknak ajánlom jó szívvel elolvasásra.

116 éve annak, hogy 1897. május 14-én végre doktorrá avatták az első magyar orvosnőt. Ha lány vagy és orvos szeretnél lenni, már ne is gondolkodj azon, hogy ki legyen a példaképed! A válasz egyszerű: Dr. Hugonnay Vilma grófnő.




Weninger Endréné

Hozzászólások