Mérnöknek tanult, majd az amerikai haditengerészetnél kezdett el dolgozni. Floridában hidakat épített, majd a Nicaragua-csatorna építését felügyelte.

1886-ban 161 kilométert tett meg kutyaszánnal a grönlandi hómezőkön, mellyel saját korában rekordot állított fel. 1891-től kezdődően több expedíciót vezetett Grönland belső területeire, mely során felismerte, hogy szigetről, és nem kontinensről van szó. Grönland legészakabbra fekvő területét Peary-ről nevezték el.

Megismerkedett az őslakos inuitok életmódjával, az igluk építésével, később ő maga fejlesztette ki az utazásai során használt, kutyák vontatta száncsónakot is.

                                                          

Felfedező útjain rendszeres kísérője lett felesége, Josephine Diebitsch is, akivel 1888-ban kötöttek házasságot. Első gyermekük az egyik expedíció során született. Másik társa a Nicaraguában megismert Matthew Henson volt.

A Roosevelt kutatóhajó megépítésével Peary számára lehetővé vált a jéggel fedett területek hajózása is. 1905-ben a kanadai Ellesmere szigetről indulva az északi szélesség 87° 06′-ig jutott el, mely világcsúcsot jelentett, innen azonban vissza kellett fordulniuk a kedvezőtlen időjárás és az élelmiszerkészletek kimerülése miatt.

                                                              

Utolsó expedíciójára 1908. június 6-án indult el New Yorkból, és szeptemberre érték el a jéghatárt. 1909 februárjában Peary társaival 17 eszkimó kíséretében 19 szánon indult el az Északi-sark felé, az utolsó szakaszt azonban csak Peary és Henson tette meg. Április 6-án felállították a „Camp Jesup” táborhelyet, amely nagy valószínűséggel 8 kilométeren belül volt az Északi-sark közelében. Kitűzték az amerikai zászlót, méréseket végeztek, majd harminc óra múlva visszaindultak.

                                                         

Sokan nem fogadták el, hogy Peary valóban ilyen mértékben megközelítette az Északi-sarkot. Meggyanúsították, hogy csak meghamisította a méréseket. Mások szerint nem szándékosan tett ilyet, csak a korabeli műszerekkel nem tudta megfelelően megállapítani a helyzetét.  

Peary korszakalkotó eredményeinek elismeréseként számos tudományos társaság tagja lett, kitüntetéseket kapott, Amerikában hajókat neveztek el róla.  

Fagyási sérülések következtében nyolc lábujját veszítette el.
Vérszegénységet diagnosztizáltak nála, és a betegség következtében 1920. február
20-án elhunyt.

2013. április 7.

Hozzászólások