A napokban emlékeztünk meg fővárosunk egységesítésének 139. évfordulójáról.

A reformkorban született meg a gondolat, hogy a nagy múltú ország méltó fővárosra tegyen szert az ország szélén, Bécs vonzásában fekvő, német többségű Pozsony helyett. A Budapest elnevezést gróf Széchenyi István használta először.

Az álom beteljesülését azonban a szabadságharc leverése 1849-ben megakadályozta. Magyarország fővárosának kialakítására csak az 1867. évi kiegyezés után nyílt lehetőség, amikor a gazdasági és polgári életében már összenőtt három várost, Budát, Pestet és Óbudát egy közigazgatási egységgé szervezték át. Az ország megújult fővárosa a rákövetkező évtizedekben elveszítette korábbi vidékies és németes jellegét, és Európa leggyorsabban fejlődő modern nagyvárosává alakult.

Schramek László

2012. november 18.

Hozzászólások