A Magyar Állami Operaházban rendez Jiří Menzel, a nemzetközi film- és színházi világ ikonikus alakja. Ókovács Szilveszter felkérésére Mozart Così fan tutte című vígoperáját állítja színpadra.

Mozart_Cosi fan tutte

Jiří Menzel hatodjára rendez operát, Magyarországon azonban először alkot a műfajban. A bemutatót október 10-én láthatja az Operaház közönsége, majd további tíz alkalommal lesz műsoron a komédia, kettős szereposztásban.

A színészi megvalósítás kiemelten nagy hangsúlyt kap az új színrevitelben, hiszen a cseh alkotó a prózai színház játékmódjára épít, azon belül célzottan a természetes mimikát és gesztikulációt hívja elő a művészekből, akikkel egy operai kliséktől mentes előadást valósít meg.

A premierszereposztás érdekessége, hogy a Fiordiligi-Dorabella testvérpárt két ragyogó tehetség, a Balga Gabriella-Celeng Mária unokatestvér páros játssza. A fiatal énekesnők mindössze néhány éve végeztek a Zeneakadémián, csakúgy, mint a további karaktereket alakító Baráth Emőke és Szigetvári Dávid.

A Così fan tutte ősbemutatója, amelyet Bécsben, a Burgtheaterben, a szerző vezényletével tartottak 1790. január 26-án, gyér, ám többnyire pozitív kritikai visszhangot váltott ki. A darab témája azonban nem különösen zaklatta fel a korabeli bécsi közönséget, jele sem volt annak a vitának, amely az operát oly sokáig kísérte útján. A 19. században és a 20. század elején a művet ugyanis frivolnak, erkölcstelennek minősítették, a korszakban létrejött kevés előadást csonkított, lebutított változatban játszották. A Così fan tutte csak az 1930-as évek vége felé és a II. világháború után foglalhatta el méltó helyét az operarepertoárban. A budapesti Operaház 1930-ban, Márkus László rendezésében mutatta be a művet, ezt követően pedig még három alkotó – Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Szinetár Miklós – színrevitelében volt műsoron, napjainkig összesen 366 alkalommal.

 

A mindössze hat énekes szólistát felvonultató darab szereplői Zimula Sylvia Hanáková rokokó hatású, ám a kor díszítési szokásait nélkülöző, könnyed, világos jelmezeiben keltik életre a párokat és a további karaktereket. A díszlet, a fiatal magyar tervező, Zöldy Z Gergely félköríves, teraszos játéktere nem ábrázol kifejezetten realista helyszínt:  a zegzugos tér, az íves, ölelő formák, a lekerekített élek és a világos színek egyfajta intimitást hivatottak érzékeltetni – minél több lehetőséget nyújtva a cselekménybéli udvarlás, kacérkodás, szerelmi játszmák végtelen egymásutánjának.

Érdekességek (Részlet a darab műsorfüzetéből)

•    A Così fan tutte címe a Figaro házasságából származik. Basilio énekli az I. felvonás tercettjében:

Così fan tutte le belle        Ílyenek mind a (szép) nők,
non c’è alcuna novità!        nincs ebben semmi új.

•    Az opera Nápolyban játszódik. A természeti szépségekben gazdag, napsütéses város népszerű utazási cél volt a 18. században. Egyes elemzések szerint a fafúvósok szólama gyakran hivatott a nápolyi tengerpart hangulatát megidézni.

•    A librettóból nem derül ki egyértelműen, hogy a darab végén végül ki kinek a párja lesz.

 

Mozart_Cosi fan tutte2

•    „Mesmer köve”: a gyógyír, melyet Despina használ, hogy életet verjen a két mérgezett fiatalemberbe. A szolgálólány valójában Franz Anton Mesmer mágneses módszerét alkalmazza, a német fizikusét, aki mágnessel kezelt hipnotizált betegeket. A „mezmerizmus” (e név alatt terjedt el a módszer) népszerű, de ellentmondásos gyógyítási mód volt a 19. századig. Mesmer pártolta a művészeteket, és egyes pletykák szerint az ő házában került bemutatásra a tizenkét éves Mozart Bastien és Bastienne c. operája. Mozart, aki gyermekként kedvelte Mesmert, felnőttként már máshogy vélekedett a doktorról, és a Cosìban ki is gúnyolja a tudós praktikáit.

•    Bár Beethoven kedvelte Mozart zenéjét, a Così fan tutte témáját erkölcstelennek találta. Egyesek szerint ez is inspirálhatta saját operája, a Fidelio megírására, ami egy álruhás asszony történetét meséli el, aki megmenti igazságtalanul bebörtönzött férjét.

 Szöveg és képek forrása: Magyar Állami Operaház sajtóközleménye

 

 

Hozzászólások