Tisza Kálmán a leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnökünk volt. 1875-től 1890-ig töltötte be ezt a posztot. Személyét az ellenséges marxista történetírás negatív színben tüntette fel, de a tények ezt egyértelműen cáfolják. Ez volt az az időszak, amikor hazánkban példa nélkül álló gazdasági fejlődés zajlott, és kiépült a modern polgári közigazgatási rendszer.

 

tiszakalman02

 

Tisza Kálmán 1830-ban született Geszten (Bihar megye) protestáns köznemesi családban. Édesapja Tisza Lajos alispán, édesanyja gróf Teleki Júlia volt. A házaspár hét gyermeke közül hárman már gyermekkorban meghaltak. A későbbi miniszterelnök 1848-ban segédfogalmazóként dolgozott a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában. A szabadságharc bukása után másfél évet külföldön töltött, és Berlinben egyetemi tanulmányokat folytatott. 1860-ban feleségül vette gróf Degenfeld-Schomberg Ilonát, és a házasságból négy gyermek született: István, Paulina, Kálmán és Lajos.

1859-ben a nemzeti helyzet kedvezett a magyar-osztrák közeledésnek. Az osztrákok súlyos vereséget szenvedtek a francia-olasz haderőtől Észak-Itáliában, ami rádöbbentette őket, hogy a magyarokkal ki kell egyezni. Újra engedélyezték a magyar országgyűlés összehívását. 1860-ban Tisza még nem fogadta el Bihar megye főispáni tisztét, de a következő évben fontos szerepet töltött be az országgyűlésben. Egyik vezéregyénisége lett a Határozati Pártnak, melynek tagjai úgy érveltek, hogy Ferenc József nem törvényes uralkodó, mert nincs megkoronázva a szent koronával. Ezért nem feliratot akartak küldeni a Bécsbe, hanem határozatot, amely visszautasította a király megegyezési feltételeit (Októberi Diploma, Februári Pátens).

 

tiszakalman03

A Határozati Párt vezetőjeként

Miután Teleki László öngyilkosságot követett el, Tisza Kálmán lett a Határozati Párt vezetője. Az országgyűlés végül kis többséggel Deák Ferenc javaslatát fogadta el, és feliratot küldött az udvarhoz, de ez sem fogadta el a király feltételeit. Válaszul az uralkodó feloszlatta az országgyűlést.

1865-től Deák vezetésével újra megindultak a tárgyalások, és 1867-ben megtörtént az osztrák-magyar kiegyezés. Ezután a parlamentben három fő politikai erő jött létre: a Deák-párt, amely feltétel nélkül támogatta a kiegyezést, a Balközép, amely ezt módosítani akarta, és a 48-as Párt, amely visszatérést sürgetett a ’48-as állapotokhoz.

Tisza Kálmán a Balközép vezetője lett. Programjukat a bihari pontokban foglalták össze. Nem fogadták el a kiegyezést, és nagyobb függetlenséget akartak Magyarországnak a Monarchián belül. Legfontosabb követeléseik az önálló magyar hadsereg és a független magyar nemzeti bank voltak. Miután a népszerű miniszterelnök, Andrássy Gyula közös külügyminiszter lett, Deák Ferenc pedig betegsége miatt visszavonult a politikától, a Deák-párt egyre nagyobb válságba került. Eluralkodott a korrupció, egyre többen az ellenzékhez csatlakoztak. Az ország politikai stabilitásához erős kormánypártra volt szükség. 1874-ben az új miniszterelnök, Bittó István tárgyalásokat kezdeményezett a Balközéppel. 1875-ben létrejött a megegyezés, a Deák-párt és a Balközép új pártot hozott létre, a Szabadelvű Pártot.

 

tiszakalman6

Tisza Kálmán kastélya Geszten

Az új párt nagy fölénnyel nyerte meg az 1875-ös választásokat, és Tisza Kálmán lett a miniszterelnök. Feladata korábbi programját, és ahogy az ellenzék fogalmazott, „Szegre akasztotta a bihari pontokat.”. Tántoríthatatlan híve lett a kiegyezés által létrehozott politikai rendszernek. Kortársai szerint nagyon ügyes politikus volt, aki mesterien manőverezett a parlamenti vitákban. Pártjában diktátori hatalomra tett szert, és a „generális” becenevet kapta. Az ellenzék a párt tagjait mamelukoknak gúnyolta, mert vita nélkül teljesítették a vezető akaratát (a mamelukok a török szultán testőrségét alkották, és híresek voltak az uralkodó iránti feltétlen engedelmességükről).

A miniszterelnök egyik legfontosabb feladatának a közigazgatási rendszer átalakítását tekintette. Egységes vármegyerendszert hoztak létre, ami eleinte 65 megyéből állt, később 63-ból, csak a tengermellék és Fiume voltak önállóak. Átszervezték a rendvédelmet is, Budapesten az államrendőrség, vidéken a csendőrség alakult meg. Megalkották az új büntetőtörvénykönyvet, amely összeállítójáról a Csemegi-kódex nevet kapta. Ennek legtöbb cikkelye hosszú ideig érvényben maradt.

 

tiszakalman010

Tisza Kálmán és felesége az 1860-as években

A szocialista korszakban néhány történész olyan ostoba véleményt fogalmazott meg, hogy a kiegyezés után Magyarország félgyarmati sorba került Ausztriával szemben. Ezzel ellentétben abban a korszakban Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa lett. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság fellendült. Tisza egyik célja, a független nemzeti bank ugyan nem valósult meg, de létrejött az Osztrák-Magyar Bank, ami értékálló közös valutát hozott létre. (1892-től a koronát.)

A korszak nagy katasztrófája az 1879-es tiszai árvíz volt. A folyó elöntötte Szegedet, és a város újjáépítését a miniszterelnök testvére, Tisza Lajos irányította. Az árvizek megakadályozására Európa leghosszabb gátrendszerét építették ki.

Tisza miniszterelnöksége alatt a leglátványosabb fejlődést a magyar főváros produkálta. 1873-ban hivatalosan is egyesült Buda, Pest és Óbuda. A város lakossága hamarosan megduplázódott, és a századfordulóra megközelítette a 800 ezer főt. Nagy építkezések kezdődtek, a Nagykörút és a Sugárút (később Andrássy út) a várostervezés legmagasabb szintjét jelentette. Olyan épületeket emeltek, amelyek később a főváros jelképei lettek (Operaház, Budai Királyi Palota, Bazilika stb.). Kiírták a pályázatot a Parlament épületének a megtervezésére. Új híd, a Margithíd épült meg a Dunán.

 

tiszakalman5

A híres tarokkpartik egyike

Tisza Kálmán tehetséges miniszterekkel vette körül magát. Trefort Ágoston, mint kultuszminiszter megalkotta az új középiskolai törvényt. Baross Gábor először mint államtitkár, majd mint miniszter óriási szerepet játszott a magyar vasúthálózat kifejlesztésében. Wekerle Sándor, a kiváló pénzügyi szakember megteremtette az államháztartás egyensúlyát. Tisza jó kapcsolatot ápolt kulturális életünk kiemelkedő személyiségeivel, többek között baráti viszony fűzte Jókai Mórhoz és Mikszáth Kálmánhoz (tarokkpartnerek voltak).

Tiszát sokszor hibáztatták nemzetiségi politikája miatt. Azzal vádolták, hogy erőszakosan próbálta elmagyarosítani az etnikumokat. Valóban előfordult, hogy bezártak szlovák vagy szerb iskolákat az ott folyó pánszláv propaganda miatt (a pánszlávizmus akkor erősödött meg Európában, és célja a szláv népek egyesítése volt). Tisza azonban az etnikumok asszimilációját nem erőszakkal akarta megvalósítani eltérően olyan utódjától, mint például Bánffy Dezső. Úgy gondolta, hogy az asszimiláció természetes folyamat.
Tisza miniszterelnöksége alatt zajlott az első magyarországi antiszemita hullám. Az oroszországi zsidóüldözések miatt körülbelül egy millió zsidó menekült a Monarchia területére.

 

tiszakalman1

Tisza Kálmán lemond a miniszterelnöki posztról a Parlamentben

Az antiszemitizmust a hírhedt tiszaeszlári vérvád indította el. A faluban eltűnt egy fiatal lány, és elterjedt az a hír, hogy szertartásaik során a zsidók gyilkolták meg. A vád képtelensége hamar kiderült, és a vádlottakat felmentették. Mégis az 1880-as évek elején Istóczy Győző létrehozta az Antiszemita Pártot, melynek néhány képviselője is volt a Parlamentben. Tisza keményen fellépett az antiszemitizmus ellen, így ez a párt rövid életűnek bizonyult. 1884-ben pedig a Parlament törvényben engedélyezte a keresztények és a zsidók házasságát.

A ’80-as években Tisza parlamenti ellenzéke erősödött, és több képviselő is elhagyta a Szabadelvű Pártot. Komoly viták voltak a hadsereg kérdésében, az ellenzék növelni akarta honvédség létszámát, és kevesebb katonát akart küldeni a birodalmi hadseregbe. Sokat ártott Tisza népszerűségének a Jánszky botrány. Jánszky vezérőrnagy 1886. május 21-én (annak évfordulóján, hogy a honvédsereg visszafoglalta Budát) megkoszorúzta az osztrák parancsnok, Hentzi sírját. Azét a tábornokét, aki annak idején tüzérséggel lövette Pestet. Az eset országos felháborodást váltott ki, és Tisza meglehetősen lagymatagon reagált rá, egy tiszt meggondolatlan lépésének nevezte.

 

tiszakalman8

Tisza Kálmán kriptája Geszten

Amikor a ’80-as évek végén a parlamentben újra fellángoltak a haderővel kapcsolatos viták, már látszott, hogy Tisza belefáradt a parlamenti küzdelmekbe, és csak megfelelő ürügyre várt, hogy lemondhasson. Ezt a honosítási törvény biztosította számára. A törvény kimondta, hogy az a magyar állampolgár, aki tíz éve külföldön tartózkodik, elveszíti állampolgárságát, ha nem nyújt be kérvényt a követségen vagy a konzulátuson. Kossuth jelezte, hogy ő erre nem hajlandó. Így Tisza a parlamentben kezdeményezte, hogy a honosítási törvény ne vonatkozzon Kossuthra, aki több magyar város díszpolgára volt. Tudta, hogy a parlament ezt nem fogadhatja el, és úgy tűnhetett, hogy a miniszterelnök a még mindig nagyon népszerű Kossuth védelmében mondott le.

 

tiszakalman9

 

Tisza Kálmán 1901-ig képviselő maradt, és befolyását a pártjában is megőrizte. 1902. március 23-án halt meg. Nem volt olyan tekintélye az országban, mint Deáknak vagy Andrássynak, de a 19. század végének meghatározó politikusa volt. Emlékét kevés utca vagy intézmény őrzi, köztéri szobrot csak Berettyóújfaluban állítottak neki. De miniszterelnöksége alatt az ország azóta sem látott fejlődésen ment keresztül.

 

Weninger Endre

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

Hozzászólások