A Balanyi család volt a Montázs-est vendége – 2017. április 29-én, szombaton délután ismét Montázs-estre gyülekeztek a vendégek a kecskeméti Katona József Könyvtár nagytermében. Mint minden hónapban, a Montázsmagazin szerkesztősége most is egy olyan családot látott vendégül, ahol a fiatalabb generáció a szüleik nyomdokain haladva ugyanazt a hivatást, szakmát, művészeti ágat műveli, mint a szüleik, esetleg nagyszüleik.

Ezúttal Balanyi Károly képzőművész és családja volt a meghívott vendég. Sokan ismerik őket a városban, leginkább a családfőt a képzőművészeti munkásságáról vagy a civil közösségekben betöltött segítő szerepéről. De még az ismerősöknek is újdonság volt együtt látni az egész családot: Karcsit, Borikát, valamint két fiukat, Zsoltot és Zoltánt. Sőt, a családtagoknak is bizonyára jólesett együtt leülni és beszélgetni, mert a sok munka közben ritkán jut erre lehetőségük.

A megelőző napok is sűrűek voltak a család számára: A B4 Stúdió (Balanyi Stúdió) csütörtökön Izsákon állított fel egy ’56-os emlékművet, pénteken Károly és felesége Tihanyba utaztak, ahol az Apátságban megnyílott a Kecskeméti Képzőművészek Közössége kiállítása, melyet Károly rendezett. Szombaton pedig alig tértek haza, már vártuk őket a Montázs-estre. Minden családtagnak megvan a temérdek saját dolga, de egymást is kiegészítik a tennivalókban.

A Balanyi család által létrehozott B4 Stúdió egy kicsi, de sokszínű családi vállalkozás, mely a képzőművészet számos ágával foglalkozik, mint például festészet, építészet, grafika, szobrászat, alkalmazott művészet, zománcművészet, köztéri művészet. Alkotásaik a weblapjukon megtekinthetőek.

Balanyi Károly Ferenczy-díjas grafikus- és zománcművész mesélt pályájának indulásáról, kedves műfajairól, a grafikáról és a zománcművészetről, csoportos és egyéni kiállításairól, a kiállítások szervezéséről és rendezéséről és arról, hogy a család együtt akár katedrálisokat is tudna építeni, de eddig még nem kérték fel erre őket. Mesélt a Szentcsalád plébániához való kötődésükről, a Szent Ágoston kör vezetéséről, a hit szerepéről életében:

„A közösségeknek nagy megtartó ereje van, és tévutak sajnos előfordulnak, de számomra a teremtett világ rendje és Isten igéje a legjobb iránytű.”

Balanyi Károlyné Borika Izsákon született, és közalkalmazottként először a helyi Polgármesteri Hivatalban, majd Kecskeméten dolgozott gazdasági vezetőként. Mesélt az ikrek születéséről, gyermekkorukról, arról, hogy ő a háttérben segítette, irányította a család életét szeretettel, odafigyeléssel.

A két fiú közül Balanyi Zoltán szobrászművész DLA, docens a Pallasz Athéné Egyetem Főiskolai Karán. Több csoportos és önálló kiállítása is volt már itthon és külföldön is. Nagyon fáradtnak látszott, de a beszélgetés végére ő is szívesen osztott meg magáról érdekes történeteket például a tanyájáról, lovakról, nyári hagyományőrző táborokról.

Balanyi Zsolt építészmérnök, tervező szakmérnök tervezett többek között családi házakat, társasházakat, tornacsarnokot, vendégházat, műemléki felújítást. Nem csak a munkájáról beszélt, de népzenéről, néptáncról, lovas hagyományőrzésről, vagy olyan különlegességről is, mint egy bajuszfesztivál, ahol a testvérével részt szoktak venni, hiszen mindketten különleges bajuszt viselnek. Zoltán még a szakállát is befonja. Mindketten hívő emberek, hittantáborokban vesznek részt nyaranta, rendszeres templomba járók.

Gyöngyösi Szabó Katalin és Kökény Éva versmondók

A beszélgetést Weninger Andrea újságíró moderálta, verset mondott Gyöngyösi Szabó Katalin, Márai Sándor gondolatait Kökény Éva tolmácsolta. A beszélgetés közben a három alkotó munkáit láthattuk kivetítve. Elhangzott Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus-ából egy rövid részlet, valamint egy kis népzenei ízelítő a Csík zenekartól. A komplex, művészetekkel foglalkozó Montázs-esten sok érdekességet láthatott, hallhatott a közönség.

 

 

 

Weninger Endréné Erzsébet

 Fotók: Fuchs Alfonz

 

 

Hozzászólások