2010-ben került bemutatásra a hazai mozikban az Avatar című film, mely történetében meglehetősen egyszerű, ám számos tudományos vonatkozása van, főként csillagászati szempontból.

 

avatar1

 

Ezeket érdemes szemügyre venni, a sztorit pedig felejteni. Az első ilyen legfontosabb kérdés az exobolygók világa. Pandora ugyanis egy exohold, mely a Plüphemos névre keresztelt gázóriás körül kering. A gázóriás pedig a legközelebbi csillagrendszer az Alfa Centauri bolygója, mely 4,2 fényévnyire van tőlünk. A film az akkori kutatási eredményeket lovagolta meg. 2010-ben számos Jupiter típusú gázóriást fedeztek fel, mely közel kering a csillagához, nem úgy, mint saját Naprendszerünkben, ahol a Jupiter jó 700 millió km-re van a Naptól. A Polüphemos a hármas rendszer (Alfa Centauri A, B és a Proxima) életövében található.

Felvetődött a csillagászokban a gondolat, ha egy ilyen órásbolygó, melynek szép számmal vannak holdjai, köztük akkora is, mint a Föld, akkor, ha az olyan közel kering a csillagához, hogy rajta folyékony lehet a víz, bizonyára élet is kialakulhatott rajta. A csillagok többsége többes rendszer, s elsősorban gázóriások találhatók bennük. Eddig még egyetlen olyan exobolygó rendszert sem sikerült találni, mely egy az egyben megfelelne a Naprendszerünkben látottaknak. Nemrégiben sikerült felfedezni kőzetbolygókat is szép számmal, de ezek szuperföldek, melyek 2-5 Földátmérőjűek. Ezek egyike sem kering kimondottan életövben. A földi analógia a csillagászok szerint ritkaságszámba megy, valahogy úgy vélik, hogy két Földtömeg alatt megfogyatkoznak a kőzetbolygók. Akad néhány kisebb tömeg, de ezek túl közel keringenek csillagukhoz.

 

avatar3

 

A Föld tehát egy kivételes bolygó. Ma legalábbis így gondoljuk. Ellenben szép számmal létezhetnek Pandorához hasonló exoholdak. Így magától adódott a megoldás. A Pandora azonban teljes mértékében Jupiteri analógia. A Jupiternek Galilei-féle holdjai között akad a Merkúr bolygónál nagyobb is. Emellett a filmben felvázolt mágneses tulajdonságok is egyértelműen az órásbolygók sajátjai. Megjegyzendő egyébként, hogy a Jupiternek, így más óriásbolygónak is olyan erős a mágneses tere, és ezáltal a káros sugárzása, hogy elpusztítaná az emberi életet.

A film másik fontos felvetése a csillagközi utazás. Nos, a filmbéli ötlet a fotonrakéta elméleti megoldás. Ki is dolgozták a tudósok, de megvalósítása számos akadályba ütközik. Többek között az antianyag előállítása okoz komoly gondot. Ha a mai antianyag termelésünket vesszük figyelembe (amit CERN állít elő) akkor évmilliók alatt lenne meg az utazáshoz szükséges mennyiség.

 

avatar5

 

A másik gond az, hogy irtózatosan nagy és erős űrjárművet kellene építeni. Az annihiláció egy olyan el nem párolgó tükörrendszer fókuszában kell, hogy lejátszódjon, melyhez 700 km hosszú hűtőrendszernek kell kapcsolódnia. Az antianyagot ezen felül mágneses palackokban kell tárolni, melyek semmilyen körülmények között sem szivároghatnak, mert akkor felrobban az űrhajó. Ma még egyik feltételnek sem tudunk eleget tenni.

Gondoljunk csak arra, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Nincs tapasztalatunk arról, hogy évtizedekig vagy évszázadokig valamilyen technikai eszköz folyamatosan működjön. Egyébként a fotonrakéta remek elgondolás, csak a megvalósítása nehéz. Az egyetlen eszköz, mellyel megközelíthető a fénysebesség, és elérhető az Einsteni ikerparadoxon jótékony hatása. (Most hagyjuk figyelmen kívül a térhajtóműveket, melyek megvalósítása talán még a fizika törvényeibe is ütközik.)

 

avatar2

 

A Pandora elképzelt állat- és növényvilága meglehetősen érdekes, de azért mégsem akkora fantázia műve, mint azt gondolnánk. A látványtervezők ugyanis felütöttek egy paleontológai könyvet, kicsit utána olvastak a dolgoknak. A földtörténet folyamán szép számmal akadtak furcsábbnál furcsább állatok. Másrészt tanulmányozták az őserdők állat- és növényvilágát. Néhány növény és állat modelljét a földi őserdők ihlették. Ilyen a biolumineszancia is, melyet a mélytengeri élőlények, vagy éppen a közönséges szentjánosbogár használ. A Navi-k pedig olyan antropomorfra sikerültek, hogy már kívánni sem lehet különbet. Persze, hiszen ki szimpatizálna egy ocsmány idegen lénnyel? Az újkőkori társadalom, mely találkozik a modern gonosz emberekkel, egy gyönyörű mese, de semmi több. Persze valóságalapja lehet, hisz az ember kapzsisága és nyersanyagéhsége valószínűleg hasonló forgatókönyv szerint zajlana, mint azt a filmkészítők elképzelték.

 

avatar4

 

És akkor el is érkeztünk a rejtélyes Unobtániumhoz, mely idecsalta az embereket. Nos, ez az az érc, mely magas hőmérsékleten is szupravezető. Jelenleg az emberiség csak a 0K-hez közeli hőmérsékletű szupravezetést ismeri, mikor is az elektromosság ellenállás nélkül halad a vezetőben. A magas hőmérsékletű szupravezetés egyelőre álom csupán, egy azonban biztos, hogy forradalmasítaná a földi technikát.

Elmondható tehát, hogy a film összegyűjtötte azokat a tudományos eredményeket, amelyekkel a csillagászat az utóbbi években szolgált, és olyan látványvilágot teremtett, melyben addig nem volt részünk. Felvetett néhány etikai problémát is, de ez nem hozott újat. Ezt már elmesélték akkor, amikor a konkvisztádorok kifosztották Amerikát.

 

Garzó László dr.

Hozzászólások