Az Árpád dinasztia több szentet is adott a magyar egyháznak. Köztük négy nőt: Szent László lányát, Piroskát, II. András lányát, Erzsébetet és IV. Béla két lányát, Kingát és Margitot. Közülük Árpád-házi Szent Kinga a lengyelek nemzeti szentje, és Lengyelország egyik védőszentje lett.

arpad-hazi szent kinga

Szent Kinga szobra a budapesti Belvárosi plébániatemplom mellett

Kinga 1224. március 5-én született Esztergomban IV. Béla (akkor még trónörökös) és Laszkarisz Mária bizánci királylány tíz gyermeke közül elsőként. A kor szokása szerint a lengyelek már ötéves korában menyasszonynak kérték hercegük számára, de az eljegyzéstől ekkor még Kinga szülei elzárkóztak.

A fiatal királylány mélyen vallásos szellemben nőtt fel, nagy hatással volt rá nagynénje, Szent Erzsébet élete. Szüzességi fogadalmat tett, de 15 éves korában, 1239-ben feleségül kellett mennie Boleszláv lengyel fejedelemhez. Szüzességi fogadalmához házassága után is ragaszkodott, amit mélyen vallásos férje elfogadott, és hasonló fogadalmat tett, így a házaspár úgynevezett józsefi házasságban élt. Kinga számára a példát nagybátyja, Kálmán herceg és lengyel felesége, Szalomé szolgáltatta, akik ugyanígy éltek.

1241-ben indult meg a mongol invázió Európa ellen. A mongol sereg egyik szárnya Orda kán vezetésével Lengyelországot rohanta meg, és a legnicai csatában a lengyelek súlyos vereséget szenvedtek. Kinga és férje Csorsztin várába menekültek. A hagyomány szerint Kinga imái nagyban hozzájárultak a mongol veszedelem elmúlásához. Hozománya nagy részét is a mongol pusztítás helyrehozására áldozta.

1249-ben Kinga hazalátogatott Magyarországra, és apjával megtekintette az egyik erdélyi sóbányát. Azt kérte a királytól, hogy segítsen neki egy lengyelországi sóbánya megnyitásában. Amikor apja igent mondott, Kinga a gyűrűjét a bányába dobta. Az apja által küldött bányászok segítségével megnyittatta a wielickai sóbányát. A legenda szerint az első kibányászott sótömbben csodás módon megtalálták Kinga gyűrűjét.

arpad-hazi szent kinga sobanya

Kinga sószobra a wieliczkai sóbányában

Ezt követően sokat segített a szegényeken, kórházakat és templomokat építtetett. Ószandecen klarissza kolostort alapított, és a lengyelek anyjukként tisztelték. 1279-ben férje meghalt. Ezután Kinga az időközben ugyancsak megözvegyült húgával, Jolánnal az általa alapított klarissza kolostorba vonult. 1284-ben a kolostor apátnőjévé választották.

1287-ben a tatárok újra betörtek Lengyelországba. Kinga és az apácák ismét Csorsztin várába menekültek. Az ostromló tatárokat egy magyar sereg űzte el Baksa Simonfia György vezetésével. A feldúlt kolostor újjáépítése Kinga irányításával zajlott. Ebben a kolostorban érte a halál 1292. július 4-én.

Kingát 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta. 1999-ben egykori kolostorában II. János Pál lengyel pápa avatta szentté. A wielickai sóbányában (ma már a Lengyelországba érkező turisták kedvenc célpontja) kápolna és szobor őrzi Árpád-házi szent Kinga emlékét. A bánya bejáratánál levő gyönyörű székelykapu Magyarország ajándéka kétnyelvű felirattal. A kapun két szent magyar királylány, Kinga és Hedvig arcképe látható.

arpad-hazi szent kinga szentte avatas

A szenttéavatás helyszíne, a szabadtéri pápai oltár Ószandecben

Magyarországon 2013-ban épült egy kis faluban (Küngüs) a Szent Kinga templom, amelyet Márfi Gyula érsek szentelt fel. Esztergomban, Kinga szülővárosában utca őrzi a nevét, és a bazilika egyik oltárán a szobra látható. Ugyancsak szobor őrzi emlékét a pesti Belvárosi templomnál.

A két magyar szent, Kinga és Hedvig Lengyelországban különleges tiszteletet élvez, mindketten az ország védőszentjének számítanak. Ők is a legendás lengyel-magyar barátságot erősítették.

 

Weninger Endre

Kapcsolódó cikkek:

Híres magyar nők – Árpád-házi Szent Erzsébet

Híres magyar nők – Szent Hedvig királynő

 

 

Hozzászólások