A kis Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon (vagy Pozsonyban). Édesapja II. András magyar király, édesanyja Merániai Gertrúd volt. (Róla Katona József Bánk bán című tragédiájában olvashatunk.)

Árpádházi Szt Erzsébet

Józsa Judit kerámiaszobrász alkotása
Fotó: Gedai Csaba fotóművész

Erzsébet négy éves volt, amikor a kor szokásainak megfelelően a birodalmak békéjének zálogaként eljegyezték Hermannal, a türingiai őrgróf fiával. Szekérre rakták gazdag hozományát, és királyi kísérettel elindították Wartburg vára felé. Ezután ott nevelkedett az őrgróf buzgón vallásos felesége mellett. Nem érezte jól magát az idegen környezetben, ezért visszahúzódóvá vált. A gyerekekkel való játék helyett inkább magában imádkozott, vagy titokban a szegényeknek vitt alamizsnát.

erzsebet8

Wartburg vára

Egyetlen barátja, akit szeretett, Lajos volt, vőlegényének a testvére. Amikor a betegeskedő Hermann 19 évesen meghalt, két dolgot tehetett a türingiai őrgróf: vagy hazaküldi Erzsébetet apjához Magyarországra, vagy máshoz adja feleségül. Mivel addigra Erzsébet hozományát mind elköltötték, üres kézzel nem küldhették vissza, ezért férjhez adták másik fiukhoz, Lajoshoz. Ennél jobb megoldást nem is választhattak volna, hiszen a két fiatal gyöngéd és tiszta szerelmet érzett egymás iránt. Három gyermekük született: Hermann, Zsófia és Gertrúd.

Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

erzsebet2

1225-ben Lajos II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, és a szegényeket ellátta élelemmel. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.

Lajos is csatlakozott a III. Ince pápa által meghirdetett kereszteshadjárathoz a Szentföldre. Út közben azonban megbetegedett és meghalt. Erzsébetet nagyon megviselte szeretett férje halála. Különösen, hogy Lajos öccsei, Henrik és Konrád igen keményen bántak vele, megfosztották vagyona kezelési jogától és férje birtokainak jövedelmétől. Szigorú gyóntatója, Konrád mester olykor kegyetlennek tűnő penitenciákkal terelgette Erzsébetet a szentség útján.

erzsebet7

Erzsébet beteget fürdet – Részlet a kassai dóm főoltáráról

Wartburg várában nem volt többé semmi keresnivalója, gyermekeivel ezért elhagyta azt. Élte a szegények életét. Bár II. Frigyes császár megkérte a kezét, Erzsébet elutasította. Nem akart újabb házasságot kötni. Apja, II. András hazahívta, mégsem tért vissza Magyarországra. Nem akarta otthagyni az árvaházakat és szegényházakat, ahol ő maga is betegeket ápolt. Ekkor már a ferencesek harmadrendjének tagja volt. Teljesen Istennek szentelte az életét.

erzsebet6

1230. május 27-én IX. Gergely pápa szentté nyilvánította Erzsébetet

A túlhajszolt, nélkülözésekkel teli élet hatására Erzsébet megbetegedett, és 24 éves korában, 1231. november 17-én meghalt. A sírja mellett sok csodás esemény történt. IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta. A Szent Erzsébet-kultusz hamarosan elterjedt az egész világon. Erzsébet kedves alakja máig is az egyik legnépszerűbb szent Európa keresztényeinek körében. Az egyik szent a sok közül, akiket az Árpád-ház adott a világnak.

Weninger Endréné Erzsébet

Hozzászólások