„Mielőtt megszólalnál, gondold végig, hogy amit mondanál, szebb-e, mint a csend, amit meg akarsz törni.” (Johann Christian Friedrich Hölderlin) – Merüljön el a hallgatási fogadalomban élő egykori kamalduli remeték békéjében! Ismerje meg a szerzetesek szokásait, csodálja meg díszes étkezőtermüket, a kolostort és annak meghitt belső udvarát. Egy majki látogatás egyszerre nyújt lelki feltöltődést és aktív kikapcsolódást. Itt csak madárdal, lombsusogás, vízcsobbanás „töri meg a csendet”…

a csend

A fővárostól 75 km-re fekvő Majkpusztán a 18. században telepedtek meg a kamalduli rend hallgatási fogadalmat tett remetéi. Az Európában egyedülálló módon fennmaradt épületegyüttes az erdő közepén egy tó közelségében fekszik.

A kamalduli remeték rendjét az 1012-ben szentté avatott lombardiai hercegi családból származó Romauld alapította. A remeték szigorú életrendjét II. Sándor pápa hagyta jóvá 1072-ben. Tartózkodtak a hús és a bor élvezetétől, kertműveléssel, művészetekkel, tudománnyal és földműveléssel foglalkoztak. Az egymástól elkülönült cellákban élő remeték hallgatást fogadtak, s csak igen ritkán, meghatározott ünnepek alkalmával szólaltak meg. Hallgatásuk miatt néma barátoknak is hívták őket. Fehér csuhát hordtak, amelyet barátzsinórral összefogott köpennyel viseltek.

1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le.

Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben félbemaradt építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A középen egykoron állt templom alapjait 1753-ban tették le. A templomtorony körül tizenhét puritán cellaház és az egykori kolostor, későbbi Esterházy-kastély épülete őrzi a valaha itt élt remeték emlékét. A fallal körbezárt terület apró házai arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a házak főhomlokzatán látható családi címerek jelzik.

A kolostorban korhű módon berendezett helyiségeken keresztül megismerhető a remeték élete. A különös nyugalmat árasztó falak között sétálva átélhető a csend, a hallgatásban élő szerzetesek békéje. Kamalduli Remeteség, a néma barátok otthona. 1782-ben II. József rendelete nyomán a majki remeteség is lakatlanná vált.

1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot, és a területet bérbe adta. Az itt berendezett manufaktúra a környék legnagyobb posztógyáraként működött, a cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be.

1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete leégett. A templom tégláit részben az oroszlányi evangélikusok kapták meg, részben Esterházy Károly a csákvári kastélyának bővítéséhez használta fel. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható a templom kifestésének töredéke.

 

A II. világháborúban a kastély keleti mellékszárnya és a főszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több értékes bútordarab is. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. Az egykori berendezésből a helyszínen ma csak nagyon kevés tárgy emlékeztet a régi időkre, a refektórium és a vadászterem kályháin kívül az emeleti kandalló és két csillár.

1848-ban a kastélyban osztrák parancsnoki hadiszállást rendeztek be. 1856-ban gróf Eszterházy Miklós fia, Móric örökölte az uradalmat, aki 1807-ben Majkon született. A régi kolostor-posztógyár épületet vadászkastéllyá alakíttatta át, az uradalom gazdálkodását modern eszközök felhasználásával fellendítette, gépesítette. Majk 1945 után katonai kórház, munkásszálló, a Magyar Írónők alkotóműhelye. Az egyik cellaházban a tulajdonos, Eszterházy felesége élt haláláig.

1952-ben került államosításra. 1964-ben Mezőgazdasági szakmunkásképző Iskola és kollégium működött a falak között. Az 1960-as évektől került sor a műemléki értékek felmérésére, és a hasznosítási tervek előkészítésére. A részben felújított cellaházak üdülőként ill. múzeumként működnek. A Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésére 2001-ben került.

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét, a modern toronyóra 1992-ben került ide. Az egykori jégverem átalakításával hozták létre a napjainkban is működő büfét.

 
Tartalmas kiállítás várja az idelátogatót a csend világában.

A konventépület fő épületszárnyának emeletén található kiállítási térben a kamalduli rend általános és magyarországi történetét bemutató kiállítás látható A hallgatás ereje címmel. A tárlat a kamalduli rend feloszlatása után szétszóródott, egykori berendezés ma még fellelhető darabjainak bemutatásával idézi meg a remeteség egykori gazdagságát.

Ugyancsak az emeleten négy szoba II. Rákóczi Ferenc fejedelem franciaországi tartózkodásának és a francia kamalduli szerzetesekkel való kapcsolatának állít emléket. A kolostorépület pinceszintjének és földszintjének terei a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt remeteség egykori hétköznapi és ünnepi tereit idézik meg – ehhez mintegy 30 magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat.

Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a Refektóriumban, a Díszteremben, a Káptalanteremben, a Könyvtárszobában és a Kápolnában is. A földszinten, a vadászkastélyt bemutató terekben kamarakiállítás emlékezik meg gróf Esterházy Móricról, aki Majkon született, és aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt.

A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét, csendjét találhatja meg a látogató Majkon. A 17 cellaházból, rendházépületből (foresteria) és a remeteség szívében magasodó, egykori templom megmaradt tornyából álló barokk műemlékegyüttes kiemelkedő emlékünk. A 11. században Szent Romuald követőiből alakult itáliai eredetű kamalduli rend hallgatási fogadalmat tett tagjai a 18. században telepedtek meg Magyarországon.

1782-ben II. József császár a kontemplatív rendeket – köztük a kamalduli rendet – feloszlatta. De csendjüket, szellemiségüket, imáikat máig őrzik a falak… Csend van, nyugalom, meditálásra, elcsendesülésre alkalmas környezet.

“Ne nekünk, Uram, ne nekünk,
hanem nevednek szerezz dicsőséget!”-– vallották a kamalduli remeték.

A Majki Remeteség hétfő kivételével minden nap nyitva tart.

Majkon forgatott filmek:
Hangyaboly – Fábri Zoltán (1971)
A tökéletes gyilkos – Pacskovszky József (2017)
Prés – Maár Gyula (1971)
Töredék – Maár Gyula (2006)
Mein Onkel Benjamin – Thomas Engel (1972)
Kísértet Lublón – Bán Róbert (1976)
Mata Hari – Curtis Harrington (1985)
Kakukk Marci – Révész György (1973)
Árpád a Cigány – Wolfgang V. Schiber (1973)
Járvány – Gábor Pál (1975)
A 13-as cella grófnője – Forgács József

Ismertető film – Ahol a csend lakik…

 

Gyönyörű, piknikezésre csábító, pihenőpadokkal felszerelt parkerdő veszi körül a műemlékegyüttest. A halastótól nem messze a patakparton egy XVII. század végén épült vízimalom épülete áll, a kis erdős dombon pedig egy barokk kori, még felújításra váró kápolna bújik meg. A templom elkészülte előtt ide jártak imádkozni a barátok, később a nők használták, akik nem léphettek be a kolostor területére.

Érték a csend:

”Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság, s a végső lényeg a hallgatás táján van, csak abba fér bele.” (Ottlik Géza)

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Fotók: Antalfi-Farkas Erzsébet

 

A szerző korábbi írása

 

Hozzászólások