A komolyzene-rajongók közül sem mindenki kedveli műveit, hiszen zenei világuk és mondanivalójuk összetett és erős koncentrációt igényel.
A Budapesti Operaház sem gyakran tűz műsorára Wagner-operát, és sajnos pillanatok alatt elfogynak a jegyek.

                                                                 
Az életrajz részletezése helyett néhány emblematikus részlettel és az operák tartalmi elemeinek felidézésével hoznám közelebb Wagnert azokhoz is, akik kevésbé szeretik vagy ismerik életművét.

1. A legváltozatosabb témájú filmek esküvői jelenetében hangzott már el a Lohengrinből származó Nászinduló. Az ártatlanokat megvédeni érkező titokzatos Hattyúlovag az Artúr-mondakörből ismert Grál őrzőjének, Parsifalnak a fia.

Nászinduló

2. A Vénusz–barlangban a szerelem istennőjével folytatott kicsapongó életmódba belefáradt Tannhauser, a híres dalnok a valódi, tiszta szerelmet keresi korábbi kedvese, Erzsébet grófnő mellett. A Wartburg várában tartott dalnokversenyen, ahol minden lovag a plátói szerelemről énekel, Tannhauser extázisba esve a testi szerelemről és a Vénusz-barlangról zeng dicséretet. Kiközösítik, és vezeklésként Rómába kell zarándokolnia. A pápa azonban nem oldozza fel, hiszen vétkének súlya miatt lehetetlen megmenekülnie a pokoltól, ahogyan a pásztorbot sem zöldülhet ki újra. Az összetört lovagot csak szerelmének imádsága és önfeláldozása menti meg, bár a halált egyikük sem kerülheti el. A megváltás jelképeként csoda történik: mégiscsak zöldbe borul a zarándok pásztorbotja.

Az opera nyitánya 

                                                           

3. Richard Wagner legismertebb műve kétségtelenül a Nibelung gyűrűje (más néven Ring-ciklus), mely négy zenedrámából álló sorozat. A germán mítoszok isteneit és hőseit felvonultató monumentális zenefolyam négy részében (A Rajna kincse, A valkűr, Siegfried, Az istenek alkonya) elsősorban germán és skandináv mítoszokat (Nibelung-ének, ógermán Edda-énekek) és népmeséket dolgoz fel. Hatalom- és pénzvágy, szerelem, csalás, varázslat, istenek és hősök harca, cselszövés és bosszú a fő motívumok, mindez látványos díszletek között. A történet cselekménye és fordulatos meseszövése bármelyik kalandfilmbe beleillene.
 

A Valkűrból származó részlet gyakran hallható filmekben, rajzfilmekben.

Siegfried-idill

                                                       

4. Január-februárban volt látható az Operában A bolygó hollandi. Alapmotívumára, a feloldozást kereső elkárhozott lélek vándorlására számos történet épül: népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a nagysikerű Karib-tenger kalózai című film, ahol szintén jelentős szerepe van ennek az elemnek.

Az idők végtelene óta a tengert járó hollandit az örök kárhozat alól csak egy asszony sírig tartó szerelme oldhatja fel. Hogy erre lehetőséget nyerjen, hétévente partra léphet. Ám újra tengerre kell szállnia, ha próbálkozása sikertelen maradt. Egy norvég hajós fiatal lánya töri meg az átkot, de saját életével fizet érte.

Nyitány

Richard Wagner több szempontból is ellentmondásos személyisége (magánélete sem volt feddhetetlen) nem ássa alá zeneszerzőként elért hatalmas teljesítményét: zenedrámái és romantikus operái méltó helyet biztosítanak neki a klasszikusok panteonjában.

Weninger Nóra

2013. február 16.

Hozzászólások