Ebben az évben a Montázsmagazin már megemlékezett Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulójáról, most mégis szíves figyelmükbe ajánlom ezt a kulturális csemegét: a titkosírással írt, testes kötetet, a Naplót, amit megfejtve elénk tárul a titok. Vajon miről olvashatunk a titkos naplóban?

Az óbudai Krúdy Kör vezetőjének, Németh Nyiba Sándor (költő, zenész) meghívásának jóvoltából Madarász Imre irodalomtörténész, az irodalomtudomány kandidátusa tartott érdekfeszítő, izgalmas előadást a Kéhli vendéglőben 2022. dec. 14-én. /Ezúton köszönöm meg ismét a meghívást, a cikk létrejöttét is ez segítette elő./ Számos érdeklődőt vonzott a téma. Bevezetőben Németh Nyiba Sándor előadásában Gárdonyi-verseket hallhattunk. Ez jó hangolódás volt a lebilincselőnek ígérkező előadásra.

Közel ötven esztendeig nyugtalanította-izgatta az érdeklődők figyelmét az a vaskos kötet, melyet Gárdonyi Géza titkosírással írt. Mint rejtélyes és féltett relikviát őrizték az egri emlékmúzeumban, s mivel tartalmát, hasznát, valamint latin betűs címfelirata (a T i b e t a n g r a m m a r) értelmét nem ismerték, titkos naplónak vélték s keresztelték el.

gardonyi

A Krúdy Körben – Balról jobbra: Madarász Imre irodalomtörténész, Pacsirta Éva grafikus, Németh Nyiba Sándor költő, zenész, sportoló, a Krúdy Kör elnöke

Gárdonyi számított a megfejtők buzgalmára, és számolhatott a majdani közzététel lehetőségével, az önigazolás szükségességével is, nemcsak a művei iránt nem szűnő érdeklődéssel.

A F ő k ö n y v (tartalma szerint szinonimagyűjtemény) borítójára írt, kiemelt „útbaigazítás” rá a bizonyság: „Gratulálok, ha megfejtened sikerült: a magyar nyelvnek magas, elzárt Tibetjébe találtál kaput. Ha addig eljutsz, ameddig én, megtalálod azt az aranyalmafát is, amelynek neve: analógia.”

Az 1965 végén, fiókszámra előkerült (többféle, részint vegyes összetételű) titkosírásos feljegyzések nemcsak váratlan lendületet adtak a megfejtés nehéz munkájának folytatásához, hanem szinte új irányt is diktáltak. A múzeum új szerzeménye többszörösen felülmúlta már terjedelemben a T i b e t a n g r a m m a r-t. Az érdekes családi okmányok, több mint ezer levél, sokezer kéziratlap között többszáz kartoncsíkot is találtak: az ugyancsak titkosírásos „egyiptomi szeletek”-et.

Át kellett nézni tüzetesebben ezeket, és komolyabban fontolóra venni, amikor újságkivágatokon, kéziratlapokon, borítékokon is fel-felbukkantak rejtjeles sorok, olykor a folyóírással írt műrészletek, sokatmondó utalások, jegyzetek szomszédságában. Az egri múzeum felhívására huszonketten jelentkeztek a különös-ritka hagyaték ismeretlen tartalmának földerítésére. Tanárok, diákok, munkások, orvosok, közgazdászok, tisztviselők és mások; a titkosírásos rendszerek-formák ismerete vonatkozásában laikusok és szakképzett kutatók.

gardonyi

Gilicze Gábor (egyetemi hallgató) a F ü l e s rejtvényújságból, Gyürk Ottó (honvéd alezredes) egy televíziós vetélkedőből értesült a szokatlan feladatról. A két sikerrel járt megfejtő különböző módon közelített tárgyához (az egyik segédeszközök nélkül, a másik a korszerű technikát hívta segítőtársául), s fölfedezéseik egy napon egybehangzottak.

Kiderült, hogy Gárdonyi rejtjeles írásmódja valóban gondosan-ötletesen kitervelt munka. Gárdonyi jegyzeteinek, vázlatainak rögzítését, továbbá a készülő művek szerkezetének ellenőrzését, alakrajzainak finomítását, stílusának csiszolását pedig – minden furcsaságával együtt – megkönnyítette. Hiszen bizonyos idő eltelte után – mint ezt családja is jól látta – már a folyóírás gyorsaságával használta Gárdonyi a titkosírást.

Az előadás hallgatósága, a Krúdy Kör tagjai, vendégei

Fedőlapja: NAPLÓ 1915-1922

Csak ami magától jön, amit játszva teremthetsz. /Több van már mögötted mint előtted.!/ – alcím
SZEMÉLYES feljegyzésekkel kezd, ami másoknak érdektelen: „Július 7. Egy puttony cseresnye a múlt héten harminckét korona volt.„”
„MORFIUMCSEPPEK”. Saját aforizmái: Aki engem kedvetlenít, egy nagy jótól foszt meg: a kedvemtől. S fordítva: aki jókedvet ad, jótevőm.
MUNKANAPLÓ a következő fejezet, ezekben irodalomelméleti kérdéseket boncolgat: Semmi se tehet annyira érdekessé egy hőst, mint ha látjuk benne a cselekvést mozgató gondolatot.
A TERMÉSZET KALENDÁRIUMA című fejezettel folytatja. Kajszibarack virágja 1921-ben március 26-án nyílt.
MÁS SZÓVAL A SZÓT című részben rokonértelmű szavakat gyűjt, aminek fellapozása nagy segítségére van az írásban. Nyit: kiüti a dugót, csapol, feltár, feltárul, beteszi a kulcsot, feltöri a pecsétet, nyílik, fakadoz. Érdekes, hangulatos kifejezések tárháza ez a rész. Pl.: a szegény „árva-levest” ebédel (vizet).
Találhatunk még a Naplóban beszédvázlatokat, írói ötleteket.

Az utolsó esztendők tapasztalatai a saját sorsának, egyre magányosabb-zártabb életmódjának a felülvizsgálatára is késztették a parádés külsőségektől menekülő s „csak műveinek élő” írót. Gárdonyi „krisztusi szeretete” korántsem ennyire misztikus, sőt reális társadalmi és történelmi körülményekre vezethető vissza.

Féja Géza 1943-ban leírt megállapítása találó: hogy Gárdonyi „őszinte tusakodó volt, nem kímélte magát, az igazságai jobban érdekelték az életénél, s ez a folytonos vívódás, a végső megoldásnak ez a szüntelen keresése művei fölé nő, és visszasugárzik műveire is.”

Az előadás végén az érdeklődő közönség feltehetett néhány kérdést, melynek válaszai tovább árnyalták az író portréját. Szerintem sokan azzal az elhatározással tértek haza, hogy leveszik és újraolvassák a titokzatos Gárdonyi valamelyik művét. Tegyenek így Önök is!

A Napló talán még kapható ITT –  vagy E-könyv alakban ITT  

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Megjelent cikkeink ebben a témában:

100 éve halt meg Gárdonyi Géza

“Eger csillaga”, Gárdonyi Géza – Megemlékezés halála 100. évfordulóján