Lu Hszün (1881–1936) a modern kínai irodalom atyja. A 19. század végén született író a világirodalom jelentős szerzőit (Byron, Shelley, Mickiewicz, Puskin, Goethe stb.) fordította modern kínaira, iskolát teremtve Kínában a műfordításnak és az európai irodalom iránti nyitottságnak.

luhszun

Petőfi verseit és prózai írásait is fordította, életrajzát megjelentette kínai nyelven, és legfőképpen fiatal költők generációit buzdította Petőfi verseinek fordítására. Munkájának eredménye, hogy ma már jeles kínai költők fordításában hangzik ismerősen Petőfi költészete szerte Kínában. Ő maga is verselt, bár nem tekintette magát igazi költőnek. Elbeszélései, esszéi magyar nyelven is megjelentek.
Kiállításunk a pekingi Lu Hszün Múzeum kezdeményezésére, egy két éves együttműködés első állomásaként bepillantást nyújt Lu Hszün irodalmi munkásságába, illetve Petőfi kínai recepciótörténetébe.

A két nyelvű panelekből álló kiállítás végigtekint Lu Hszün küzdelmes életén, képekkel, kéziratokkal, kötetekkel, fotókkal segítve az eligazodást az egykori kínai irodalmi és társadalmi viszonyok között. A kiállítás második részében Petőfi kultuszának épülését láthatjuk, lépésről lépésre, igazán érdekes párhuzamos szövegek, versfordítások tükrében.

petőfi2

Petőfit 54 nyelvre fordították, és ebből csak egy a kínai, melyből kiállításunk most ízelítőt ad. Reményeink szerint azonban kiállításunk érzékenyíti a látogatót a kínai kultúra egy szeletének mélyebb megismerésére, Lu Hszün műveinek olvasására. Mindemellett saját Petőfi-képünk is gazdagodik egy másik kultúrába beágyazott Petőfi-reprezentáció megismerésével.
Micsoda szerencse, hogy az 1848-as forradalmak szele a magyar irodalmat besodorta az európai kulturális szcénába, ha csak rövid ideig, és egy költőre korlátozva is. A Petőfi-fordítások, főleg a német fordítások egyidejűségének hozadéka, hogy ez a költészet és forradalmi gondolkodás Kínáig is eljutott.

Petőfi Irodalmi Múzeum

A kiállítás megtekinthető: 2016. augusztus 28-ig

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Hozzászólások