Louis Braille, a vak és gyengén látó emberek életét megkönnyítő írás feltalálója 1809. január 4-én született.


Braille maga is vakon élte le életét, hiszen 3 éves korában egy véletlen baleset folytán súlyosan megsérült. Néhány évet töltött egy bentlakásos iskolában, ahol megtanították a diákoknak, hogyan lehet papírba domborított írást olvasni, írni azonban nem tanultak meg.

1824-ben találta ki a speciális technikát alkalmazó Braille-ábécét, mely lehetővé tette a vakok számára az olvasás mellett az írás megtanulását is. A Charles Barbier által 1821-ben, a hadsereg számára kidolgozott éjszakai írást fejlesztette tovább. Barbier titkos kommunikációs rendszere 12 pontot használt. Braille egyszerűsítette a találmányt, így a betűk 6 pont kombinációjából állnak, melyek 2 pont szélességben és 3 pont magasságban helyezkednek el kemény papírba nyomva.

Egy dolláros érme Louis Braille születésének 200. évfordulójára

1829-ben jelent meg az első Braille-írással kiadott könyv. Braille később továbbfejlesztette találmányát. Az írásrendszer arra is alkalmassá vált, hogy számokat, hangjegyeket is jelöljenek, illetve telefontárcsákat is készítsenek a vak emberek számára.

Louis Braille írásrendszerét csak 1854-ben, két évvel halála után ismerték el hivatalosan Franciaországban, a 19. század végére pedig az egész világon elterjedt. Jelentőségét az utókor többek között azzal is elismerte, hogy 2009-ben, születésének 200. évfordulóján számtalan megemlékezést és kiállítást rendeztek a tiszteletére, sőt eurót, dollárt és rúpiát is vertek abban az évben, melyek Braille nagy horderejű eredményét ábrázolták.

Weninger Nóra

2014. január 4.

Hozzászólások