Aranyosapátiban, a Négyeshatármenti Művelődési Központban gyülekeztek a Magyar Kultúra Lovagjai 2025. szeptember 20-án. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a 18. Európai Kultúra Napja rendezvény keretében a „Kulturális önkéntesek napján” a kultúra napszámosai közül ismét lovagokat avatott.
A „Lovagiasság a 21. században” című konferencia után a közeli görögkatolikus templomban történt a lovaggá avatás. A frissen felavatott lovagokat és az összegyűlt sokaságot Orosz Margit költő, újságíró, a Magyar Kultúra Lovagja üdvözölte egy rövid beszéddel és saját versével. Később a Kultúra Lovagrendje emlékparkjában megemlékeztek az elhunyt lovagokról, és újabb kopjafákat, emlékoszlopokat avattak.
A Montázsmagazin tulajdonos-szerkesztője, Weninger Erzsébet is a cím várományosai között volt. Vele beszélgettünk az életútjáról, valamint annak mostani állomásáról.
Most olyan pillanatnak lehetünk tanúi, amely túlmutat a személyes elismerésen: a Magyar Kultúra Lovagja címmel nem csupán egy kiváló ember munkásságát tisztelték meg, hanem mindazt a szellemi és lelki gazdagságot is, amelyet a Kitüntetett a közösségünkbe hozott.
Úgy tudom, pedagógus voltál egész életedben. A magyar kultúra ápolása hogyan valósult meg tanári pályafutásod során?
Magyar-angol szakos pedagógusként és osztályfőnökként sok alkalmam volt közel vinni a kultúrát a diákokhoz. Első számú célom az olvasás megkedveltetése volt. Az osztályaimmal szinte minden évben színpadra állítottunk különböző alkalomhoz illő irodalmi műsorokat (március 15., Patrocínium – Kalazanci Szent Józsefre emlékezve, karácsony, húsvét stb.). Versmondó versenyekre készítettük fel a diákjainkat, magam is többször zsűriztem ilyen eseményeken. Az évenkénti osztálykirándulások, nyári táborok, lelkigyakorlatok számtalan alkalmat biztosítottak a kultúrával való kapcsolódásra. Egész iskolai életünket át- meg átszőtte mindez.
A család támogató jelenléte
A nyugdíjba vonulásod után sem tétlenkedtél. Milyen tennivalót, hasznos elfoglaltságot találtál a magad számára?
Az utolsó tanítási évemben már csak félállásban dolgoztam a nyugdíj mellett. Közben életre hívtunk a lányaimmal egy on-line újságot, amit Montázsmagazinnak neveztünk el. Elsősorban a kultúrával akartunk foglalkozni, de olyan sok más jellegű témánk volt, hogy végül is kulturális és életmód magazin lettünk. A kecskeméti szerkesztőség mellé csatlakoztak munkatársak Budapestről és az ország más részeiből is.
A legtöbb cikkünk, interjúnk az Íróklub rovatba került, sok száz írásunk olvasható itt. Bemutattuk az amatőr költők és írók színe-javát. Ebben oroszlánrésze volt Nagy L. Évának, aki sajnos már nem lehet köztünk, majd Orosz Margitnak, aki most is színvonalas interjúkkal örvendeztet meg bennünket. Az Irodalom rovatban remek könyvajánlókat és kulturális eseményekről való beszámolókat olvashatunk szerzőink jóvoltából. Követőink és olvasóink az ország különböző településeiről kapcsolódnak be a munkánkba posztjaikkal és hozzászólásaikkal az erre a célra létrehozott Montázsmagazin a művészekért Facebook csoportba.
A lovagi tettek felolvasása
Milyen kulturális, közösségi tevékenységeid járultak hozzá ahhoz, hogy elnyerd a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést?
Kérdésedre válaszolva idézem a címre való felterjesztés indoklását. Magam sem tudnám tömörebben összefoglalni.
„Weninger Endréné
Angol-magyar nyelvet és hittant tanító tanári munkája mellett fordult az irodalom felé. Nagy gondot fordított a tehetséges fiatalok gondozására. A nyelvtanulás elősegítéseként felkészítő és gyakorlókönyveket állított össze. Fiataloknak szóló regénye, a Kölyökkorom kalandjai 2013-ban jelent meg. Testvériskolai kapcsolatokat hozott létre Erdélyben (Piarista nővérek, Nagyvárad) és Kárpátalján (II. Rákóczi Ferenc Középiskola, Munkács).
13 éve végzi térítésmentesen a Montázsmagazin online kulturális és életmód magazin vezetését, szerkesztését. Országos kulturális háló szervezésével összefogja a kecskeméti és másutt élő szerkesztőségi tagokat és újságírókat. Bemutatkozási lehetőséget ad írók, költők és művészek számára.
Az olvasóközönséggel való találkozást elősegítő „Montázs estek” szervezője. Országos vers- és prózaíró pályázatok meghirdetője, antológiák kiadója. Tagja a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesületnek. A Toll és Ecset Alapítvány kuratóriumi elnöke volt 5 évig, jelenleg a kecskeméti Katona József Könyvtár alapítványának kuratóriumi tagja. Kulturális és közművelődési programok (vers- és prózaíró versenyek, versmondó találkozók) szervezője.
– „A kortárs irodalom fejlesztéséért” – „
Mit jelent neked a magyar kultúra ápolása a mindennapokban?
Elsősorban a Montázsmagazinban végzett cikkírói, szerkesztői-lektori munkám az, amivel ezt meg tudom valósítani. Ezen belül is a magyar nyelv ápolása a célom. Egyetlen cikk sem jelenhet meg anélkül, hogy utolsó simításként át ne nézzem, esetleg javítsam a helyesírási, nyelvtani hibákat, ha kell. Azért szeretnék jó példával elöljárni ebben, mert az interneten megjelenő más írásokban nyüzsögnek a hibák, még a kiposztolt versekben vagy prózai alkotásokban is. Nem beszélve a hozzászólások sokszor silány, magyartalan stílusáról és helyesírásáról. Szerencsére a szerkesztőtársak között is vannak magyartanárok, akik biztosítják a minőségi munkát.
Irodalmi versenyeken, pályázatokon zsűritagként is van alkalmam segítő véleményt mondani. A Montázsmagazin által nyolc antológiát adtunk ki, megszólítva az ország amatőr költőit, íróit és képzőművészeit. Hat antológiát magam szerkesztettem és lektoráltam, miután Király Lajos, az óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör volt elnöke megtanított rá. Azóta is hálás vagyok a már eltávozott jó barátnak.
Köszönöm a kecskeméti önkormányzatnak a díjra való jelölést, valamint azt, hogy a Montázsmagazin kecskeméti értékeket bemutató tevékenysége bekerülhetett a Kecskeméti Települési Értéktárba.
Weninger Erzsébet és Nick Ferenc a kopjafás Emlékparkban
Mit jelent számodra személyesen ez a cím: A Magyar Kultúra Lovagja?
Hálásan köszönöm a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnökének, Nick Ferencnek és a bizottság tagjainak, akik a sok jelölt közül kiválasztottak és méltónak találtak engem is e címre. Nagy megtiszteltetés számomra. A munkámat és vállalt feladataimat mindig maximálisan próbáltam teljesíteni, és elsősorban magam számára bizonyítani, hogy értékes munkát végzek. Mégis így 73 évesen, ha számot vetek egész életem munkásságával, jólesik az elismerés. Azt mondanám, hogy ez tette fel a koronát eddigi tevékenységemre, és ad erőt a további munkálkodáshoz. Szóval örülök neki nagyon.
A Lovagrend Emlékparkjában
Kérlek, mutasd be röviden a Falvak Kultúrájáért Alapítványt!
A Nick Ferenc kezdeményezte alapítvány küldetése, hogy a kulturálisan hátrányos helyzetben élő települések életminőségét javítsa, a falvak kulturális hagyományait ápolja, és kivegye részét a nemzet kulturális egyesítésében. Egyúttal alkalmat ad a nemzetrészek, a hazai nemzetiségek és a vidék bemutatkozására.
A Magyar Kultúra Lovagja cím hazánk 1000. éves születésnapjára alapított ajándék. A címet a jelentősebb elismerési lehetőség nélkül maradt „kisemberek tömege” hívta életre. a köz önzetlen szolgáit, a példaképeket, a kovászembereket, a falvak lámpásait ünnepeljük.
A Lovagrend Alkotmányának 2004. július 10-ei túrkevei elfogadásával megkezdte működését a kultúra lovagjainak példamutató nemzetközi közössége, a Kultúra Lovagrendje. A lovagrend tagjai regionális és nemzetközi találkozókon gazdagítják, pontosítják örökös kapcsolatukat.
Aranyosapátiban, a Négyeshatármenti Művelődési Központban kapott helyet a 2010-ben alapított Kultúra Lovagrend Múzeuma és Levéltára. A kertben található a közösség kegyeleti helye, a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, amely 2006. július 9-én nyílt meg.
Ez az információ a Nick Ferenccel 2020-ban készített interjúnkból való. Érdemes az egész írást elolvasni, ITT található. Az idén 30 éves alapítvány a napokban összegezte, hogy 5 földrész 30 országában több mint ezer szervezettel és önkormányzattal sikerült együttműködniük eddig, és közösen létrehozni csaknem 4000 kulturális értéket.
Orosz Margit költővel, a Magyar Kultúra Lovagjával – Dáma Semes-Bogya Eszterrel, a Magyar Kultúra Lovagjával
Milyen értékeket tartasz a legfontosabbnak a következő generációk számára? Ha csak egy gondolatot adhatnál útravalóul az olvasóknak, mi lenne az?
Szeretném, ha a felnövekvő generációk felelősségteljes, hazájukat szerető és egymást megbecsülő fiatalokból állnának. A magam részéről én a konzervatív, keresztény Magyarországban hiszek, de ez nem jelenti azt, hogy ne becsülném a többi embertársamat is, akik nem osztják ezt a nézetet. Mindenki értékes valamilyen szempontból, csak meg kell találni a másik emberben is az értéket.
Befejezésül Kazinczy Ferenc gondolatát ajánlom útravalóul az olvasók figyelmébe:
„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.”
/Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok – A nagy titok, 1811/
Weninger Erzsébet, a Magyar Kultúra Lovagja
Szívből gratulálok a Magyar Kultúra Lovagja cím elnyeréséhez! Ez az elismerés nemcsak a munkásságodnak és elhivatottságodnak szól, hanem annak a példamutató hűségnek is, amellyel a magyar értékeket ápolod és továbbadod. Lovaggá avatásod azt üzeni mindannyiunknak, hogy a magyar értékek, hagyományok és az alkotó szellem ápolása nem puszta feladat, hanem felemelő hivatás.
Köszönöm az interjút!
Farkas Ferencné Pásztor Ilona
