A Magyar Kultúra Napja Gála, ez a felemelő ünnepség minden évben a Himnusz születésnapján, január 22-én kerül megrendezésre a Falvak Kultúrájáért Alapítvány szervezésében Budapesten, a Stefánia Palotában. Ez az ünnepi együttlét csakúgy, mint a nemzeti imádságunk, összeköti a magyar nemzet tagjait. A Nick Ferenc kezdeményezte alapítvány küldetése, hogy a kulturálisan hátrányos helyzetben élő települések életminőségét javítsa, a falvak kulturális hagyományait ápolja, és kivegye részét a nemzet kulturális egyesítésében.

nick ferenc

Nick Ferenc

Az alapítás évéről, az indulás, a kezdeményezés első lépéseiről, a gála történetéről, az elért eredményekről, további célokról kérdeztem Nick Ferencet, a kuratórium elnökét.

A kuratórium elnökeként tevékenykedsz, ezért úgy vélem, adódik a kérdés: Mit kell tudnunk az alapító gondolatról?

A küldetésünkben megfogalmazott célokat hosszú távú programok alapján, a kulturálisan hátrányos helyzetű térségekben és településeken élőkkel együttműködve, a jelentkező feladatokhoz organikusan fejlődő, önkéntes közösségekkel hajtjuk végre. Csak ott és annak tudunk segíteni, ahol és akik maguk is akarják.

Az elmúlt negyedszázad alatt mintatérségként tartjuk nyilván a Vasi-hegyhát, az Abaúj-Hegyköz és Bereg vidékét. 2020-ban „mintafalu” oklevelet adományoztunk a Magyar Kultúra Napja Gálán Kovácsvágás és Vámosatya településeknek. A mintatérségekben és településeken jóval az átlag feletti a nemzetközi kuratóriummal rendelkező, országos közösségünk jelenléte. Itt a legaktívabb a kapcsolatrendszerünk.

nick ferenc

Egy elhunyt lovagtárs kiállításának megnyitása Rahón

Az alapítvány megnevezése: Adrianus Alapítvány a Falvak Kultúrájáért. Mit takar pontosan ez a név?

Tudom, hogy már egyetlen falu kultúrájának támogatását felvállaló civilszervezetnek is bőven akad tennivalója. Mi nekik is segítünk! Azonban – a számos helyen meglévő nyugdíjas klub mellett – a falvak sokaságában mi voltunk (vagyunk) az egyetlen civilszervezet. A mi tevékenységünk alapján, kezdeményezésünkre jött létre többek között Telekes székhellyel a Csurgóforrás Alapítvány, Aranyosapátiban a Böszörményi László Alapítvány.

De ide sorolhatjuk a határon túliak közül a nagykövesdi Bodrogköz Kultúrájáért Polgári Társulást, a Rahói Ukrán Magyar Társaságot és a tordai székhelyi Erdélyi Kultúra Határok Nélkül Egyesületet is. Alapítványunk alapító szponzora az Adrianus Idegenforgalmi és Kulturális Szolgáltató Bt-volt. Adrianus, a bibliai történetben „megtért katona” számunkra is fontos, mert jelzi alapítványunk tevékenységében résztvevő katonák kulturális elkötelezettségét.

Mint már említettem, a Himnusz születésnapján kerül megrendezésre a Magyar Kultúra Napja Gála. Kérlek, beszélj az ünnepség történetéről! Mi adott alkalmat ennek megrendezésére? Melyik évben indult az ünnepségsorozat?

A honfoglalás millecentenáriuma alkalmával a Honvéd Kulturális Egyesülettel közösen végrehajtott programok sikere után – az elmúlt év értékelésére – gyűltünk össze első alkalommal 1997-ben. Azóta is egymást segítve vállaljuk a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó országos hagyomány megszervezését.

2021. januárjában 25. alkalommal szervezzük meg a nemzetegyesítő eseményünket, amely egyben alkalmat ad a nemzetrészek, a hazai nemzetiségek és a vidék bemutatkozására. Örülünk, hogy programunkban ráirányíthatjuk a figyelmet a 21. század kultúratámogató katonájára.

Kultúra Lovagja cím adományozása

A lovagi címet elsősorban – ha szabad így fogalmaznom – a kultúra napszámosai kapják. Tehát kikért, milyen emberekért született ez a rangos elismerés?

Az organikus fejlődéssel nemcsak újabb feladatok, hanem új értékelési lehetőségek is felmerültek, így gazdagítani kellett elismerési rendszerünket. A Kultúra Lovagja cím hazánk 1000. éves születésnapjára alapított ajándék. A címet a jelentősebb elismerési lehetőség nélkül maradt „kisemberek tömege” hívta életre. (Első nyilvános megjelenése 1998. október 12-én az Új Néplapban volt.)

Az egyik napról a másik napra elfeledhető giga- és megasztárok helyett a Magyar Kultúra Napja Gála központjában átadott elismeréssel a köz önzetlen szolgáit, a példaképeket, a kovászembereket, a falvak lámpásait ünnepeljük. Azokat, akiknek nevét szívesen veszi fel iskola, kulturális intézmény, könyvtár, tánccsoport, és nem egyszer maguk is a kultúra egy-egy ágában méltó névadói közösségek elismeréseinek.

Úgy vélem, ezzel a díjjal egy közösséget is kap a kitüntetett: a hasonló gondolkodású, a kultúráért áldozatokra is képes emberek közösségét. Te hogyan látod mindezt?

Az alapítvány küldetése, a példamutatás szükségessége és az elismerés fejlesztése igényként vetette fel az elismertek közösségének létrehozását. Így a doni áttörés 60. évfordulóján, 2003. január 22-én a Takarékszövetkezetek Országos Szövetsége támogatásával zászlót bontott, a Lovagrend Alkotmányának 2004. július 10-ei túrkevei elfogadásával megkezdte működését a kultúra lovagjainak példamutató nemzetközi közössége, a Kultúra Lovagrendje.

Az elismertek önkéntesen jelzik a közösséghez való csatlakozást. A lovagrend tagjai regionális és nemzetközi találkozókon gazdagítják, pontosítják örökös kapcsolatukat.

nick ferenc

Egy hagyomány újjáélesztése

Aranyosapáti – gazdag kulturális rendezvényeivel, alkotó-és gyermektáboraival, melyek jótékony hatását magam is többször megtapasztaltam úgyis, mint alkotó és mint előadó pedagógus – a kultúra fellegvára lett Aranyossziget néven. Kik támogattak, segítettek a központ létrehozásában?

A halmozottan hátrányos helyzetű településen létrehozott Aranyossziget emberfeletti küzdelemben született és fenntartása sem egyszerű. Kiemelt ereje megbonthatatlan komplexitásában rejlik. A 2015. szeptember 30-án megnyílt Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor és Vendégház (2020. október 1-től.), a „nemzet otthona.” Az egykori óvodából 2000 júliusára kialakított alkotóházból létrejött Négyeshatármenti Művelődési Központ 2019. május 12-én nyílt meg.

Mindkét beruházás az alapítvány 25 %-os hozzájárulása mellett az Európai Unió és Magyarország Kormánya támogatásával jött létre. A művelődési központban kapott helyet a 2010-ben alapított Kultúra Lovagrend Múzeuma és Levéltára, a kertben található a közösség kegyeleti helye a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, amely 2006. július 9-én nyílt meg.

Milyen tapasztalataid vannak az alkotó- és gyermektáborokkal kapcsolatban?

Az alkotótáborozás kezdetének egyrészről az 1996-os ének-zenei tábor, másrészről a Sigrid Boese Pirschel (Berlin) által igényként jelentkező festő és grafikai tábor tekinthető. Ezt 1997-ben a honvédelmi tárca fafaragóinak tábora gazdagította. 1998-ban már a NATO művészei táborának megszervezését bonyolítottuk le.

Kedvesek számomra a gyermektáborok, amelyek közül jelentőségével kiemelkedik a Magyar Nyelvápolók Szövetsége által támogatott nyelvtábor. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ebben a programban rendezőtársunk a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Magyar Olvasástársaság. Az első táboraink szakmai támogatói között köszönthettük a Kárpátaljai Magyar Könyvtárakért Alapítványt és a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárt. (Bízunk abban, hogy a következő évben újra velünk lesznek.)

A gyermektáborok fejlesztéseként 2020-ban arról döntöttünk, hogy a Magyar Kultúra Napja Gálán Örökség serleggel elismert ifjúsági közösségeket és a hazai szavalóversenyek győzteseit hívjuk meg rendezvényünkre. A táborok során megvalósul az „álom”: együtt van a nemzet. Ebben az évben ugyan elmaradt, de a következő évben pótoljuk felvidéki, kárpátaljai, partiumi, vajdasági és hazai gyermekek találkozására alkalmat adó rendezvényünket.

nick ferenc

Lovagi találkozó Túrkevén

Az óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjaként többször találkoztunk már a csoport rendezvényein. Tudom, követed munkájukat. Mi a véleményed a tevékenységükről?

Az irodalmi kör szakmai partnerünk, két évtizedes együttműködés köt össze bennünket. Irodalmi programunk szakmai vezetője – Tárkányi Imre, a magyar kultúra lovagja – huzamos ideig volt a kör szakosztályvezetője. Az Európai Kultúra Napja eseménysorozatot – amelyet 13. alkalommal rendeztünk meg – jellemzően a kör vezetői által szervezett irodalmi program zárta. Ebben az évben Kanizsa József volt főtitkár szervezésében – utóeseményként – október 27-én Nagykanizsán zárjuk.

A határainkon túl élő magyarokra is figyel az alapítvány szerteágazó kulturális mozgalma. A nyelvápolási programok mellett a Szentírás Olvasótáborral is gazdagodott az alapítvány munkája. S akkor még nem szóltam a Jókai Mór tiszteletére meghirdetett nemzetközi irodalmi pályázatról. Milyen összefogással, támogatással valósult meg ez utóbbi hagyományteremtő program?

Mi határok nélkül gondolkodunk és cselekszünk. Táborainkban mindig van helye a határon túl vagy az emigrációban élő művésznek, szívesen fogadunk külföldi művészt is, amely jelentősen segíti, gazdagítja programjainkat, nemzetközi jelleget adva azoknak.

A Szentírás Olvasótábor szervezői partnere az Aranyosapáti Görögkatolikus Egyházközség. A Jókai-díjat révkomáromi Jókai Mór Hagyományőrző és Múzeum Egyesülettel adományozzuk évente más-más témában meghirdetett irodalmi pályázat alapján.

Lovagi találkozó egy csoportja

Úgy tudom, az Európai Kultúra Napja eseménysorozatba is bekapcsolódott Aranyossziget, amelyről joggal mondhatjuk, hogy a nemzet otthona. „Idővel érik a gyümölcs.” Megérett? Eljött a szüret ideje? Mit gondolsz?

Még élünk, remélünk! A nemzetért végzett, a hátrányos helyzetűek életminősége fejlesztéséért, a határon innen és túl látható, megtapasztalható teljesítményeinkért nem feltétlenül jár köszönet. Nagy öröm számomra, hogy 2018. augusztus 20. alkalmából Miniszterelnök Úr előterjesztésében Köztársasági Elnök Úrtól a Magyar Arany Érdemkeresztet, 2019. augusztusában Kovácsvágás Község Önkormányzata díszpolgári címet adományozott.

Az egyéni elismeréseink azonban nem nagyon párosulnak közösségünk támogatásával. Ennek egyik példája, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap már 5. éve nem támogatja nemzetegyesítő programunkat.

Fáradhatatlanul haladsz előre a megkezdett úton. Mi és ki ad hozzá erőt? Ehhez a hatalmas munkához egyedül kevés az ember. A táborok, programok szervezése, technikai feladatok sok ember munkáját feltételezik. Kik állnak melletted? Gondolom, a család nagy részt vállal a feladatokból?

Mi ad erőt? Sok esetben a megtapasztalt butaság, lustaság, valamint a jó, a fejlettebb életminőségtől való elzárkózás. Vagy, ahogy népiesen mondjuk, a „szembe szél”. Ekkor nem kell mást csinálni, csak befogni az ellenerőt a mi vitorlánkba. Természetesen fontos, hogy mindig tudjuk a helyes utat. Azon – ha ellenkezés, támogatás hiánya miatt lassan is – következetesen kell végighaladnunk. A kényszer nagy úr, de kreativitásra serkent. A család, valamint a barátok és a lovagtársak népes táborával mindent meg tudunk valósítani, nincs lehetetlen.

Nagy megtiszteltetés számunkra programjaink szakmai támogatása. Itt feltétlenül meg szeretném köszönni a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Nyelvápolók Szövetsége, valamint a Csoóri Sándor Program támogatását.

nick ferenc

Darabán János elhunyt lovagtárs kiállításának megnyitása Rahón

Milyen célokat tűztél még ki magad elé? Mit szeretnél a jövőben elérni?

A fejlődés – még, ha nem is mindenben és mindig jó irányba halad – megállíthatatlan. Urbanizálódó világunkban nekünk egyetlen feladatunk lehet: őrizni, megmenteni és továbbörökíteni, sőt visszahozni és gazdagítani a vidék életminőségét, művelődését és biztonságát.

További tevékenységedet sok erő, egészség kísérje, és kívánom, hogy ezt a kultúránkért, felemelkedésünkért folytatott áldozatos munkádat további siker koronázza!

 

Orosz Margit költő

 

Kapcsolódó cikkeink a Montázsmagazinban:

A Falvak Kultúrájáért – A Kultúra Lovagjai

Szentírás olvasótábor Aranyosszigeten – Orosz Margit költő beszámolója

 

 

Hozzászólások