„Feltűnést kerülő, szerény tudós” volt.

1972/73 táján az ELTE világirodalmi tanszékének a folyosóján egy elég idős urat igazítottam útba. Kézfogásunkkor elmondta: Rubinyi Mózes testvére, és kérdezte, ismertem-e. Sajnos, nem – feleltem sietve, és valóban mennem is kellett tovább. Ma már röstellnem kell, hogy nem maradtam ott néhány percre mégis. Öccse vagy bátyja akkor mindössze öt-hat éve: 1965. szeptember 26-án hunyt el. Ennek most épp fél évszázada.

rubinyi3

Jómagam ’69 óta jártam egyetemre, ám a maga idejében neves nyelvész és irodalmár professzor nevét már alig hallhattuk. Ezúttal még egy fülbotlásféle áldozata is lettem: egy másik ilyen utónevű íróval, az akkor még élő Kahána Mózessel tévesztettem össze. Szegényebb lettem tehát egypár első kézből jövő információval. Erre az évfordulóra mindenképp csakis könyvek, szaklapok segítségével készülhettem…

Rubinyi Mózes 1881-ben született. Egyetemi tanulmányokat Lipcsében is folytatott. Itthon, szegedi katedráját megelőzően, hosszabb ideig középiskolai tanár volt. De szinte már a múlt század legelejétől publikált. Gazdag munkássága nagy részét a rubinyi004nyelvművelés kérdéseinek szentelte. Tudományos munkái főként az általános nyelvészet és a nyelvesztétika köréből valók. Ugyanígy tudományos igénnyel írt irodalomtörténészként is: 18., 19. és 20. századi alkotóink kapcsán. Szinte népszerűsítő és eleven hangú, sőt szeretettől áthatott nyelvész- és író-/költő-portréit „Emlékezések és tanulmányok” címmel adták ki 1962-ben. Így köszöntötték a 80 éves tudóst és írót. A kiadvány szerkesztői ekképp jellemezték Rubinyit: „feltűnést kerülő, szerény tudós”.

 

Visszatérve a Rubinyi testvérrel való találkozásra, persze, aztán már eszembe jutott, hogy mi, piaristák nem is keveset köszönhetünk Rubinyi Mózesnek: már 1904-ben jelentős tanulmányt írt a mi Révai Miklósunkról. Mi több: közzétette a 18-19. században élt tudós kegyesrendi tanár kéziratos hagyatékának egy részét. Természetesen megrajzolta az ő portréját is, miként például Verseghy Ferencét. Rubinyi Mózes tollából álljon itt éppen kettejük korrekt összevetése:

       …Révai munkássága főleg tanítványai között nagy lelkesedést keltett. Egyetlen nagy ellenfele volt Révainak, Verseghy Ferenc, aki a „Tiszta magyarság” című könyvében bírálatot írt Révai könyveiről. Révai a régi nyelv, Verseghy az élő nyelv alapján alkotta meg nyelvtudományi rendszerét. Révai szerint a közbeszéd vitás eseteiben a régi nyelv a döntő tanú; Verseghy véleménye szerint minden úgy jó, ahogy a nép mondja. Verseghy tagadta az ikes ragozás jelentőségét, mert a nép elhanyagolja. Révai a régi nyelv tanúságát hívta e magyar nyelvi jelenség helyességének bizonyítására.

rubinyi_revai

rubinyi_verseghy

 

 

 

 

 

 

 Verseghy Ferenc

 

Irodalomtörténészként Rubinyi Mózes részt vett számos Mikszáth-válogatás, sőt több kritikai kiadású kötete sajtó alá rendezésében. Tudományos szinten is erősen foglalkoztatta Mikszáth Kálmán írói alakja. Ugyanakkor Mikszáth jellegzetes humorára nyelvészként is „rácsodálkozik”. Meglátását Rubinyi örömmel osztja meg a nagyközönséggel:

       Mikszáth nyelvi humora alakjainak egyéni beszéltetésében is megnyilvánul. Így bizonyos emberi típusoknak sajátos szókincsét építette be. …Különösen jól és sűrűn utánozza Mikszáth a szlovákos magyar beszédet, hiszen valaha gyermekkorában ő is úgy beszélt. Különösen érdekes humorának az a nyelvi technikája, hogy egy-egy alakját előbb a költő saját szavaival jellemzi, s aztán minden idézőjel nélkül, sokszor mondat közben átcsap a jelzett alak saját szójárására. …

rubinyi1

És szóljon Rubinyi röviden még valakinek a stílusáról! Háromnegyed év múlva ugyanis őrá emlékezünk: a száz éve elhunyt Sebők Zsigmondra. Rubinyi Mózes így látja a jeles ifjúsági író fő alakját, Mackó urat:
    … Mackó úr nem … didaktikus csinálmány. Mackó tekintetes úr a magyar vidék tiszta, friss virágillatát lopta be a nagyvárosok gyermekszobáiba. Mackó mulattat, Mackó él, ember, aki nem szűnt meg medve lenni, és medve, aki ember. ….

rubinyi2

 

 

Csupán remélni tudjuk, hogy Rubinyi Mózesről  ̶   említett könyve címével élve:   ̶  „Emlékezések és tanulmányok” íródnak ezen kerek évfordulóján. Mi most e rövid emlékidézéssel hajtottunk fejet a nyelv- és irodalomtudós előtt…

 

 

 

 

 

 

 

Holczer József Pompiliusz

(Rövidítve és kissé módosítva elhangzott a Kossuth Rádió “Tetten ért szavak” című műsorában 2015. szeptember 21-én.)

 

 

 

 

 

Hozzászólások