Március 6-án, a jubileumi év központi napján a kecskeméti Piarista Rendház szerzetesei ünnepélyes formában, nyilvánosan megújították szerzetesi fogadalmaikat a Szentháromság Plébániatemplomban. A szertartás főcelebránsa és szónoka Szabó István SchP házfőnök úr volt.

1617. március 6-án V. Pál pápa aláírta az Ad ea per quae kezdetű bullát, amellyel létrehozta az egyházban a piaristák kongregációját. Kalazanci Szent József már hosszú évek óta végezte oktató munkáját munkatársaival együtt, akik között papok és világiak egyaránt voltak. V. Pál pápa ezzel a bullával egyházi rangot adott Kalazancius művének, hivatalosan is elismerte nevelő tevékenységét: Kalazanci Szent József egy plébánián működő kis iskolát Európa első ingyenes oktatást biztosító iskolájává alakította. A Tiberisen túli negyedben lévő első iskola kicsiny magja kikelt, és egy nagy szerzetescsaláddá, szerzetesrenddé terebélyesedett, melyeknek tagjait az Úr iránti és a gyermekek iránti szeretet vezérel: létrejött az egyházban a kegyes iskolák szerzetesi kongregációja.

Néhány évvel később Kalazancius így emlékszik vissza erre:

„A Kegyes Iskolák Intézménye a Tiberisen túli városrészben, a Szent Dorottya-templomban alapíttatott, a Porta Settimiana mellett, a Keresztény Tanítás [szerzetesi kongregáció] néhány tagja által, akik közül még ma is él az Isten anyjáról nevezett József, aki Peralta de la Salból, az urgeli egyházmegyéből, az Aragón Királyságból származik, és mivel kezdetben tanítottak mind gazdagokat, mind szegényeket, az említett József elérte, hogy létrejöjjön egy iskola csak a szegényeknek, akik senkit sem találtak, aki megtanította volna nekik a szükséges alapismereteket. […]

Őszentsége, boldog emlékezetű V. Pál pápa létesített egy új kongregációt, a Kegyes Iskolák Isten Anyja Szegényeinek Kongregációját, az engedelmesség, szegénység és tisztaság egyszerű fogadalmaival, elöljárójának az Isten anyjáról nevezett József atyát nevezve ki, az 1617. március 6-án kelt apostoli brévével, amely kétéves noviciátust ír elő, és más feltételeket is megszab. Ugyanazon év március 25-én Giustiniani bíboros kifizette a szerzetesi ruhájukat, melyet ma is hordanak, tizenöt személy számára, és azt akarta, hogy palotájának kápolnájában ő maga öltöztesse be József atyát, aki pedig utána az iskola kápolnájában beöltöztette a többi tizennégyet.” (Kalazanci József: Beszámoló a Kegyes iskolákról, 1623)

Ezzel a bullával tehát az egyház elismert egy új karizmát, elismert minket, mint olyan szerzeteseket, akik a szegény gyermekek nevelését végzik. Az egyház így létrehozta a Kegyes Iskolák Kongregációját, mint az első olyan szerzetesi intézményt, amely kizárólagosan a neveléssel és oktatással foglalkozik négyszáz év óta.

A bréve első pontja a három fogadalomról szól, és nagyon részletesen leírja, hogy milyennek kell lennie a szegénységnek az új kongregációban. A második pont előírja az ingyenes oktatást, a bréve csak azt jelzi, hogy a piarista iskoláknak nyitva kell lenniük minden szegény gyermek előtt. A harmadik pont megtiltja, hogy iskola nélküli házakat alapítsanak, ez alól kivétel a noviciátusi ház. A negyedik pont megadja a jogot és felhatalmazást a kongregáció vezetőjének, a „prefektusnak”, és hivatali segítőinek, hogy megfogalmazzák a közösség konstitúcióját.

Az új rend (páli kongregáció) létrejötte a piarista közösség, a piarista iskolák terjedésének kezdetét jelentette. Tehát négyszáz évvel ezelőtt az egyház a kalazanciusi iskolát olyan ajándéknak ismerte el, amelyet a Szentlélek, Jézus Lelke adott az egyháznak, és az egyház azóta is arra biztatja a piaristákat, hogy kapott hivatásuk szerint éljenek. Ez azt jelenti, hogy
 teljesen Istennek szenteljék az életüket, mindenekfölött őt szeressék;
 a szegényeket szolgálják olyan új iskolában, amely mindenki előtt nyitott;
 legyenek együtt a szegényekkel és a leginkább rászorulókkal, hiszen ők Jézus örömhírének elsődleges címzettjei;
 oktatásukban legyen összhangban a hit és a tudás, vagyis a diákok személyiségének minden vonását egyaránt vegyék figyelembe;
 éljenek szegény, egyszerű, alázatos és nagylelkű életet, Máriának, Isten anyjának példáját követve;
 közösségbe egybegyűlve éljenek, hiszen ugyanarra a kalazanciusi küldetésre kaptak meghívást.

Hat jellemző van tehát:
1. új iskola
2. különösen a szegényekkel és kicsinyekkel való foglalkozás
3. hit és tudás
4. Krisztus követésében megvalósuló Istennek szenteltség
5. máriás jelleg
6. testvéri közösség, melynek alapját az evangéliumi tanácsok adják, amelyek jelen vannak a piarista önazonosságot leíró alapító brévében.

Ezek azok a tulajdonságok, amelyekben – négyszáz esztendő után is – felismerjük létünk és tevékenységünk gyökerét, hogy továbbra is megvalósuljon az egyházban Kalazanci Szent József „szerencsés vállalkozása”, türelme és kitartása. Kalazanciusnak az a vágya, hogy szolgálja az emberek életét Isten egyházában, egész művét az egyház misztériumában gyökerezteti, és a nevelői tevékenységet az Úrnak szóló hálaénekké alakítja, amely a legkisebbek ajkáról felhangzik.

Ma, négyszáz évvel később, köszönetet mondunk az Úrnak a piarista élet és hivatás ajándékáért az egyházban, és ezt együtt tesszük: piarista szerzetesek és világiak, akik négy földrészen, harmincnyolc országban vagyunk jelen, és együtt az összes testvérrend tagjaival, akik Kalazancius örökségén osztoznak, és legfőképp együtt azzal a sok ezer diákkal, akik ma is, mint tegnap, ünneplik a piarista iskola remek ötletét.

FOGADALOMÚJÍTÁS

A főcelebráns bevezető szavai:

Testvéreim, alapító atyánkhoz, Kalazanci Szent Józsefhez kapcsolódva, és egységben a valaha élt összes piaristával, de különösen is azokkal, akik közel élnek hozzánk, újítsuk meg örömmel Istennek szenteltségünket.

A fogadalomújítás szövege:

Áldott vagy, Urunk, Istenünk, mert arra hívtál bennünket Fiadban,
hogy Szentlelked segítségével az igazság munkatársai legyünk.
Neked szenteljük magunkat.
Szilárdítsd meg, amit elkezdtél bennünk,
és vezess minket tetteinkben a mai napon,
hogy Krisztushoz kapcsolódva
szegénységben, tisztaságban és engedelmességben
minden ránk bízottnak hirdessük evangéliumodat.
Én, … (a fogadalmát megújító szerzetes rendi neve)
magamat egészen felajánlom és átadom a mindenható Istennek,
valamint Isten anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának.
Már korábban tett ünnepélyes fogadalmamat pedig
szíves örömest és fenntartás nélkül megújítom és megerősítem.

Kecskeméten, 2017. március 6-án.

***
Az ünnepi szentmiséről és fogadalomújításról a fényképeket Fellegi Jenő, a Szentháromság Piarista Plébánia képviselőtestületének elnöke készítette.

 

Nagy Attila SchP ig.

 

 

Hozzászólások