40. születésnapját ünnepli az Univer Tánczos Péter Népzenei Egyesület. Mónus Ferencné Icukával, az egyesület vezetőjével emlékezünk a kezdetekre. Kik voltak az alapítói az egyesületnek? Milyen céllal jött létre?

monus33

Egyesületünk 1974-ben alakult meg Kecskeméten. Katonatelepen volt egy nagyon jó citerás barátunk, Juhász Péter, aki később vezetője is lett annak az első kis citerakörnek, ami egy öreg citerás bácsi, Bíró István segítségével alakult meg a kecskeméti Likőripari Vállalat égisze alatt. Rávettek, hogy csatlakozzak hozzájuk, mert tudták, hogy nagyon szerettem énekelni. Egy héttel később már a férjem is köztünk citerázott, és ötéves kisfiunk székre állva pengette a citerát.

monus1

Kitől kaptatok szakmai segítséget, útmutatást?

Engem már kislány koromban tanított a híres Kálmán Lajos népzene-kutató és gyűjtő a Kecskeméti Református Tanítóképző Intézet Gyakorló Általános Iskolájában, később a tanítóképzőben is tanítványa voltam. Amikor Kálmán tanár úrnak tudomására jutott a mi népdalkörünk, azonnal jött és felkarolt bennünket. Rövid időn belül egyre több helyen szerepeltünk. Dalkincsünket az ő szakmai irányításával kezdettől tisztán népzenei forrásból merítettük.

monus7

Máig elsősorban Kecskemét és környéke népzenéjét ápoljuk a tanár úr gyűjtéseinek felhasználásával, de alkalmanként az ország más tájegységeinek dalait is egy csokorba kötjük. A tanár úr közreműködésének köszönhető az is, hogy Pribojszky Mátyás citeraművész szakoktatás keretében lejárt hozzánk Budapestről órákat adni. Kálmán Lajos szerepét az egyre bővülő együtteseink, kórusaink munkájában úgy tudnám a legrövidebben érzékeltetni, hogy ő vetette el azokat a magvakat, amelyeknek sikere, gyümölcse most terem az egyesületnek.

monus8

1999-ben a huszonöt éves jubileumunkra készültünk, amikor előtte két nappal meghalt a tanár úr. Még ő írta nekünk a jubileumi koncert elején elhangzott köszöntő beszédet, amit akkor – más által felolvasva – igen nagy fájdalommal hallgattunk végig. Az ő emlékének szentelve indítottuk útjára 2000 augusztusában a Hírös Hét Fesztivál keretében azóta is minden nyáron megrendezésre kerülő népzenei dalos-táncos találkozót, ami már a második évtől nemzetközivé szélesült. A legnagyobb bánatom most éppen az, hogy a Kárpát-medence népeit a népzene révén oly nagyszerűen összefogó nemzetközi találkozókat pénzszűke és egyéb okok miatt a megszűnés fenyegeti.

monus15

Hogyan alakult ki a nevetek? Ki volt Tánczos Péter? Az Univer szó bizonyára a szponzor nevét jelöli.

Tánczos Péter bácsi neves matkópusztai nótafa volt. A kiváló paraszténekes szálfatermetével, természetes méltóságával, tiszta csengésű hangjával azok közé tartozott, akik századokon át éltették népünk csodálatos énekművészetét. Olyan ember volt, akinek ha megszólalt a szájából a dal, az ember maga előtt látta a bugaci pusztákat, a síró árvalányhajat, a nyájukat legeltető juhászokat. Az, hogy vele énekelhettem, óriási megtiszteltetés volt a számomra. Már akkor elhatároztam, hogy őrizzük és továbbénekeljük az általa ismert mintegy ezer nótát. Halálát követően még abban az évben felvettük a nevét. Dalai azóta is szerepelnek a műsorainkban, s minden évben tiszteletünket tesszük alpári sírhelyénél.

monus22

Az Univer előnév története kicsit hosszabb. A Likőripari Vállalattól a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz kerültünk. A citerazenekar és menyecskekórus mellett a barneváli asszonyokból megalakult egy tánccsoportunk is. A létszámunk már közel negyven főre szaporodott, de állandó támogatónk nem volt. Sikerült felkérnünk Szarka Balázst az Univernél egyesületünk szponzorálására. Egy feltétele volt csak, hogy az együtteseink nevükben is viseljék az Univer szót. Ennek örömmel tettünk eleget, s ez a később alakult népdalköreinknél is tovább hagyományozódott. Így 1996-tól kezdve már az Univer Székház harmadik emeletén tartottuk a próbáinkat, s a mai napig elmondhatatlanul sokat köszönhetünk az Univer Zrt. anyagi és elvi támogatásának.

monus23

monus030

Nehéz visszagondolni ilyen hosszú időre. Vajon hányan fordultak meg ezalatt tagként nálatok?

A Tánczos Péter Népzenei Egyesület magába foglalja a Bács-Kun Dalárdát és a Bazsarózsa Asszonykórust is, így sokan vagyunk pillanatnyilag is, több mint 40 fő. A hosszú évek során nem csökkent a lelkesedés, a taglétszám stabil és bővülő.

monus25

Bizonyára sok fellépésetek volt már. Külföldön jártatok-e?

Lehetőségeink szerint elvállalunk minden fellépést, a kis nyugdíjaskluboktól a nagy fesztiválokig. Szerepeltünk már külföldön is. Németországban, Ausztriában, Erdélyben, Szlovákiában, a Vajdaságban és Lengyelországban. Törökországban egy 12 ezer fős amfiteátrumban arattunk hatalmas sikert az Európai Nemzetközi Cseresznye Fesztiválon.

monus28

Te vagy az Egyesület vezetője, szíve-lelke. Mesélj egy kicsit magadról is!

Már kislánykoromban is nagyon szerettem énekelni. Az apám jászkun huszár volt, csodálatos, erős hanggal, de édesanyámnak is olyan énekhangja volt, amiről azt mondták, hogy nem lehetett felülmúlni. Minden családi összejövetelen előkapta valaki a harmonikát, citerát, s már énekeltünk is.

monus6

Meghatározó élménnyé vált életemben a Kodály Zoltánnal való találkozás. A gyakorló általános iskola ötödik osztályába jártam, amikor ellátogatott a kecskeméti tanítóképzőbe. Tiszteletére műsort adott a képző kórusa, amelyben akkor már – néhány kiválasztott, kivételesen szép hangú tanulóval együtt – én is ott énekeltem. Az első sor közepén álltam, s mikor befejeztük a „Kék ibolya búra hajtja a fejét…” kezdetű népdalcsokrot, Kodály odalépett hozzám, megpuszilta a fejem búbját, s megsimította az arcom. Sosem felejtem el ezt a határtalanul büszke, örömteli pillanatot.

monus17

A munkám mellett kezdtem el az egyesület vezetését, a programjaink és fellépéseink szervezését, és énekeltem én is szívvel-lélekkel, szólóénekesként is.

monus5

A fiam ma már az együttes művészeti vezetője, de hosszú út vezetett idáig. Férjem halála után úgy nézett ki, nem is fog a helyébe lépni. Könnyűzenével foglalkozott, mígnem 1996-ban ellopták az akkor 450.000 Ft értékű disco-felszerelését, ami nagyon megviselte. Isten ujja lehetett a dologban: nem kellett neki nagy rábeszélés, hogy újra citerát vegyen a kezébe. Érezte, hogy az édesapja nagyon boldog lenne, ha ezt látná.

monus12

Munkáját aranyminősítések sorozata jelzi. Teljesen a zene tölti ki az életét, maga és mások gyönyörűségére. Az uniós csatlakozásnál 2004-ben Brüsszelben egy szál citerával ő képviselte a magyar népzenét.

monus034

Milyen díjakat, elismeréseket szereztetek a 40 év alatt hagyományőrző-zenei missziótok során?

A sok munka és a népdalok szeretete az évek során meghozta gyümölcsét. Hét Arany Páva Díj három gálaszintű Aranypáva Nagydíj, 42 Arany, három Kiemelt Nívó és öt Fesztivál Nívódíj mellett számtalan különdíj fémjelzi munkánkat.

monus032

A Vass Lajos Kárpát-medencei verseny háromszoros döntős együttese vagyunk, elnyertük a Vass Lajos Szövetség Nívódíját és Különdíját is. Fiam, ifj. Mónus Ferenc szólistaként a legmagasabb elismerést, a „Vass Lajos Nagydíjat egy dísz plakettel” is átvehette.

monus35

2005-ben Kecskemét Közgyűlése az együttesnek ítélte a Közművelődésért díjat, ezzel ismerve el több évtizedes munkánkat. Átvehettük a KÓTA Díjat Budapesten, melyet egy arany díszplakett fémjelzett. Sorolhatnám a sok-sok díjat, elismerést, fesztivál-díjat, amelyet a három csoport felkészítéséért kaptunk.

monus29

Hogyan készültök megünnepelni ezt a szép születésnapot?

2014. szeptember 20-án egy nagyszabású gálaestet szervezünk, hogy 40 éves működésünket együtt ünnepeljük barátainkkal, szakmai partnereinkkel. Szükségünk van a jeles napok széles körben való megünneplésére, hogy folytatni tudjuk kompromisszumokat nem ismerő minőségi munkánkat. A kecskeméti jubileumi alkalomkor 11 együttes lép majd fel. Színes és értékes műsorral szeretnénk megünnepelni a 40 éves jubileumunkat. Szeretettel várjuk a vendégeket, hogy velünk együtt örüljenek!

monus031

Búcsúzóul mit üzensz azoknak, akik veled együtt élték meg a dalos-citerás hétköznapokat és az ünnepeket?

„Drága Dalostársaim! Mi azért vagyunk, hogy őrizzük, ápoljuk és átadjuk ezt az örökséget, a magyar népdalnak azt a kincsét, amivel az ember születésétől kezdve a koporsóig örömét, bánatát, mindent elmondhat azoknak, akik ezt értik, akik meghallgatják….”.

Weninger Endréné Erzsébet

Hozzászólások