Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmje a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be. A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült alkotás főhőse a mindössze 16 esztendős Tóth Eszter megpróbáltatásait tárja a nézők elé megerőszakolásától a kiközösítésen át a családtagok elvesztéséig.

A történet ott kezdődik, amikor Beregszilasról útnak indul néhány asszony, leány, hogy élelmet vigyen a „háromnapos munkára”, a málenkij robotra behívott hozzátartozóknak. Eszti is velük tart, elhurcolt szeretteit szeretné meglátogatni a lágerben, amikor öt orosz katona megerőszakolja. Terhesen tér haza falujába, ahol megalázzák és kiközösítik. Gyűlöli a gyermeket, a sátán fattyát, akit szíve alatt hord, ám nagy keservvel, édesanyja unszolására mégis gondját viseli a születése után.

A néző egyfajta belső utat jár be a film megtekintése közben, a hiteles, drámai színészi megformálásnak köszönhetően átérezzük Tóth Eszter erőn felüli, félelmetes megpróbáltatásait, tébolyát, míg végül minannyiunkban tudatosul, hogy a lány története nem egyedi, nem kitaláció, a ma már Kárpátaljaként ismert területen élő magyar családok egész sora élt át hasonló szenvedéseket. Hiszen több tízezer férfit hurcoltak el „egy kis munkára” a térségből, s maradtak a nők, gyermekek árván, kiszolgáltatottan a bevonuló szovjet hadsereg előtt.

Másfél év megfeszített munka eredménye az alkotás, amely a Gulág Emlékbizottság támogatásának köszönhetően jöhetett létre.
A film egyben a malenykij robotról való közös emlékezésünk újabb állomása. A történéseket ugyanis sokáig elhallgatták, a csendet Nagy Zoltán Mihály kisregénye törte meg, majd számos, mai napig tartó tematikus kutatás követte, sőt, monodrámaként is színre vitték ugyancsak Tarpai Viktória szereplésével.

A sátán fattya szereplői, köztük a főszerepet játszó Tarpai Viktória, az anyát alakító Szűcs Nelli és az apa, Trill Zsolt kárpátaljai születésű színészek, akiknek nagyszülei személyesen élték át a több mint hetven évvel ezelőtti borzalmas világot.

Rendező: Zsigmond Dezső
Forgatókönyv: Zsigmond Dezső, Balogh Géza

  • A nagy sikerrel bemutatott filmet azóta az ország számos településén és Kárpátalján ismerhették meg a nézők közönségtalálkozóval egybekötött vetítésen.
  • Augusztusban a LIFF (Lebanese Independent Film Festival) nemzetközi filmfesztivál beválogatta versenyfilmként a legjobbak közé.
  • A film alkotóit az a megtiszteltetés érte, hogy az évente mintegy 200 mozgóképet felvonultató nagyszabású és nagy múltú seregszemlén, a Ghent Flanders Nemzetközi Filmfesztiválon, a “Fókuszban: Magyarország” keretében több magyar kiemelkedő alkotással együtt A sátán fattya is bemutatásra került.
  • Ugyancsak nagy sikert aratott a film a IV. Brüsszeli Kárpátalja Nap keretében megtartott vetítésen, a 18. Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon pedig két díjat is kapott.
  • A legjobb színésznő díját megosztva Tarpai Viktória nyerte el, a legjobb operatőrnek járó díjat megosztva Halász Gábor.

 

Balogh Boglárka

 

 

Hozzászólások