A magyar történelem 1541 és 1566 közötti időszaka a várháborúk kora elnevezést kapta. A törökök fő célja a magyar védelmi rendszer megtörése és a legfontosabb végvárak elfoglalása volt. Ez az időszak sok szép példáját adta a hazaszeretetnek, a hősiességnek és az önfeláldozásnak. A végvári vitézek óriási túlerővel szálltak szembe, sokszor a siker reménye nélkül. Sorsukat mégis vállalták életük feláldozása árán is, és ha a várat sokszor nem is tudták megvédeni, érzékeny veszteségeket okoztak a támadóknak.

Zrinyi_kirohanasa

Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása

Olyan hősök mutattak példát hazaszeretetből kortársaiknak s az utókornak, mint Losonczy István (Temesvár), Szondy György (Drégely) vagy Dobó István (Eger). Közülük is kiemelkedik Zrínyi Miklós önfeláldozása Szigetvár védelmében.

Zrínyi Miklós fiatal kora óta részt vett a törökellenes küzdelmekben. Mint horvát bán és dunántúli főkapitány állandó harcban állt a törökökkel, akik először 1556-ban indítottak komoly ostromot Szigetvár ellen a budai pasa vezetésével. A védősereg Horváth Stancsics Márk vezetésével hosszú ideig ellenállt, míg végül Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás serege felmentette. 1561-ben Zrínyit saját kérésére Ferdinánd király kinevezte Szigetvár kapitányává. Később le akart mondani erről a tisztségről, de a török támadás hírére vállalta a vár védelmét. Nádasdy özvegyéhez írott levelében tanúbizonyságot tett hazaszeretetéről: kijelentette, hogy a várat élete árán is megvédi.

Barabas_zrinyi

Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842)

1566-ban óriási török sereg támadt Magyarországra az idős szultán, Szulejmán személyes vezetésével. A hadjárat célját illetően a történészek véleménye megosztott. Sokan úgy vélik, hogy a szultán Bécset akarta elfoglalni, amit korábban már egyszer sikertelenül ostromolt. A hatalmas török sereg (legtöbb becslés szerint kb. 80.000 fő) már augusztus elején körbezárta Szigetvár várát, és 6-án megkezdte az ostromot. A török hadjáratok általában októberben befejeződtek, ami azt jelentette, hogy még hosszú idő állt a rendelkezésükre, tehát a védőknek nem volt esélyük a sikeres ellenállásra. A várat Zrínyi vezérletével 2500 magyar és horvát katona védte. Számuk a külső vár elfoglalása után 800-ra apadt, ők a belső várba vonultak vissza.

szigetvar_emlekmu

Emlékmű Szigetváron

Az ostrom egy hónapig tartott, és a törökök hihetetlenül magas veszteségeket szenvedtek. (Egyes források szerint 10.000, mások szerint 20.000 katonát.) Szeptember 6-án meghalt Szulejmán, valószínűleg agyvérzésben, amit az elhúzódó ostrom okozhatott. Halálát azonban a hadsereg vezetői eltitkolták, attól tartva, hogy a török katonák nem lesznek hajlandóak az ostrom folytatására. (Állítólag a halott uralkodót a sátra elé ültették, hogy a katonák azt higgyék, hogy még életben van.)

Hollosy_zinyi_kirohanasa

Hollósy Simon: Zrínyi kirohanása (1896)

A rommá lőtt vár védelme egy lőporrobbanás után kilátástalanná vált. Szeptember 8-án Zrínyi és megmaradt katonái a megadás helyett a hősi halált választották. Kirohantak az ostromlókra és a törökök valamennyiüket megölték. A hazaszeretet és önfeláldozás csodálatos példája volt ez. Száz évvel később Zrínyi Miklós dédunokája állított emléket nekik Szigeti veszedelem című eposzában.

Weninger Endre

2014. szeptember 8.

Hozzászólások