Te fönn valál nagy, s lenn kicsiny vagy; / Petőfi Sándor írta Vörösmarty Mihály költőről

Vörösmarty a magyar romantikus költészet legnagyobb alakja. Eötvös Károly 1855-ben, halála évében történt személyes találkozásuk alapján így írta le a költőt:

„Középtermetű, nem kövér és nem sovány, bajusza és torzsolt szakálla szürkülni kezd, de még nem fehér. Keveset és csöndesen beszél szép tiszta hanggal. Lassan sétálgat társaival. Két szemöldöke közt mélyebb redő, s két szemöldöke tiszta, fényes szemekre vet árnyékot. Szép összhangzatos napbarnított piros arc. Rövid kézfején jó vaskos ujjak.”

Lesz még egyszer ünnep a világon, (Vén cigány)
Ez jó mulatság, férfi munka volt! (Gondolatok a könyvtárban)
Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.(Gondolatok a könyvtárban)
Hová merült el szép szemed világa? (Merengőhöz)

Ugye a fentebbi verssorok Önöknek is közeli ismerősei? A mindennapokban szállóigévé váltak ezek a költői sorok a kétszáz év alatt. 

vorosmarty mihaly

Vörösmarty Mihály életrajza

1800. december 1-én született Fehér megye egyik kis falujában, Kápolnásnyéken, katolikus nemes családból. Atyja, idősebb Vörösmarty Mihály gazdatiszt volt gróf Nádasdy Mihály kápolnásnyéki birtokán. A grófot tizenöt évig szolgálta. Később földet bérelt a grófi uradalomtól, s a maga hasznára gazdálkodott a Nyék mellett fekvő Velence községben. Boldog házasságban élt feleségével, a szintén nemesi családból származó Csáthy Annával. Szigorú erkölcsi elvek szerint nevelte kilenc gyermekét.

A költő 1811 őszéig otthon tanult, azontúl a ciszterciek székesfehérvári gimnáziumában iskolázott. Jó előmenetelű, csendes, szelíd gyermek volt. Sem szállásadóinak, sem tanárainak nem lehetett rá panaszuk. Anyja korán szívébe oltotta a vallásosságot, atyja komoly gondolkodásra szoktatta. Mint ötödik osztályos gimnazista már a maga keresményéből ruházkodott. Ellátásának költségeit is részben maga szerezte magánórák adásával.

Szülei 1816 őszén a kegyesrendiek pesti gimnáziumába vitték, itt végezte a hatodik osztályt. Hogy az otthoniak terhein könnyítsen, elvállalta egy özvegyasszony két fiának tanítását. Ezért a munkájáért szállást és ellátást kapott. A következő évben súlyos csapás érte: atyja meghalt s a család csakhamar érezni kezdte a szegénység minden baját. Megtakarított pénzüket, házukat, szőlejüket fölemésztették a kiskorú gyermekek nevelésének költségei. Az özvegy nyomorogni kezdett, gyermekei szétszóródtak.

vorosmarty mihaly

Vörösmarty Mihály – a maga erejére utalva – nevelőséget vállalt Perczel Sándor családjánál.

Egyúttal – 1817 őszén – beiratkozott a pesti egyetemre. A Perczel-család gazdag volt, a Perczel-fiúk nyugtalanul viselkedtek, a nevelőnek elő kellett vennie minden türelmét, míg beleszokott új helyzetébe. Lassanként kibékült sorsával, tanítványai megszerették, a benső viszony évtizedek múlva is megmaradt közöttük.

A hároméves filozófiai tanfolyam elvégzése után 1820-ban Pestről Tolna megyébe költözött tanítványaival. Két évet töltött a Perczel-család börzsönyi birtokán. Ez idő alatt elvégezte jogi tanulmányait, s mint magántanuló a pesti egyetem tanárai előtt sikeresen vizsgát tett. 1822 őszén lemondott állásáról. A család ajánlólevelével Görbőre ment, Tolna megye alispánjához, hogy megszerezze a jogi gyakorlatot, s előkészüljön az ügyvédi pályára.

Egy évet töltött itt, mint patvarista. Vidáman élt jurátustársaival; vadászgatott, csónakázott, névnapokra járt. De magános óráit borússá tették szerelmi vívódásai. Titokban mély szerelemre gyulladt tanítványainak nővére, Perczel Etelka iránt, de számot vetett helyzetével.

Érezte, hogy olyan szegény ifjú, mint ő, sohasem vezetheti oltárhoz a gazdag és előkelő úri leányt. Jogi gyakorlatának befejezése után, 1823 őszén újra átvette a Perczel-fiúk nevelését. Velük együtt Pestre ment, fölesküdött jegyzőnek a királyi táblához. Csak 1826-ban vált meg tanítványaitól, ekkor már okleveles ügyvéd volt, országos nevű költő.

Hosszú ideig tartó nevelősége megérlelte benne a vágyat a független életre, költői tervei visszariasztották az ügyvédi pályától. A Zalán futásával 1825-ben fényes sikert aratott, epikai és lírai költeményeit egyaránt magasztalták. Bejutott Kisfaludy Károly, Bajza József, Toldy Ferenc és több más neves férfiú bizalmas baráti körébe. Lelkesítette a gondolat, hogy egyedül írói becsvágyára hallgasson. De abban az időben bajos volt megélni az irodalomból.

Nehéz helyzetében váratlan szerencse érte:

Károlyi István pesti nyomdász, a Tudományos Gyűjtemény kiadója megkínálta a folyóirat szerkesztésével, s évi nyolcszáz forint tiszteletdíjat adott számára. 1828 januárjától kezdve öt éven át szerkesztette a folyóiratot. Ez az állása nemcsak tekintélyét emelte, hanem módot adott költői terveinek megvalósítására is.

Mikor a Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban megalakult, mindjárt fizetéses rendes taggá választották. Vérnászával 1833-ban megnyerte az Akadémia első drámai pályadíját, munkái gyűjteményét az 1834. évi akadémiai nagyjutalom felével tüntették ki. Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly halála után reá szállott az irodalmi vezérség. Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel együtt megalkották triumvirátusukat. Az Athenaeum és a Figyelmező megindításával nagytekintélyű szépirodalmi és kritikai küzdőteret teremtettek.

Az 1830-as évek vége felé Vörösmarty Mihály úgy állt nemzete előtt, mint a legnagyobb tehetség minden addig fellépő magyar költő között. Irodalmi programját először egy 1833-ban megfogalmazott nyilatkozatából ismerhetjük:

„Figyelmünket nagy történetek s történendők gondjai tartják kötve, melyekkel minden érdekeink, bármely hosszú láncon is, összefüggenek, s azért, amely költő tárgyai nem históriaiak, vagy kinek lírája nem a kor vagy nemzete véleményeit, érzéseit, óhajtásait reprezentálja, vagy végre a szerető szív édes titkait hallván ebben is nem a nemzet sajátságaihoz simul (népköltés), az bírjon nagy és ritka erővel… Különben szava hallatlanul és így haszon nélkül fog hallatszani a pusztában…”

Dicsőségével nem járt együtt anyagi jóléte, megélhetéséért erős küzdelmet vívott, a családi élet boldogsága azonban kárpótolta gondjaiért. Nejét, Csajághy Laurát 1843 tavaszán vette feleségül.

     

Csajághy Laura, a költő felesége (Fotó: Sulinet) – A hozzá írt vers (A merengőhöz) részletének kézirata

A szabadságharc eseményei őt is magukkal ragadták. Csatlakozott Kossuth Lajos pártjához, képviselőséget vállalt. Mindvégig híven támogatta a nemzeti kormányt, a világosi katasztrófa után bujdosni kényszerült.

A sok izgalom tönkretette, megtört lélekkel vonult szülőföldjére. Falusi gazda lett, szűkös viszonyok között éldegélt nejével, fiával és két leányával. Betegsége miatt végül kénytelen volt Pestre költözni: itt halt meg ötvenöt éves korában, 1855. november 19-én.

Temetése olyan díszes volt, amilyet addig Pest még sohasem látott. Ha életében szűkölködni hagyta is nemzete, halála után annál fölemelőbben nyilvánult meg az országos gyász. Özvegyének és három gyermekének gyámolítására Deák Ferenc felszólítása nyomán néhány hónap alatt százháromezer pengőforint gyűlt össze. Emlékét azóta is kegyeletes formában megőrzik. Húszezres néma tömeg kísérte utolsó útjára a nemzet költőjét. A temetés a szabadságharcot követő első nyílt tömegmegmozdulás volt az önkényuralom ellen.

Költészete: Töprengő, kételkedő alkat, de „a benne égő tett- és haladásvágy akkor is áttöri végül e tragikus történelemszemlélet burkát, amikor minden érték megkérdőjelezésével, vagy éppen pusztulásával kell szembenéznie” (Fenyő István)

vorosmarty mihaly

Kascsák József festménye, 2016 – A művész a székesfehérvári könyvtárnak ajándékozta.

Az irodalomtörténet nagyra értékeli Vörösmarty munkásságát, kultúraszervezői törekvését, s a magyar költői nyelv egyik megalapítójának tartja.

Ismertebb művei:

KÖLTEMÉNYEK: Szózat (1836), A merengőhöz, Gondolatok a könyvtárban, A vén cigány
ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNYEK: Zalán futása, Szép Ilonka
DRÁMA: Csongor és Tünde

Forrás

Ha kedvük van egy kis derűhöz, ITT meghallgathatják művészi tolmácsolásban Petike c. művét.

Ezen a linken Petőfi versét olvashatják, melynek egyik sora a cikk alcíme.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

A költőről Breviárium jelent meg a Montázsmagazinban

 

 

Hozzászólások