Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása – Néha jólesik az új könyvek mellett egy „kedves ismerőst” leemelni a könyvespolcról, s újból rácsodálkozni szép stílusára, pontos mondatformálására, ismét elmosolyodni a beleszőtt humoros részeken. Erre tökéletesen alkalmas olvasnivalót ajánlok figyelmükbe.

„Nekem az a mesterségem, hogy mindig valami olyasmin törjem a fejem, amit a normális eszű ember bolondságnak tart. Ám semmi ok az aggodalomra. A gondolkodás súlyos betegség, olykor halállal is végződik, de szerencsére nem ragályos.” (Móra)

Móra: Hannibál föltámasztása - KÖNYVESPOLC retro

Móra Ferenc (Wikipédia)

Móra Ferenc (1879-1934) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar írója, nevét főleg a gyermekirodalomból ismerjük. Azt kevesen tudják róla, hogy muzeológusként is kimagasló életművet hagyott hátra. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai.

A Hannibál feltámasztása című kisregényt 1924-ben írta, ám a megjelenésére egészen 1949-ig várni kellett. A Magyar Nemzet folytatásokban közölte, önálló kötetben pedig 1955-ben adták ki először. Egy évre rá mutatták be Fábri Zoltán a regényből készült, Hannibál tanár úr című nagy sikerű filmjét. De ki is volt Hannibál?

Hannibál Barkasz (Kr. e. 247. – Libüssza, Bithünia, Kr. e. 183) karthágói politikus, hadvezér. Leginkább a II. pun háború során véghezvitt haditetteiről ismert. Az ókor és minden idők egyik legnagyobb stratégájának tartják. A Hannibal által alkalmazott harcászati technikákat mind a mai napig tanítják. A cannaei csata iskolapéldája a bekerítésnek és a teljes megsemmisítésnek, alapjául szolgált több modern kori hadművelet megtervezésének még az öbölháborúban is.

Móra: Hannibál föltámasztása - KÖNYVESPOLC retro

Hannibál szobra (Wikipédia)

Ilyen előzmények után a kétezres évek elején jókora meglepetésre bukkantak az irodalmárok!
Előkerült az eredeti kézirat, és kiderült: a kommunista korszak cenzorai jócskán megváltoztatták azt, néha éppen ellenkező értelműre. Vészits Andrea, Móra dédunokája a dédapjáról szóló dokumentumfilm forgatása közben megtalálta a kéziratot Móra hagyatéka közt. Az első cenzúrázatlan kiadás Móra születésének 125. évfordulójára, 2004-re jelenhetett meg az Argumentum Kiadónál.

A vitriolos szatírában a klasszika-filológus tudós orosz hadifogságból tér haza a Trianon utáni Magyarországra, ahol rettegik a vörös forradalmat, megbélyegzik a zsidókat, és hagymázas nemzeti mítoszok ködképével takarják el a valós társadalmi viszonyokat. Amikor a tanár új nézőpontból értékeli Hannibált és a barbárság győzelmét a műveltség felett, ügye országos botránnyá dagad, ünnepelnek az ostobaság és az előítéletek képviselői. Pedig a saját házuk táján is seperhetnének.

A tanár úr osztálytársa volt az éppen hatalmon lévő képviselő, s visszaemlékezve a gimis történelemóra egy részletére, az egykori diák nem tudta felsorolni a római császárokat. A tanára segített neki: -Augusztus…., folytasd…Diák (jelenleg képviselő): – Szeptember, Október, November… A rendőr Hannibálról: -Én ne tudnám, ki az, kérem?! A kislányom emlékkönyvében is benne van: „Ha magadat legyőzöd, nagyobb hős vagy, mint Hanni Pál!”

Kifigurázza kollégái hiányos műveltségét. A logika tanára kérdezi tőle, ki az ideálja. Főhősünk meglátja a bajuszkötőt, s a hatalmas bajuszt. Válaszol: – Vilmos császár. – No, ugyebár, igazán örülök. Nekem is mindig ő volt az ideálom, mióta trónra lépett. – Ó, nekem azóta az ideálom, mióta nem folytatja a mesterségét.”

Móra: Hannibál föltámasztása - KÖNYVESPOLC retro

Móra Ferenc író és családja (Wikipédia)

Móra a valóság komikus-ironikus ábrázolására törekszik. Ábrázolási módszerei között szerepel az arányok megváltoztatása, a kicsinyítés, a nagyítás, a túlzás. Ezzel felhívja az olvasó figyelmét jellegzetes hibákra, a visszás politikai és közéleti állapotokra. A főhős jelentéktelen tanár egy jelentéktelen iskolában, de a Hannibálról írott tanulmányára felfigyelnek. A középkorú, meghunyászkodó tanár azt hiszi, eljött élete nagy pillanata, és végre elismerik munkásságát.

Pezsgőzik, szivarozik, kirúg a hámból, és csak másnap ébred rá: a fasizmus benne találta meg a szimbolikus ellenséget, akivel látványosan leszámolhat. A szürke kisember politikával folytatott harcának örökérvényű története. A kisregény egyszerre nyújtja a fasizmus fajgyűlöletének és a Rákosi-rendszer koncepciós pereinek könyörtelen szatíráját. A hangzatos szlogenekkel manipulálható tömeget figurázza ki.

Móra: Hannibál föltámasztása - KÖNYVESPOLC retro

Hannibál tanár úr (Uránia Nemzeti Filmszínház)

Észrevéteti az olvasóval: a tömeg, amely az egyik pillanatban még élteti, de ha a Nagy Testvér úgy parancsolja, már felkoncolná. A Hannibál tanár úr története mit sem öregedett.

Hannibál tanár úr föltámasztása szívsajdítóan keserédes példabeszéd becsületről, megalkuvásról és a demagógia ámokfutásáról.

Szórakoztató, gondokból, jelenből kikapcsoló olvasmány lesz, ha kézbe veszik. Szeretettel ajánlom.

 

Megfilmesített változatából egy részlet

 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink a szerzőtől