Virágvasárnap a húsvét előtti utolsó vasárnap, mely a nagyhetet vezeti be. Mozgó ünnep, március 15. és április 18. között bármelyik vasárnapra eshet.

viragvasarnap

Pietro Lorenzetti festménye 1320-ból. (Forrás: Wikipédia)

Az egyház Krisztus dicsőséges jeruzsálemi bevonulását ünnepli e napon: a Jézust pálmaágakkal üdvözlő nép mintájára a hívek barkákkal vonulnak körbe, hogy e díszes jelmezzel körmenetben dicsérjék az Urat.

Az ekkor már szépen kihajtott barkát előző napon, „virágszombaton” a gyerekek gyűjtötték, s különösen a Délvidéken ünnepélyes keretek közt vitték a templomba. A szentelt barkából mindenki vitt haza, a megmaradtat pedig az egyház égette el s lett belőle a hamvazószerda szent hamuja. Másfelől e napon tartották a kiszehajtást, elsősorban Palócföldön. Ekkor egy női ruhába öltöztetett szalmabábut hordtak körül, majd levetkőztetve elpusztították, amivel együtt jelképesen a telet, a vele járó betegségeket is temették, a lassan véget érő nagyböjttel együtt: „Haj kisze haj! Gyöjj be sódar, gyöjj! Haj ki kisze, kiszőke, gyöjj be sódar, gömbőce.”. Ezt a motívumot erősítette például Nyitrában a villőzés szokása, melynek során a lányok házalva kezükben fűzfaágakkal kergették ki a telet s hozták meg a tavaszt. A lányok és a fiatal menyecskék egyébként is e napon ünnepelték a tavaszt, hiszen annak virágos szépségét utánozva legszebb ruháikban mentek a templomba.

Magyarországon barkát, Olaszországban olajfa-, más országokban tiszafa- és fűzfagallyakat szentelnek a templomokban.

Az ünnep elnevezése eltérő a különböző nyelvterületeken: latinul, németül és olaszul pálmavasárnapnak hívják, angol nyelvterületen tiszafavasárnapnak, magyarul és örményül pedig virágvasárnapnak.

Forrás: Hungarothéka – Magyar népi hagyományok tára

 

Hozzászólások