Nagy Ferenc – írói nevén Vető Remetés Pál – Németországban él, onnan kereste meg a szerkesztőségünket. Ceglédről származott el messze idegenbe. Sorsáról, gondolatairól és verseiről mesél a vele készült interjúban.

Kedves Ferenc! Mi a végzettsége, és milyen munkát végzett, amikor még itthon élt Magyarországon?

A végzettségem gyógyfürdő és uszodai technikai berendezés kezelő és vízi mentő. Magyarországon sok mindenben kipróbáltam magam, ami kihívással kecsegtetett, vagy ami éppen adódott. Elváltam, és van két lányom: Réka 25 éves, Kinga pedig 22.

Voltam vállalkozó a kereskedelemben, átalakítottam házakat, építettem újjá kúriát hagyományos módon, kétkezi munkával. Dolgoztam Budapesten a BVSC-egyesületnél, az AB-AEGON országos központjában. A ceglédi termálfürdő megnyitása után állást kaptam ott, majd a Velence SPA-ban kaptam lehetőséget. Végül 2011-ben Németországba költöztem.

Mi késztette arra, hogy külföldön keresse a boldogulását?

Egy váratlan lehetőség ajánlkozott, mely a magánéletemet is érintette: szerelmes lettem, és követtem a szerelmemet. Felpattantam egy motorkerékpárra, és utánamentem. Személyes, magánjellegű indokaimat átgondolva külföldön, messze a hazámtól kezdtem új életet. Németország lett az új otthonom.

Milyen munkát talált? Hol és hogyan rendezkedett be? Hogyan éli a mindennapjait?

Nyelvtudás hiányában kisegítő munkát kaptam egy fekete-erdei 5 csillagos családi szállodában Hinterzartenben. Lakást bérelni Lenzkirchben tudtam, amely a munkahelyemtől 20 km-re található. Ezt az utat motorral tettem meg minden nap a hó lehullásáig. Pár év elteltével és a nyelvtudás növekedésével házmesteri állást kaptam egy másik szállodában. A ház üzemeltetése tartozott hozzám, itt már szakmába illeszkedő feladat is volt, néhány medencével.

Németországi tartózkodásom ötödik évében a munkahelyemen felmondtam, és egy rövid nyelvkurzusra jelentkeztem. Munkanélküli segélyből éltem ezalatt. 2018 óta sikerült a szakmámban dolgozni, három fürdőben szezontól függően. Jelenleg Tittisee-ben élek a hegyek közt, megtaláltam a helyemet, elmondhatom. Segítettem tíz ceglédi gyerekkori barátomnak és néhány más magyarnak itt az új életük elindításában. A sportokon kívül (úszás, futás) hódolok a kulináris élvezeteknek is. Jól főzök, sütök a magam és az ismerőseim megelégedésére. Ez egyben alkotás is.

A lányaim

Mikor kezdett el verseket írni? Milyen gondolatokat ír ki magából?

Verseket tizenkét éve írok. Kezdetben ritkábban, a változás 2015-ben következett be. Magyarországtól távol idővel kopik a szókincs, ha nem ápolja az ember. A gondolatok sora a cselekvések megvalósulásával csökken, és marad a hétköznapi mókuskerék. Úgy érzem, én megtaláltam ellenszerét a nyitottságban és az írásban. Emlékszem, már nyolc évesen az égre nézve az foglalkoztatott, hogy az után és még utána mi van, tehát a végtelen. Autodidaktaként találkoztam az európai filozófusok eszmefuttatásával, és érdekelt is, de mindig hiányérzettel párosult. Az újabb változást kíváncsiságomban Eckhart mester (Domonkos-rendi szerzetes), és Eckhart Tolle spirituális író hozta. Néhány rövidebb-hosszabb írásomban élő magyar tanítómesterekről emlékezem meg, az ihletet ők sugallták. A mai kor kihívásai, meghökkentései is inspiráltak a közelmúltban és mostanában.

Hogyan képzi magát a versírás terén? Van segítsége?

Versírás képzésében nem részesültem, illetve nem veszek részt. Az ihletre és képzeletre támaszkodom. Ez a legváratlanabb pillanatokban érkezik. Azt gondolom, ezt nem lehet tanulni, csak a versírás szabályait hozzá. Az önképzésre mindig nyitott vagyok, az ember folyton tanulhat. Szükséges viszont, hogy a lehetőséggel időben találkozzon.

Mi az ars poeticája?

Fő gondolatom, hogy az ember az emberrel akkor érti meg magát a legjobban, ha ugyanaz vagy hasonló szavak, vagy szavak egymásutánja, szeretete hozza lázba egymást. Mostanában túl sok a szavak rendezetlen kavalkádja vagy a szavak mesterséges mestere. Erre figyelek.

A jövőre nézve milyen szándékai vannak a verseivel?

A verseim nekem utat mutatnak, a többi az olvasókra van bízva. Egyelőre nyers fordításra van ígéret, angol, német, spanyol nyelvre. Hiszem, hogy a lejtő alján felfelé tekintve, természetesen türelemmel és cselekvéssel, mindig ki lehet hozni a legjobbat az embernek önmagából. És figyeljék meg, hogy a segítség valahogyan, valahonnan mindig megérkezik. Az évek teltével az írásaim kronológiailag szépen összeálltak a megírásuk első pillanatától mostanáig. Azt gondolom, hogy írásaimhoz a különböző korszakok zenéjét hozzákomponálva és megénekelve színes képet mutatnának a történelem folyamáról. Ezzel kapcsolatos terveim vannak még.

Miért éppen a Vető Remetés Pál írói nevet választotta?

Az írói név választásának magyarázata:
1. A Vető szó a gondolatok szétszórására, vetésére utal.
2. A Remetés név illik rám, a mostani életem helyszíne szülte a fekete-erdei hegyekben.
3. A Pál jött a Remete után, talán Remete Szent Pál ihlette.

Titisee top view

Kikhez szeretné eljuttatni a verseit? Mit üzen a külföldi „remete” az itthoniaknak?

Magyarországra elküldtem egy hosszú költeményt néhány közismert személyiségnek értékelésre. Válaszleveleik pozitív visszacsatolást adtak és ösztönöztek, a segítő szándék nagyon fontos volt számomra.  Remélem, verseim eljutnak a keresőkhöz, persze segítő jobb és szerencse is kell hozzá. Üzenem haza, hogy a percekben el lehet bukni, a pillanat átélése, a jelenlét csodálatos, de a hittel való távolbalátás mindenféleképpen gyümölcsöző. Ami még nagyon fontos az életben, az az egyenesség. Ha rövidtávon nem is mindig, de hosszútávon kifizetődik.

Köszönjük szépen az interjút! Kívánjuk, hogy vágyai, reményei valóra váljanak!

 

Nagy Ferenc verseiből

Manna

Vágyunknak gyümölcse,
Meg nem fogant manna.
Bárcsak édes orcád
Ismerhettem volna.
Bánhatom, hogy gyászban,
Mely elhagy idővel
Visszasírni bárhogy,
Mért méltósággal kell?

Világod, vár sorban
akar sok szív hajlat.
Vagy inkább leszel már
Következő annak…

 

Névmásság 

Szálla alá Bál a tavon
átkarolva rejti, vajon
visszhangját szomjazza orom.
Neved tört, kong, Ó Balaton.

Kanyarnál örvény, sodrás zúzza,
Duna a kavicsot magába húzza.
Új a régit feledésre bízza?
Nem oda Buda, sírja húrja.

Anyag az időnek szétmálló,
raszternak hont dob a kaszáló.
Rabságodik hű, Szent György háló,
Keresztkötést ont alá álló.

Szűz, fehér, édes hajlékod várat
Fent-lent egy Nékünk az alázat.
Ki kigondolta, kifelé áradt,
Sártenger ez, de a Te várad.

 

Csángók tündére

Szellemed tiszta, kelet varázsa
hajított kő sem dacolva
Isten véd, ne félj!
Múzsák egy, haza maradása.

Nemzeted s nemzetem ugyanaz,
Fénynek árnyéka is rajtunk
Isten véd, ne félj!
Nyisson erőnk jövőt, a múlt oltalmaz.

Az Úr lénye mindannyiunkra karcolás,
Görbített tér sem számít
Isten véd, ne félj!
Ha kéz a kézben, az egyben tisztulás.

 

Paradigma

Két szem fátylán néz túl a harmadik
Felülről látván könnyen tova
Reménye bár a párnak is
Óhajta korlátja, ma csak oda.

Mely kéz merte, gondolta, határt állt,
Nyúzza a bőrt szabadnak árán.
Ki felugrani merne, állj-t
Húz a láthatár vonalán.

Gond ólja nem enged,
Egy szem fonja végig, körül
Mindenség világára,
Látása van kívül-belül.

 

Szemeidnek

Vártam remélve rég,
Egy arcot, mosolyt
Akkor, ott sugaradban.
Tudtam, érzem ma még
Mély, mélységes tér.
Szemeid mossák le
Bennem az űrt,
Hálám kéred, az Te legyél
Legyél az, aki újra
Széttép, összeilleszt
Egy káprázatnak való
Csodálatos szivárványfényt.
Hiszen nem láthatok mögé még
Gondolhatom,
Ha gondolod bent
A megszületendőt akiért…

 

Hegyi kísérő

Ha kevés is a szó,
de az elég
és mégis üt,
dallamba ejti,
mint óra éjfélkor,
a csendben
az elmúltat
és újra kezdi

Figyel a rezdülés
minden picinyben
a húrjaink
hangja peng
és szótlan
közökben,
mint én is,
álmodunk végtelent.

Búcsúnál bimm-bamm!
Már megint,
szívünknek
fájdalmat hoz,
szorít minket
a Féltveőrző,
a mágikus,
csiszolatlant dob.

Ha újra üt,
egy nap se
sok, vagy
örökkévalóságnak
tűnik kardja?
Percei cseppjével
Óceánná tesz,
mellette Te,
medre, öbölje, habja.

 

Weninger Erzsébet

 

 

Hozzászólások