A londoni Tate Britain Múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotása látható május 13. és augusztus 22. között a Magyar Nemzeti Galériában a mozgalmat bemutató első nagy magyarországi kiállításon.

preraffaelita

A Tate Britain – az 1500 utáni brit művészet legnagyobb nemzeti gyűjteménye – kollekciójában kiemelkedő jelentőségű helyet foglalnak el a preraffaelitáknak, a 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalma alkotóinak a művei. A Vágyott szépség című tárlathoz kapcsolódóan nyílik meg a mozgalom magyarországi hatását bemutató kísérőkiállításunk is, Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel.

A preraffaelita mozgalmat Magyarországon először átfogóan bemutató tárlaton közel negyven festményt és több mint félszáz grafikát láthat a közönség a londoni Tate Britain világhírű preraffaelita gyűjteményéből.

A bemutatott remekművek között találjuk a mozgalomalapító Dante Gabriel Rossetti Ecce Ancilla Domini! (Angyali üdvözlet) és Monna Vanna című alkotásait, John Everett Millais 1852–1853-ban készült Szabadon bocsátó parancs, 1746 című képét vagy John William Waterhouse 1888-as The Lady of Shalottját. Az ikonikus szépségű preraffaelita remekmű Rossetti egyik fő műve, az Ábrándozás pedig a szintén londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményéből érkezik Budapestre.

A londoni Királyi Művészeti Akadémia konzervatív oktatási elvei ellen lázadó Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais és William Holman Hunt 1848-ban alapította meg a hét tagot számláló Preraffaelita Testvériséget (Pre-Raphaelite Brotherhood, P. R. B.). A csoport névválasztása is jelezte, hogy résztvevői a középkori, illetve a kora reneszánsz, Raffaello előtti művészetet tekintik példaképnek.

Az ifjú preraffaeliták – John Ruskinnak, a kor jeles esztétájának és társadalomfilozófusának, későbbi pártfogójuknak a tanításait alapul véve – természetábrázolásaikon, a Biblia, a történelmi események és az irodalom ihlette műveiken, valamint társadalmi kérdéseket is feszegető alkotásaikon a festészet tematikai és stiláris megújítására tettek kísérletet.

A csoport 1853-as feloszlását követően a preraffaelita művészet második hullámának vezéralakjaként Rossetti lett az Európa-szerte nagy hatású esztétikai mozgalom vezéralakja. Vele társulva Edward Burne-Jones és William Morris is a képzőművészet, a költészet és a zene közötti összecsengéseket kutatta, és a szépség kultuszának igézetében a műfajok közötti határok lebontására törekedett.

Az ipari forradalom lélekölő gépesítettségével és tömegtermelésével szemben Morris az esztétikus környezet kialakításának és a kézműves hagyományok felélesztésének fontosságát hangsúlyozta. Az ő munkássága nyomán jött létre a képző- és iparművészet számos ágát felölelő Arts and Crafts elnevezésű összművészeti mozgalom.

A kiállítás kilenc szekcióban mutatja be a preraffaeliták művészetét.

Az első három szekció, a Középkori modernek, a Festett költészet és a Világi hit a mozgalom kezdeteiről, illetve a költészet és a vallás meghatározó szerepéről szól.

A társaság tagjai verseket, novellákat és esszéket is írtak. Rossetti szerint egy műalkotást csak egy másik műalkotás értelmezhet, ezért ugyanazt a témát gyakran versben és képben is feldolgozta, a végeredményt pedig „kettős műalkotásnak” nevezte.

A preraffaeliták munkássága óriási hatást gyakorolt az illusztráció műfajának fejlődésére is. Festészetüknek jelentős vonulatát alkották a bibliai képek, melyeknek hőseit a modern Anglia embereiről, kortársaikról, gyakran rokonaikról, barátaikról mintázták, ezért sokan túlságosan is realisztikusnak találták műveiket. Az állandó kritikák ellenére a képeik óriási népszerűségnek örvendtek, s reprodukciók, illusztrációk és másolatok formájában váltak világszerte ismertté.

A Modern élet, illetve a Természethűség címet viselő szekciókban a mindennapi angol valóság problémái, például a munka, a női emancipáció, a gyermeknevelés állnak az ábrázolások középpontjában, s ennek megfelelően egy sokkal realisztikusabb, már-már tudományosan objektív természetszemlélet. A preraffaelita művészek figyelemmel kísérték a tudomány új eredményeit is, különösen a geológia, a meteorológia és a botanika területén.

A kiállítás következő három egységét az eszményi szerelem, illetve a test, a lélek s az isteni szépség témái határozzák meg. A művészek a középkori történetekben a modern élet és a modern szerelem pszichológiai problémáit keresték.

Fő műveikben a szerelem, a megcsalás, a vágy és a hűtlenség témáit dolgozták föl. Rossetti és az őt követő fiatalabb, második generációs preraffaeliták voltak az úgynevezett esztétikai mozgalom fő képviselői, amelynek középpontjában a szépség keresése állt. A kortársaik, szerelmeik, élettársaik arcvonásait viselő – sokszor bibliai vagy mitológiai szerepekben megjelenő – női portréikon egy modern szépségeszmény fogalmazódott meg. Esztétikai szemléletük lényege, hogy a művészeti ágak összetartoznak, s így hatásuk az iparművészetben, a költészetben és a zenében érzékelhető volt.

A Mítoszok és legendák címet viselő szekció középpontjában a modern női hősök állnak.

A 19. században a női politikai egyenjogúságért folytatott küzdelem miatt sokan úgy gondolták, hogy az erős és önálló nő veszélyezteti az erkölcs, a család és a társadalom rendjét. A preraffaelita művészek elsőként reflektáltak ezekre a félelmekre, és lenyűgözően erős nőalakokat teremtettek.

Az istennők, csábítók és különböző mitológiai karakterek álarca mögé rejtett nők igazi, másokra és magukra is végzetes „femme fatale”-ként jelennek meg.

A kiállítás kurátora: Carol Jacobi, Tate Britain, társkurátora: Plesznivy Edit.

A kiállítás főtámogatója a Gránit Bank.

A kiállítás kiemelt támogatója a Szerencsejáték Zrt.

Együttműködő partner: NATURALii Concept Store, a Farrow & Ball festék forgalmazója.

Online jegyvásárlás itt:

#mng

Műtárgyadatok: Shalott kisasszonya, 1888 John William Waterhouse (1849-1917) Olaj, vászon; 153 × 200 cm Tate, Sir Henry Tate ajándéka, 1894

Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Hasonló cikkünk:

Sopianae – Közelebb kerülhetünk az „ókori pécsiekhez”!

 

 

Hozzászólások