Tiszakécskén a Templom tér 6. számú épület a település állandó és időszakai kiállításainak, valamint egyéb kulturális eseményeinek színhelye. 2019. július 21-én 17.00 órai kezdettel óvodatörténeti kiállítás, a Kovács család munkáit bemutató szoba, valamint Vonák István trófeái című kiállítás megnyitására került sor.

Az ünnepség Szerencsi Zsuzsanna dalcsokor éneklésével indult. Majd Tajti Erzsébet megnyitóbeszéde következett, amelyben a múlt-jelen-jövő kapcsolat fontosságából kiindulva kifejtette a helytörténeti gyűjtemény jelentőségét. Ismertette a tiszakécskei óvodák rövid történetét, méltatta Kovács Miklós kékfestő mester munkásságát, köszönetet mondott Vonák Istvánnak a 123 őz és a 3 szarvasagancs adományozásáért.

A közösségi ház állandó kiállításai:

  • Fáth Lajos csodálatos, főleg textíliákból, korondi kerámiákból és faragásokból álló kiállítása. A gazdag – 1300 darabból álló – gyűjtemény egyidejű bemutatására nincs lehetőség, de időről-időre cserélődnek a kiállított tárgyak.
  • Szabolcska Mihály református lelkész, költő életét és munkásságát bemutató tárlat, melyet Tamás Andrásné Rimóczi Natasa állított össze.
  • Külön kiemelendő a helytörténeti gyűjtemény, melyet Verebély Károlyné Vargha Katalin tanárnő alapított. Itt láthatóak az egykori községháza eredeti berendezései: tanácskozó asztal, jegyzői asztal, képviselői székek.
  • Ez a gyűjtemény bővült a most megnyitott tárlatokkal. A kiállított tárgyak információt hordoznak a Tiszakécskén élt elődökről: milyen körülmények között éltek, milyen használati tárgyaik voltak, mivel foglalkoztak, hogyan élték a hétköznapjaikat. A kiállítási darabok így kapcsolják a ma élő embert a múlthoz, a település történetéhez, a gyökerekhez. „S ha nincs gyökerünk –elvisz a szél.”
    (Bródy János)

A gyűjtemény egésze gondos kezek munkáját dicséri: a tárgyak korhű elhelyezése, szakszerű restaurálás, ápolt környezet. Dicséretes az a vezérgondolat is, hogy nem csak a régi mezőgazdasággal és iparral foglalkozó felnőttek világával ismerteti meg a látogatókat a gyűjtemény, hanem a valamikori óvodáskorú gyermekekével is. Ez a gyűjtemény azért is fontos, mert a közösségi házban honismereti foglalkozások is vannak a város diákjainak, így a kiállított tárgyak valós szemléltető eszközök is.

A közösségi ház gyűjteményeit Pappné Miskó Anikó gondozza.

Interjú Pappné Miskó Anikóval

Az Ókécskei Közösségi Ház valamikor Ókécske községháza volt, majd Ó- és Újkécske 1950-ben történt egyesítése után évtizedekig csecsemőotthonként szolgált. Mikor lett az épület a kiállítások és kulturális események színhelye? Honnan, kitől származik az ötlet, hogy a ház a múltnak állítson emléket, a kultúrát szolgálja?

A rendszerváltás után megszüntették a tiszakécskei csecsemőotthont. A város vezetése, képviselő-testülete ezután kezdett el gondolkodni azon, hogy a település életében oly jelentős szerepet játszó ház hogyan kaphatná vissza egykori méltóságát. Mindenképpen szerették volna visszaállítani az épület valamikori közösségi funkcióját. Olyan közösségi teret képzeltek el, amelyben helyet kaphat a már említett Helytörténeti gyűjtemény, Fáth Lajos kiemelkedő anyaga, illetve ahol bemutathatóak a város nemzetközi alkotótáborában született alkotások. Emellett csoportoknak, közösségeknek biztosít helyszínt a találkozásra, bemutatkozásra.
1996/97-ben sikerült visszavásárolni az egykori ókécskei gazdák által létrehozott épületet, és 2000-ben nyitotta meg újra kapuit, hogy ismét a köz szolgálatába álljon.

A gyűjtemény a város lakóitól és kécskei kötődésű önzetlen emberek adakozásból jött létre. Kik adakoztak?

A Helytörténeti gyűjtemény törzsanyagát Kató néni és tanítványai, tiszkécskei iskolás gyerekek gyűjtötték össze a város minden részéről a 70-es években. A gyűjtemény sokáig kallódott, ott tárolták, állították ki, ahol éppen helyet találtak. A közösségi ház felújításával kapott méltó, hosszú távú elhelyezésre és őrzésre alkalmas kiállítóteret. Az anyag gyarapítása ma is folyamatos. Főleg magánszemélyek ajánlanak fel tárgyakat, vásárolni kevés lehetőségünk van. Minden apróságnak örülünk, és hálás szívvel fogadunk.

A Tiszakécskei Honismereti Kör védnökséget vállalt a közösségi ház és gyűjteményei felett. A kör tagjai sokat dolgoznak azon, hogy a tárgyi anyagunk gyarapodjon, az emberek ismerjék a közösségi házat, és azt, hogy szívesen befogadjuk a feleslegessé vált kécskei kötődésű használati tárgyaikat.

A jövőre nézve milyen tervek érlelődnek a gyűjteménnyel kapcsolatosan?

A gyarapítás, az újabb, hiányzó tárgyak beszerzése állandó feladat. A gyarapodó gyűjtemény azonban több helyet igényel, mostanra már kinőttük a rendelkezésünkre álló teret. Keressük a forrást a bővítésre közösen Tiszakécske Város Önkormányzatával – az intézmény fenntartójával. Folyamatban van a tárgyak fényképezése, szeretnénk létrehozni egy virtuális kiállítást, amely azon túl, hogy a helyhiány miatt raktárakban elhelyezett tárgyak bemutatását is lehetővé teszi, a helyi iskolák hon- és népismeret tantárgyának alapjául szolgálhatna.

Az Ókécskei Közösségi Ház jelenleg települési kiállítóhelyként üzemel. A gyűjtőmunka honismereti iskolai szakköri keretek közül indult. Mostanra elengedhetetlenné vált, hogy a közösségi ház és gyűjteményei múzeumi szakmai támogatást kapjanak.

 

Kozák Ágnes

 

 

Hozzászólások