2011-ben ismertem meg Doszkocs Zsuzsa festőművésznőt, akivel az első pillanatban barátokká lettünk, mintha mindig is ismertük volna egymást.


Ő volt az első riportalanyom az „On-line médiával a megkülönböztetés ellen” újságíróképzésem vége felé, sőt az Élet a Babauhausban címmel a fotós vizsgamunkám is róla és arról az ikonikus Bauhaus stílusú épületről szólt.

Erről a helyről most szeptember elején visszaköltöztetik a Légzésrehabilitációs Osztályt az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetbe, ahol korszerűbb körülmények közt, modernebb eszközökkel tudják kezelni őt és a sajnos egyre nagyobb számú légzésrehabilitációra szoruló beteget – tudtam meg a szentendrei kiállításmegnyitón.

Idén Zsuzsának – Szentendrén, a P’Art Moziban – az “Örök barátságok” c. kiállítására már nagyon készültem, mert a családi nyaralásaink mindig egybeestek a korábbi megnyitók időpontjaival.

Kocsi László, a Honvédelmi Minisztérium humán szervezője bevezetőjéből az első kiállításmegnyitókat idézve megtudtuk, hogy addig lesznek itt kiállítások minden évben, amíg Zsuzsa él és alkot.

Schmidt Ferenc előadóművész zenés átvezetése után Prof. Dr. Pénzes István, a Szent János Kórház Légzésrehabilitációs Osztályának szakmai vezetője beszélt arról, hogy ő maga számtalan konzílium szakértő professzoraként többek között a fiatalokat, akik öngyilkosságot kíséreltek meg, felépülésük során rendre el szokta vinni a Baba utcába, hogy lássák, az elkeseredettségre semmi okuk. Zsuzsa csupán csuklóból mozgó kezei nyomán milyen pozitív világkép jelenik meg a festményeken, rajzokon.

Végső Ildikó verseket idézett Zsuzsa kedves verseiből többek között Szentendréről, az édesanyjáról.
Gombai Zsóka, fesménybecsüs beszélt a képzőművészet terápiás jellegéről, melyben maga a művész is boldogan alakot és a mű pedig örömre deríti az azt néző szívét-lelkét, s mindez Zsuzsa alkotásain is gyönyörűen átsüt.
Kocsi László név szerint említette az őt kezdetektől ápoló – ma már nyugdíjas – Jerman Annát és Dr. Nagy Máriát, a Nők Lapja újságíróját, akinek egy korábbi írását Zsuzsáról a megnyitó zárásaként felolvasta.

Végül felcsendült Weöres Sándor megzenésített verse, a Teljesség felé:

 

Fotógaléria

u.i.:
Zsuzsát éppen a napokban kértem fel egy kiállítási anyag összeállításra az OORI-Galériába, ahol korábban már volt tárlata. Így vándorútra kelhetnek a szentendrei kiállítás képei szeptemberben Budakeszire…

Antalffy Yvette

Forrás: Figyelmem önéletrajza blog

 

Hozzászólások