Úgy tűnt, hogy kiegyezés születhet a katolikusok és a protestánsok (hugenották) között, amit egy házasság is megpecsételni látszott: Margit hercegnőt, a király testvérét ugyanis 1572. augusztus 18-án feleségül vette Navarrai Henrik, az egyik protestáns főúr, Condé herceg unokaöccse.

Nem így történt.

A feszültség, mely csak részben származott vallási kérdésekből, véres végkifejlethez vezetett az 1572. augusztus 23-ról 24-re virradó éjszakán.
A helyszín: Párizs. A főszereplő és a démoni ötlet egyik kitervelője: Medici Katalin anyakirályné, aki a katolikus Guise-családdal és más főnemesekkel együtt ráveszi a királyt, egyezzen bele az esküvőre érkezett protestánsok megölésébe.

Navarrai Henrik

A mészárlásra a Louvre közelében álló Saint-Germain l’Auxerrois-templom harangja adta meg a jelet. Néhányan elmenekültek, azonban így is több ezer embert öltek meg egyetlen éjszaka leforgása alatt. Két nappal később a király, IX. Károly a nyilvánosság előtt egy összeesküvés megakadályozásával magyarázta a kegyetlen tettet.

A véres gyilkosságsorozat azonban nem hozott eredményt: a francia trónt ugyanis az éveken át tartó háborúskodások után 1589-ben éppen a protestáns Navarrai Henrik foglalta el. Biztonság kedvéért áttért a katolikus hitre (állítólag tőle származik az idézet: „Párizs megér egy misét”), és írásba is adta a szabad vallásgyakorlás jogát (nantes-i ediktum).

Weninger Nóra

2013. augusztus 23.

Hozzászólások